Ha tanultál, taníts, ha kaptál, adj!

A Jászságban nem ismeretlen – a történelmi időkben különösen nem –, a köznek, a városnak való adakozás. A II. világháború után ez a folyamat megtorpant, de az utóbbi pár évben ismét örvendetesen megjelent. A Csángó Fesztivál városunk büszkesége és védjegye, de megrendezése évről évre heroikus küzdelmet követel a szervezőktől. Ezért is kiemelkedő jelentőségű a Balog testvérek, Ádám és Donát bőkezű támogatása.

Sokak által ismert a Balog család jászsági kötődése. Gyerekként, ifjúként milyen volt ezt megélni. Milyen útravalót adott a család?

Balog Donát: A mai rohanó, állandóan változó világban kevés olyan dolog van az emberek életében, ami szilárd erkölcsi hátteret adhat az élethez. Alapvető érték számunkra a család, a gyökerek, a haza és a hit. Ahogy haladunk előre az életben, és gyermek- majd fiatalkorunk „szereplői” jönnek szembe vagy éppen távolodnak el, úgy tanuljuk meg egyre jobban értékelni, hogy milyen nagyszerű emberek között, milyen nagyszerű helyen nevelkedhettünk.

Balog Ádám: Érdekes, hogy naponta feljön a származásom, naponta téma a Jászság. Azt vettem észre, hogy a környezetemben lévő emberek között egyre több a lokálpatrióta: ki debreceni gyerekkorára büszke, ki a szegedi származására. És mi, így együtt – Budapesten – vagyunk büszke magyar emberek, akik elszármaztak „otthonról”, de legbelül megmaradtak debreceninek, szegedinek vagy én, berényinek. Minden, amit itt kaptam, legyen az nevelés, élmény, öröm vagy éppen bánat, életem, döntéseim építőkövei.

Felnőve – munkája, családja miatt – Donát itt, Ádám távolabb éli mindennapjait. Itt és ott, mit jelent ma jásznak lenni?

Balog Donát: Néhány évre – átmenetileg – én is messzebb kerültem a Jászságtól. Sokat tanultam abból az időszakból is: nap, mint nap éreztem, hogy mit jelent, mit tud adni, milyen ritkaság a mai világban egy térség, egy népcsoport ilyen fokú összetartása. Aki nem élte még át ezt az érzést, azok számára nagyon nehéz ezt elmagyarázni. Az apai házba való hazaköltözés büszkeséggel töltött el, hiszen jásznak lenni, és jásznak maradni az élet egyik nagy adománya.

Balog Ádám: Jásznak lenni, szerintem, mindenütt ugyanazt jelenti. Olyan ez, mint egy jel, amit csak kevesen értenek, de akik értik, azok számára sok mindent elmond. Sokfelé járok, de még mindig igazán itt vagyok otthon, még mindig szeretem tudni, hogy kivel mi van a régiek közül, vagy éppen azt, hogy melyik utcát aszfaltozzák, és azt is, hogy mit írt a helyi újság. A Jászságot, a Jászságomat mindig magammal viszem legbelül, de ahhoz, hogy érezzem gyerekkorom illatait, vagy lássam kedvenc fáimat, mindig haza kell jönnöm. És jövök is. Örömmel, büszkén.

Hogyan született az elhatározás a Csángó Fesztivál támogatására?

Balog Donát: Bátyámmal, Ádámmal naponta beszélünk, soha nem felejti el megkérdezni, hogy „Mi újság otthon?” Évek alatt kialakult, hogy ilyenkor végigvesszük, kivel mi van, és természetesen azt is, hogy mi történik mifelénk. Tudom, hogy mindaz, ami számomra érték, az Ádám számára is érték. Van egy bölcs mondás: ha tanultál, taníts; ha kaptál, adj! Mi tanultunk is, kaptunk is a szülőföldtől, így természetes, hogy adunk is.

Balog Ádám: Olyan szinten követem figyelemmel a helyi eseményeket, mintha itt élnék. Az én szakmámban helye, jelentősége van minden szónak, minden számnak. Számít minden fejlesztés, lehetőséget látok minden pályázatban, nagyon tudok értékelni minden újat, minden fejlesztést. Donáttal mindig mindent átbeszélünk, értékelünk. A kultúra hatalmas erő, a hagyomány óriási érték. A Csángó Fesztivál egyszerre mindkettő, és még sokkal több is. Számunkra megtiszteltetés, hogy a részesei lehetünk.

Halász Lajos

Halász Lajos

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé főszerkesztője.
Halász Lajos

Halász Lajos

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé főszerkesztője.

Vélemény, hozzászólás?