A szubjektív közbiztonságérzet az elsődleges

Dr. Tóth Péter rendőrezredes, rendőrségi főtanácsos tavaly szeptember elsejétől megbízással látta el kapitányságvezetői feladatait a Jászságban. Dr. Urbán Zoltán rendőr dandártábornok, rendőrségi főtanácsos, megyei rendőrfőkapitány 2017. július elsejei hatállyal nevezte ki a Jászberényi Rendőrkapitányság vezetőjének. Ezt megelőzően a főkapitány kérésére Jászberény és az érintett képviselő-testületek véleményezték és támogatták az új kapitány kinevezését, akivel pályájáról, terveiről, a rendőri munka sikereiről készítettünk interjút.

Az újságíró általában türelmetlen, arra van trenírozva, hogy a hír frissen az igazi. Mégis meg kellett érteni, hogy nem az ideiglenes megbízást, hanem a végleges kinevezést követően illendő az új kapitány bemutatása. Július 20-án kíméletlenül tűzött a nap délután két órakor. A fényből belépve a berényi kapitányság épületébe, a lépcső tetején valakinek az árnya látszott csak, a személyét nem lehetett felismerni. A szolgálattévő rendőr szeme már megszokhatta a beltéri fényviszonyokat, így az érdeklődésre, hogy a kapitányság vezetőjéhez jöttünk, fölmutatott a lépcső tetejére, mondván, már várja is önöket. Dr. Tóth Péter állt ott valóban a lépcső tetején és személyesen kísért bennünket a szobájába, amelynek ajtaja a rekkenő hőség miatt (is) végig nyitva maradt. Ez a két momentum talán nem csak a sorok között olvasók számára jelez fontos információkat az új rendőrkapitányról. Az interjú alatt nemcsak az ajtó, hanem ő maga is végig nyitott volt, de a vidám és kedélyes légkör nem volt akadálya annak, hogy a határokat megjelölje, ameddig nyilatkozni szeretne, vagy épp jogosult.

Honnan származik?

Szolnokon születtem, s lényegében mindig is a városhoz kötődtem, ott jártam általános iskolába és középiskolába is, a Verseghy Ferenc Gimnáziumba. Ha nagyon kutatnám, papír szerint rövid ideig szerepet játszott az életemben Jánoshida, ennél lényegesen nagyobb szerepet Szeged az egyetemi évek alatt, de mégis kezdettől minden a megyeszékhelyhez kötött, ahol most is élek feleségemmel és két gyermekünkkel.

Jó iskolákba járt, egyenes útja vezetett az egyetemre?

Az iskoláim valóban jók, vagy talán a legjobbak közül valók voltak, de én magam nem mindig. Egyre inkább a jogi pálya vonzott. Második alkalomra vettek föl Szegedre, az ÁJTK-ra, a közbülső évet a vízilabda csapat mellett sport állásban töltöttem. Teljesen ez sem volt előzmények nélküli, hiszen hatéves korom óta jártam uszodába a vizes sportok szerelmeseként.

Merre tájékozódott az egyetemen? Általában jellemző, hogy mi az ember szakdolgozatának a témája. Az Öné mi volt?

A megyei főügyészhelyetteshez írtam a szakdolgozatomat, áldozattanból. Arra voltam kíváncsi, hogyan és miért kerül valaki ilyen helyzetbe, miért pontosan ő lesz az áldozat. A felkészülési időszakban feldolgoztam mintegy húsz megyei gyilkossági ügyet, ami már jelentősebb időszakot jelentett, ugyanis akkoriban évi négy-hét gyilkosságot örökített meg a megyei statisztika.

Tehát majdnem fölösleges megkérdezni, hogy miért is lett rendőr: ezek szerint nem családi indíttatásból?

Az élet időnként a felszínen egyszerű, a mélyben pedig bonyolultabb: édesapám rendőr volt, tehát a felületes szemlélő mindjárt megtalálná az okot, hogy miért szereltem fel. A valódi ok azonban inkább az előbbi válaszomban rejlik. Már hallgatóként a rendőrség hivatásos állományába kerültem 1992-ben, és három év múlva ösztöndíjasként végeztem.

Természetesen Szolnokra került első munkahelyére, és ott két-három más elnevezésű beosztásban huzamosabb időt töltött. Mi volt a feladata?

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztályán kiemelt fővizsgálói kinevezést kaptam, majd két év múlva a bűnügyi osztály kiemelt főnyomozója lettem egy évtizedig. Ez a két, látszólag más beosztás ugyanannak a feladatnak a két oldalát jelentette. A megyei rendőr-főkapitányság funkciójának megfelelően csak kiemelt ügyekkel foglalkozik. Esetemben annyi volt a különbség, hogy fővizsgálóként – szakzsargonnal fogalmazva – „vádra adtam” az ügyeket, főnyomozóként pedig az ügyek feltárása, kinyomozása, a bizonyítékok összegyűjtése volt a feladatom.

Nem fordított logikai sorrendben kapta ezt a két kinevezést?

