Nincs randevú vihar nélkül

Az idei, 28. Jászsági Randevú bizony ki volt téve a viharos nyári időjárás viszontagságainak. A Jászapáti Városi Önkormányzat a Mihály Béla által elindított hagyományt ápolva idén is megrendezte az eseményt július 22-23-án, szombat-vasárnap. A technikai munkatársaknak köszönhetően a viharos szél és az eső ellenére is mind a két színpadon megfelelő hangzás valósult meg. A érdeklődők pedig, dacolva az időjárással, nagy számban eljöttek, türelmesek voltak, és jól érezték magukat.

A sportpályán szombaton a reggeli óráktól elkezdődött a Kimák Tibor emlékére rendezett nagypályás labdarúgó emléktorna. Az ünnepélyes megnyitón délután hirdettek eredményt: Farkas Ferenc polgármester méltatta a névadó emlékét. – A másfél évvel ezelőtt elhunyt sportoló olyan személy volt, akire rá merném bízni a gyermekemet. Mosolya, köszönése még mindig itt van előttünk – emlékezett Farkas Ferenc, majd virágcsokrot nyújtott át Kimák Tibor feleségének. Végert Gábor, a torna szervezője elmondta, hogy az iszonyú meleg ellenére mindegyik résztvevő öregfiú csapat becsülettel végigjátszotta a meccseket és szoros eredmények születtek. A sorrend a következőképpen alakult: Jászkisér–Ragyolc 2:1, Visz–Jászapáti 1:0, Jászkisér–Visz 2:2, Jászapáti–Jászkisér 3:1, Visz–Ragyolc 1:4, Jászapáti–Ragyolc 2:2. Ez azt jelentette, hogy mind a négy csapat egy-egy győzelemmel, döntetlennel és vereséggel zárt. A teljes körbeverés miatt az egymás elleni eredmények és a gólarány döntött. Első lett Ragyolc (7:5), második Jászapáti (5:4), harmadik Jászkisér (5:6), negyedik Visz (4:6) a Fonyódi járásból.

Az eredményhirdetést megelőzően Pócs János országgyűlési képviselő köszöntötte az egybegyűlteket. Visszaemlékezett az 1975-ös évre, amikor először érkezett Jászapátira, pontosan egy Jászsági Randevú volt akkor is.

Az ilyen sorsfordító pillanatok minden momentuma beég az ember emlékezetébe, így a képviselő is említette a jegenyesort, amikor Bolla János emeritus jászkapitány hintójával hozta Honti Hannát, a tűzijátékra, és az éjszakában csengő operett dallamokra. Kiemelte, hogy a randevúnak mindig az operett volt a fénypontja. Az operett, amely mosolyt csal az arcunkra, a lelkünket, szívünket feltölti szeretettel, boldoggá tesz és ebből még másnak is jut. Virággal köszöntötte Mihály Béla testvérét, Csőke Józsefné Rózsika nénit. A Csőke házaspár elévülhetetlen érdemeket szerzett a jászapáti népi kultúra művelésében. Pócs János egy olyan emlékképet is megosztott a közönséggel, amikor Csőke József betegsége alatt a kórházi folyosón énekelte az orvosoknak és a nővéreknek kedvenc operett slágerét, az Úgy vágyom egy nő után címűt. Megköszönte a mindenkori jászapáti önkormányzatnak a szervező munkát, és a randevú szeretetének, hangulatának megőrzésére buzdított. Végül szintén virágkölteménnyel köszöntötte az operettgála első fellépőjét, Csomor Csillát, aki jász identitását, tájszólását, a hagyományokat mindig büszkén felvállalta.
Ezután tisztelegtek a város szülötte, Mihály Béla keramikus és látványtervező művész emlékének. Mint közismert, ő álmodta meg egykor a Jászsági Randevút és sok jeles művész meghívásával emelte a rendezvény fényét, népszerűségét. Emléktábláját megkoszorúzta a család, Pócs János országgyűlési képviselő, a Jászapáti Város Önkormányzat, Borbás Ferenc jászkun főkapitány, a Városi Vegyeskar és a Jásztánc Alapítvány. A Városi Vegyeskar dr. Réz Lóránt vezetésével elénekelte Mihály Béla két kedvenc nótáját, a Van egy ház a Tisza parton és Jászkunsági gyerek vagyok címűeket.

Az operettgálát Csomor Csilla színművész nyitotta meg, aki rövid köszöntőjében elmondta, hogy szívbemarkoló érzés hazajönni, megtiszteltetés itthon, a Jászságban lenni. – Ez éltet, ha szeretettel fogadnak. Jász lány vagyok, az identitásom és a szeretetem a jászoké – hangsúlyozta, majd több közismert operett slágerrel szórakoztatta a nagyérdeműt. A Budapest-blokkon kívül – amire még a közönség soraiból egy pár is táncra perdült – elhangzottak Az élet egy kabaré, a Holdvilágos éjszakán, A dorozsmai szélmalom és a Csárdáskirálynő jól ismert, fülbemászó dallamai. Csomor Csilla a világot jelentő deszkákat jelképesen Koós Jánosnak és Dékány Saroltának adta át, majd Bagi Iván és Nacsa Olivér szórakoztató műsora következett. A szombati műsort Kalocsai Zsuzsa varázslatos hangja zárta, akinek az előadása után tűzijátékban gyönyörködhettek a megjelentek a Panna tónál.

A vasárnap ott folytatódott hangulatban és érdeklődésben, ahol a szombat véget ért. Azzal a különbséggel, hogy itt minden még inkább a látványé, a családoké volt.
A hintók és lovaskocsik, lovasok felvonulása kora reggel még úgy-ahogy hűvösben kezdődött. A nagyszínpad mögötti füves részre álltak be az érdeklődés középpontjába került lovaikkal a felvonulók. A gyerekek különösen körbejárták a kocsikat és a pacikat, mígnem melegebb is lett, és az Alma együttes is a húrok közé csapott. Innen már nem volt kétséges, hogy a lovas történeteket a felnőttek hallgatták tovább. Ugyancsak a legkisebbek kedvében jártak a szervezők Jancsi bohóccal, aki ebédig tette próbára a hallgatóság rekeszizmait.

A délután már a kamaszok és fiatal felnőttek számára is egyre vonzóbb programokat tartogatott, akikhez az estet záró, bakancsos Edda dalokat magabiztosan éneklő idősebb korosztály tagjai is csatlakoztak.

Összességében mindenki megtalálhatta a maga ízlésének, értékítéletének megfelelő programokat. Aki nem volt beoltva jókedv ellen, az biztosan jól érezhette magát.

Szerző:
Halász Lajos
Taczman Mária

Munkatársunk

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.

Latest posts by Munkatársunk (see all)

Munkatársunk

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?