Töredékek egy életműről

A művésztanár fogalmát Jászberényben többen átírták, pontosították Telek Béla tanár úrtól a most jubiláló 60 éves Velkeiné Pócz Ilonáig. A szóösszetétel mindkét fele hangsúlyos. Esetükben egyszerre kiváló iskolateremtő pedagógusok, és valódi, tőről metszett művészek. A levegőtlenül zsúfolt kiállítás megnyitó bizonyította, hogy a szerénység és a nagyság minden tiszteletet kivív magának ebben a városban.

Noha Pócz Ilona a Lehel Gimnáziumban eltöltött 21 év alatt tanítványok, tanárok, építészek, művészek tucatjait indította el pályájukon, legalább ilyen szeretettel beszél azokról, akik az élet más területein találták meg számításukat, ám a művészetekhez eltéphetetlen kötelékkel ragaszkodnak találkozásuk óta.

Tehetségét nehéz kiragadni a családi vonatkozásból. Már gyerekkorában a padláson is régi rajzokat talált. Édesapja Budapestről, a Művész Ellátóból 40 színű pasztellkészletet hozott neki, aminek darabjai még mindig megvannak. Ugyancsak családja fedezte föl a lehetőséget a firkálgató gyerekben. 14 évesen így került Sáros András rajzszakkörébe, ahol fél évig csak köcsögöt rajzolt, majd hónapokig csak koponyákat, de látta, hogy az idősebbek milyen szép portrékat készítenek, így nem lázongott a feladatok miatt. Itt tanulta meg első mesterétől, hogy nemcsak az úszó és a hegedűművész gyakorol kötelezően minden nap, de a rajzok szerelmese is, ha mást nem, egy gyufásdobozt vagy tükörből a saját orrát, szemét. Férje szerszámkészítő géplakatosként színházak gépészeti felújítását végezte a MÜPÁ-tól a Nemzeti Színházig. A berényi könyvtár csillagvizsgálójának forgató-mozgató rendszere, de a tatabányai színház ötven méter átmérőjű forgószínpada is az ő munkáját dicséri.

A mestereit, Sáros Andrást, a leheles évek alatt Szántai Katalin tanárnőt, az egri tanárképző főiskolán Lóránt János Demetert, Buna Konstantint és alkotótáborát egyaránt szeretettel és hálával említi, noha életének, felkészültségének igen különböző szakaszaiban egyengették az útját 14 évestől felnőtt koráig.

Szinte minden technikát kipróbált a főiskolán és az alkotótáborokban a rézkarctól a tűzzománcon és a litográfián át az olajfestményig, ám a mindennapok az akvarellhez kötötték. Utazás közben, buszon, vonaton is biztos kézzel készítette emberek, de főleg tájak ihlette, többnyire kisméretű, olykor tenyérnyi munkáit.

Igen érdekes az álomfejtése. Kamaszkora óta naplót vezet, amelyekben megpróbálja megragadni a mindennapok lényegét. Egy idő után elégedetlen volt saját soraival. Úgy érezte, nem adják vissza, nem idézik fel az eredeti hangulatot. Jó két évtizede foglalkozik saját álmai megfejtésével, Krúdy és mások nyomán kialakította a Pócz Icás szimbólumfejtő rendszert. Másfél évig minden nap felidézte és megfestette az álmait, előbb gyufásskatulya méretben, tablóra csoportosítva őket, majd tenyérnyi papírokon. Eleinte a kis festmények, rajzok szerves része volt néhány sor írás is, később már a vonalak és a színek adtak vissza mindent. Sütő Andrással együtt vallja, hogy álmaink a legőszintébbek, mert nem hazudnak.

Ilona harmonikus, kiegyensúlyozott ember, aki hálás azért, ha kap, de még boldogabb, ha adhat. A jubileumi, 25. önálló tárlata előtti napokban belefért az életébe 50 kg szilvalekvár főzés, egy-két tanítvány bátorítása és kicsit a kedvünkért pályájának, életének az átgondolása is. Két évig nem tudott festeni, aztán kartali ismerősei révén – tanítói pályáját ott kezdte Jászboldogháza és Jászberény előtt – eljutott Salzburgba, ahol 1600-1700 méterig, a havas részig túráztak, átadták magukat a természetnek, amely győzött, de adott is valamit: fáradtságot, amit ki kellett magából festeni.

1990-ben az amatőr mozgalom haldoklott. Egy szolnoki kiállításról hazafelé a vonaton döntötték el a Berényi Műhely megalakítását. 21 év, heti legalább egy találkozás nagymamája volt házában a Bercsényi út 77-ben, 21 gyűjteményes őszi tárlat, amiről már minden olvasónk tud. Így lesz a napi szorgalomból, a hűségből mozgalom és művészettörténet. Nagy elégtétel, hogy a megszakadt sorozatot látva a 25. évben a könyvtárosok megszervezték a jubileumi őszi tárlatot. Talán még újabb folytatás is lesz a közeljövőben…