Szó sincs róla! A logikus sorrend az, hogy később kezdjen el a helyszínen nyomozni valaki, mikor már ismer ügyeket, nyomozati cselekményeket, és azok dokumentációit. Előtte a papíron összegyűjtött bizonyítékok, módszerek megismerésével „szagoljon puskapor szagot”. Mikor már felkészült, akkor menjen ki a területre. Akkor is ebben a témakörben munkálkodtam, amikor megbízott, majd kinevezett vezetője lettem a megyei ellenőrzési szolgálatnak.

Emlékszik-e még az első ügyére?

Az első szép ügyem Jászberényhez kötődött. A Lehel Étterem akkori tulajdonosát megzsarolták. Huszonnégy ember ellen huszonhat rendbeli, élet elleni zsarolás bűncselekményét fedtük fel. Ugyancsak a Jászsághoz, pontosabban Jászapátihoz kötődött a 2000-es évek elején egy emberölés. Fél évbe telt, míg sikerült a tettesi kört azonosítani. Heti két-három alkalommal biztos jöttem a városba, a végén öt ember került börtönbe, közülük négyen valós cselekmény, egyikük pedig felbujtás miatt. Emlékezetes ügy volt a Gábor-Pack Kft. raktárának felgyújtása is. Ennek a munkának a kapcsán ismerkedtem meg egy fiatal tűzoltó tiszttel, Fózer Tiborral, aki azóta a katasztrófavédelem itteni ezredese.

Mi a szép a gyilkossági nyomozásban? Egyáltalán úgy működik, mint a filmeken?

Egyetlen „szépség” van benne, az eredmény. Ez azonban nem olyan látványosan, könnyen, lövöldözve, és főleg gyorsan történik, mint egy 45 perces filmben. Sok apró, sziszi-fuszi munkával jár, tanúkat keresünk, ok-okozatokat igyekszünk feltárni. Olykor hetekbe telik, amíg kapaszkodót találunk, ami alapján aztán el lehet indulni, és felgyorsulhat a nyomozás.

Ha nem tekinti nagyon udvariatlannak a kérdést, egy eredménytelen nyomozását megemlítené?

Az én ügyem volt, ezért különösen emlékezem rá – noha a rendőrség természetesen összefogva, csapatban dolgozik –, Kenderesen megöltek egy kínai boltost, aki a kung-fu mestere, és a kínai harcművészetek iskolájának tanára volt. Biztos, hogy nem a „szomszédból” ment át valaki megölni, de hogy mi történt, az mindmáig rejtély maradt. Szerencsére nem ez volt a jellemző, még olyan, kezdetben kilátástalan ügyeket is megoldottunk, mint a jászladányi eset, ahol 91 éves bácsit kötöztek meg és kínoztak halálra, majd raboltak ki. Ott is megtaláltuk a tetteseket.

Mondhatni, hogy szakmailag jól érezte magát a főkapitányságon. Előrelépés volt, örült, amikor 2009-ben Törökszentmiklósra megbízták, majd kinevezték kapitányságvezetőnek?

Én minden munkahelyemen jól éreztem magam. Azt nem állíthatom, hogy csak a lelkesedés volt rám jellemző az új feladat kapcsán, de természetesen szakmai kihívást jelentett, és bizonyos értelemben előrelépést is az önálló parancsnoki beosztásom. Itt már mások munkájáért, egzisztenciájáért, szakmai előrehaladásáért is felelősséget kellett vállalnom a kapitánysághoz tartozó kezdetben tíz, majd átszervezés után hét település lakóinak közbiztonsága mellett.

Röviden hogy jellemezné az ottani hét esztendőt? Honnan hová sikerült eljutni?

Nagyon változó volt a közbiztonsági helyzete, a bűnügyi fertőzöttsége az egyes településeknek. Jó példával járt elöl Kengyel és Örményes, de Tiszabőn, Tiszaroffon, Fegyverneken érzékelhetően nagyobbak voltak a gondok. Sikernek gondolom, hogy a regisztrált bűncselekmények számát mindenütt pozitívan tudtuk befolyásolni. Fegyverneken például háromszázról százra változott ez a mutató. Ehhez persze nem elég a következetes munka, és a rendőri állomány elkötelezettsége. Az érintett önkormányzatok is megtették a magukét halőr, vadőr, közterület-felügyelő alkalmazásával, kamerarendszerek kiépítésével és a Szomszédok Egymásért Mozgalom (SZEM) támogatásával. Azt tanultam meg ez alatt a hét év alatt, hogy minden valós eseményből okulni kell. Kellő önkritikára van szükség, amit az önkormányzatok közvetítenek legpontosabban a lakosság részéről.

Közbevető kérdés: Ön hisz a statisztikákban?

Tisztában kell lenni azzal, hogy nem a statisztikának dolgozunk, hanem a szubjektív közbiztonságérzet az elsődleges. A statisztika csak tételesen méri, olykor magyarázza a megérzéseinket, vagyis csupán eszköz a munkánkban.

