Ízletes hagyományok

Június 29-én kora délután került megrendezésre a Gyere velünk a múzeumba programsorozat utolsó előadása, mely a Népi táplálkozás a Jászságban címet kapta. Hortiné dr. Bathó Edit múzeumigazgató ezúttal őseink étkezési szokásaiba vezette be a bolondos időjárás ellenére szép számmal összegyűlt közönséget.

A Redemptiót követően igen nagy fejlődés következett be a Jászságban, melynek jóvoltából az itt élő közösségek nemcsak a paraszti, de a polgári életmóddal is megismerkedtek. Ez az újszerű találkozás hozta el a parasztpolgári mentalitást, így a gazdálkodás is ennek függvényében alakult. A családok felszaporodása, a vagyon aprózódása és az egyre fogyatkozó legelők hatására a jászok felszántották a földeket, tanyákat és istállókat létesítettek a határterületeken.

A 18. század második felére a földművelés átvette a vezetést az állattartó gazdálkodással szemben. Mint megtudhattuk, a jász ember mindig nagyon mértéktartó volt és mivel úgy vélték, a vagyont nem szabad megenni, ezért mindinkább a hasukon igyekeztek spórolni, ami főzési szokásaikban és a hozzávalókban is megmutatkozott. Télen csupán napjában kétszer ettek, és katolikus emberek lévén szigorúan betartották a böjti időszakokat, amikor is kizárólag gyümölcsöt, mézet, fokhagymát és tejtermékeket fogyasztottak. Mivel a háztáji állatok egész napos figyelmet igényeltek, az asszonyok igyekeztek a lehető legkevesebb időt főzéssel tölteni, és az összetevőket is a háznál fellelhető alapanyagokból választották ki. Ennek köszönhetően javarészt lisztet, tojást, krumplit, lencsét és szezonális gyümölcsöket, zöldségeket hasznosítottak.

Múltidézés gyanánt néhány fotót is megtekintettünk, melyek mind tanyákat, lakóházakat, jószágokat és jellegzetes épületeket, a paraszti élet hétköznapjait vagy éppen ünnepi időszakokat ábrázoltak. Habár a legtöbb háznál tartottak haszonállatokat, korántsem fogyasztottak húst minden nap. Birkát kifejezetten csak ünnepekkor, lakodalmakkor vagy szüretkor, sertést kedden és csütörtökön, baromfiféléket, például pulykát karácsonykor. A régi disznóvágásokról és hagyományos, közös főzésekről készült felvételek nosztalgiára késztették az egyetértőn bólogató, főleg idősebbekből álló hallgatóságot.

Néhány fényképet követően rátértünk a jászsági táplálkozás sajátos fogásaira. A jászsági konyha ételeivel kategóriákra osztva ismerkedhettünk meg, így külön a levesekkel, halételekkel, főzelékekkel, egytálételekkel, pörköltekkel, főtt és sült tésztákkal. Szóba került a klasszikus tyúkhúsleves, melyhez még nem kellett Maggi kocka, a birkapörkölt, az árpakása, a csíramálé, a kocsonya, a rántottás tészta, a macok, de az ízes rétesek, kalácsok és pogácsák sem maradhattak el.

Az ételek felidézése mellett elsajátíthattunk pár asszonyi praktikát, így a jó leves titkát, a krumpli megannyi felhasználási módját, és megtudhattuk azt is, hogy őseink még sült varjúcombot és verébpörköltet is előszeretettel készítettek. Az előadást az igazán autentikusnak számító jászsági pandúrgulyással zártuk, mellyel felelevenítettük a Koha Csaba mesterszakács által kitalált különleges, és mára már jelképpé váló recept megszületését. Dr. Bathó Edit elmondta, fontosnak tartja azt, hogy a régi ételek mai modern étkezési kultúránkban is megjelenjenek, átörökítve azokat a specialitásokat és ételkülönlegességeket, melyeket őseink tettek asztalaikra. Az elméleti részt követően a szervezők a múzeum udvarában felállított sátorba invitálták a vendégeket, ahol bográcsos húsos káposztát és lekváros szalagóriás süteményt is megkóstolhattak.

Szerző:
Kazsimér Nóra

Latest posts by Munkatársunk (see all)

Munkatársunk

A jászberényi Jászkürt Újság és a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?