Mária útján együtt, békében járni

2017-09-142017-09-13 Munkatársunk 0 Comments

„Megdobban a szívem ünnepi örömtől” – hívott az ének a vasárnapi búcsúi szentmisére Kisboldogasszony ünnepének alkalmából. Az egyház szeptember 8-án tartja Szűz Mária születésnapját, és a jászapáti templom ennek tiszteletére épült, így ekkor ünnepeljük titulusát és búcsúünnepét. A szentmise celebránsa és szónoka Böjte Csaba ferences testvér volt.

Csaba testvér már nem ismeretlen a jászapáti hívek körében. A szentmise elején Kladiva Imre apátplébános köszöntőjében kitért a ferences atyák munkájára, akiknek évszázados jelenléte a Jászságban azt eredményezte, hogy ez a nép – a török pusztítás ellenére – megmaradt katolikus hitében.

A szentmise igeliturgiai részében Mikeás próféta jövendölését olvasták fel a Megváltó betlehemi születési helyéről, és ugyancsak Jézus születésére vonatkozott az evangélium is: Józsefnek az Úr Angyala álmában nyilatkoztatja ki, hogy jegyesének, Máriának születendő gyermeke ki is valójában. „Emmánuel lesz a neve. Ez azt jelenti: Velünk az Isten.”

Az ezt követő szentbeszédben Csaba testvér eszményképnek nevezte Máriát, akitől sokat tanulhat Magyarország, a Jászság, a Székelyföld. – Ha az ő útját járjuk, ki lesz kövezve a következő ezer év ennek a népnek – kezdte tanítását. Beszédét három értékre építette fel, melyeket az Istenszülő életének példáján keresztül mutatott be. Az első ilyen erény a kitartás. Mária soha nem adta fel, egy egész életen keresztül ott volt Jézus mellett. Pedig megtehette volna, hogy a veszedelmek idején – menekülés Egyiptomba, a 12 éves Jézus elkeveredése Jeruzsálemben, a kereszt alatt – a könnyebb utat választja. Ő ehelyett a 20. század prófétája lett és újra és újra érkezik gyermekei lelkét menteni – Lourdes-ban vagy például Fatimában. Isten lehet, hogy megpróbál, de nem engedi el a kezünket soha. Csaba testvér felhívta a figyelmet a kitartás, a hűség érdemére hitben és nemzeti identitásban egyaránt. A hűség mintaképeként említette Szent László királyt vagy a nagy törökverő Hunyadi Jánost. – Azért van még mindig a mi népünk, mert voltak ilyen emberek, akik kitartottak. Isten sem fut el, nem gondolja meg magát, nem hagyja abba a megkezdett munkát – mondta. Döntéseink melletti állhatatos kitartásra, álmaink, terveink, elképzeléseink véghezvitelére buzdított az atya.

A második máriás érték az egységben végzett munka, ima, tevékenység. „Atyád és én aggódva kerestünk téged” – szólt Mária 12 éves fiához, mikor megtalálták őt a jeruzsálemi bölcsekkel és tanítókkal eszmét cserélni. Együtt, közösen keresték a megoldást férjével, ahogy Mária, Pünkösdkor is együtt imádkozott kiengesztelődve az apostolokkal. Ismét Szent László példáját hallhattuk – trónra lépésének és szentté avatásának évfordulója alkalmából Szent László-emlékév van –, aki megszervezte az első Szent István ünnepet. Augusztus 15-től kezdve ötnapos bűnbánati időt rendelt el az országnak, és azt akarta, hogy ennek az országnak szentje legyen, békéje legyen, a polgárháborúnak pedig vége legyen. Ugyanígy bűnbánatot kért a 20. századi nagy erdélyi püspök, Márton Áron is. A békepapsággal megvádolt munkatársait nem megvetette, hanem kiengesztelődésre, gyónásra hívta. Egy jó vezető sosem duzzoghat, pártoskodhat, hanem így szól: nekem munkám van, gyertek utánam, dolgozzunk! – Népünk előtt akkora feladatok vannak, hogy csak együtt, összefogással tudunk megoldást találni – figyelmeztetett Csaba testvér. Utalt rá, hogy milyen üdvözítő és érdemhozó lenne, ha a következő választások előtt is bűnbánati időt tartana az ország, a nagy elődök példája nyomán.

Túlfeszített élettempónk sokszor késztet ilyen megállásokra: „Én ezt nem bírom tovább, kiborulok, bedobom a törölközőt!” A harmadik példamutató minőség tehát a türelem, hogy alázattal el tudjuk viselni, amit Isten éppen adott, hiszen egy probléma sincs, amit idegesen meg lehet oldani. Tanuljunk nyugalmat, derűt Máriától, szívünk, lelkünk belső békéjét ne adjuk fel. Jézus megváltott minket, a mennyország kapuja nyitva előttünk, ennél több nem kell! Ne várjunk a másik embertől se csodát, senki sem Herkules. Egy marék porból lettünk, az a csoda, hogy járni tudunk. – Csaba testvér, miért nem hívott fel egész nyáron az anyukám? – ahogy ennél a kérdésnél a felnőtt is a nyelv határterületeihez ér, és csak annyit tud tenni, hogy megborzolja az árva gyermek haját és kacagva, nevetve kergetőzik vele egyet, úgy mi sem tudunk mindenre megoldást találni, de azt el is kell engednünk.

A szentmise áldozati részében Csaba testvér imádkozott a békéért a Jászságban és az egész Kárpát-medencében. A búcsúi szentmise közös szentáldozással, szentségi áldással, körmenettel és a himnuszokkal ért véget. Csaba testvér „gyermekei” szerdán 11 órakor mutatkoznak be A néma levente című színdarabbal a katolikus középiskolában.