Jó, hogy nem a megbízása után rögtön interjúzunk, mert így már bőven van tapasztalata a Jászságról. Mennyiben más ez a terület, mint a korábbi, vagy épp a megye más települései? Melyek itt a dobogós problémák?

Korábbi munkám során is rendszeresen jártam a Jászságban. Épp a múltkor gondoltam át, hogy Jászivány és Jászboldogháza kivételével minden településen akadt dolgom. Nem ismeretlen tehát előttem a Jászság. Ami itt kiugróan más, számszerűen több mint a megye más részein – ha már a statisztikát emlegettük –, az a garázdaság és az erőszakos cselekmények. A másik két dobogós helyről nem mondhatom, hogy csak a Jászságra lenne jellemző, sőt, inkább általános megyei, sőt országos probléma. Az egyik a vagyon elleni cselekmények sora, a másik pedig a drogfogyasztás, mint általános társadalmi probléma.

Mennyire lehet kiporciózni, hogy ezekben a dolgokban mi a rendőrség és mi a többi szereplő dolga?

A rendőrség feladatkörét, hatáskörét és illetékességét törvények, jogszabályok, normák írják elő. Ahogy már szóba került, csak közös társadalmi összefogással érhetünk el eredményeket. Tavaly négy halálos baleset volt a Jászságban, az idén már több történt. Csak rendőri eszközökkel nem lehet ezeket a megrázó számokat csökkenteni. Mi is felvilágosítást folytatunk, másoktól is elvárjuk, hogy hirdesse: aki ittas, mindenki más gyerekének az életét is veszélyezteti!

Ez elég egyértelműnek tűnik. Miért hangsúlyozza különös erővel?

Mert sokak számára nem természetes. A rendőri vezetés elrendelte a rendszeres finn módszer alkalmazását nálunk is, mivel itt az alkoholos állapotban való vezetés gyakoribb és súlyosabb. Kapunk gyakran kritikát, hogy miért vegzáljuk a vezetőket, miből gondolja a rendőr, hogy itt az emberek már korán reggel isznak? Tegnap reggel hét órától tizenegy óráig több helyszínre áttelepülve minden gépkocsivezetőt, motorost megszondáztattunk, és ezalatt hét ittas vezetőtől kellett bevonnunk a jogosítványát. Ha hozzáteszem, hogy a gyors, gördülékeny ellenőrzés, és a dolgukra siető autósok érdekében ezek az ellenőrzések a kerékpárosokra nem is vonatkoznak, az eredmény még lesújtóbb lenne. Ezt a kijelentésemet is adatokra támaszkodva mondom, hiszen külön kerékpáros ellenőrzési akcióink is vannak.

Miben bízhatnak a jászsági települések a közbiztonság javítását illetően?

Azt tapasztaltam Törökszentmiklóson, hogy 5-6 év kellett a látványos változásokhoz, amelyeket évről évre kitartó, szívós munkával lehetett elérni. Társadalmi változások eredménye is a közbiztonság javulása. Úgy látom, hogy a tendencia másutt is ebbe az irányba mutat. Ehhez hozzájárul a rendőri életpálya modell kialakítása és megerősítése, a személyi állomány oktatása, fejlődése. Jászberény önkormányzata különleges kapcsolatot tart fenn kapitányságunkkal, nem hárít át segítség nélkül feladatokat, együttműködik velünk a lehető legtöbb dologban.

Mitől függ az, hogy egyes jászsági településeken erős a polgárőri jelenlét, másutt inkább a közterület-felügyelőkre bízzák a feladatokat? Jó a kapcsolata az önkormányzatokkal? Látszólag kevesebb rendezvényen jelenik meg, mint az elődje.

A közterület-felügyelőkkel mindenhol jó az együttműködésünk és a teljesen önkéntes polgárőrökkel is. Meg kell becsülni azt, ha valaki saját szabadidejéből, olykor pénzéből tesz a települése közbiztonságáért. Ha akarnak és kérnek, minden segítséget megadunk a rendőrség részéről számukra. Pócs János parlamenti képviselő úr közbenjárására továbbra is jelen vannak készenléti rendőrök is, főleg a jászapáti járásban. Annak lehet oka, ha egy település lakói nem éreznek kimondottan nagy késztetést a közbiztonság civil védelmére. Az is eszébe juthat az embernek, hogy talán jónak érzik a közbiztonságot. Ami a személyes jelenlétemet illeti a települési rendezvényeken, ezt egyeztettem a megyei rendőr-főkapitányság vezetésével. Számomra a kapitányságvezetés szakmai feladat, nem társadalmi beosztás. A színfalak mögött telefonon, indokolt esetben testületi üléseken, városvezetőkkel szűk körű megbeszéléseken is egyeztetünk. Mondhatom, hogy kapcsolatom az önkormányzatokkal töretlen.

Halász Lajos

Halász Lajos

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé főszerkesztője.
Halász Lajos

Halász Lajos

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé főszerkesztője.

Vélemény, hozzászólás?