Az élni akarás táncképekben

Az ExperiDance Tánctársulat július 6-án, a Déryné Deszkáin nyári színházi fesztivál keretében a Szabadtéri Színpadra invitálta közönségét, egy különleges időutazásra. Ezeregyév című előadásuk, 21 táncképben mutatta be a magyar történelem legszebb és legnehezebb pillanatait, a honfoglalástól egészen napjaikig.

Az ExperiDance Tánctársulat mestere az élményadásnak, a prémium kategóriás kikapcsolódásnak. Márkanév lett a mögé felsorakozó szakmai háttérnek köszönhetően a magyar és nemzetközi színházi életben. A táncszakmában pedig elhíresülten a tartós közönségbarát táncszínházi minőség szimbólumává válhatott. Országszerte immár évek óta telt házzal játsszák Ezeregyév című alkotásukat, és így volt ez nálunk is, a „szabadtérin”.

De miről is szólt a darab? Mi másról, mint gazdag magyar történelmünkről, sajátos, „experidences” látásmódban bemutatva. A kezdőképben Isten, fehér flitteres ruhában, kezében hosszú pálcával és szemüveges lényként, angyalai segítségével megteremti az első emberpárt, és történelmünk fontos pontjaiba állítja őket. A világegyetem így a magyarok körül forog, a teremtés a magyar történelem kezdete is. Lucifer persze azonnal akcióba lép, hogy erotikus ördögeivel, a tudás és a szabadság ígéretével rosszra csábítsa, kísértésbe ejtse hőseiket. Végig kísérhettük őket az ősmagyarok vadászataitól, a honfoglaláson át az államalapításig, láthattuk a pogány magyarok áttérését. Ez a táncjáték egyik csúcspontja volt, amelyben az apácák ledobják ruháikat, és ledér táncosnőként csábítják el a vad magyarokat, akik térdet hajtva, behódolnak az új vallásnak. Rövidesen a reneszánsz korába érünk, majd a félhold árnyékától, a török hódoltságtól megszabadulva, a kurucok korszakán, a 48-as forradalom és szabadságharcon keresztül eljutottunk a nagy menetelésekig, a világháborúkhoz, végezetül pedig napjainkba.

Táncképekben láthattuk Magyarország páratlanul gazdag múltját, fenséges és megrázó pillanatait. Ebben az egyedi történelem értelmezésben népünk sorsát démoni és angyali erők küzdelme mellett, nők és férfiak örök ellentéte formálja, de minden jelenet valódi főszereplője a remény és az élni akarás motívuma. Valódi történelmi képeskönyv, amely szavak nélkül mesélt múltunkról. Egyszerre tradicionális, mégis új, képes hidat képezni korok és kultúrák között.

A küzdelmektől elgyötört emberpárnak végezetül az Isten ad erőt, hogy tovább induljanak az útjukon. Színes és változatos múltunknak megfelelően az Ezeregyév produkció a történelmi Magyarország minden tájegységéről különböző táncmotívumokat vonultatott fel. Erdély cigány táncaiból láthatunk legtöbbet, de például Dél-Alföld, Nyírség és Somogy ország figurakincséből is merítettek az egyes jelenetekben, kiegészítve távolabbi népek, törökök és oroszok táncaival. Az egyes képekben felismerhetők voltak a bemutatandó történelmi állomások, és értelmezni lehetett a tánclépésekkel kifejezett mondanivalót, amelyhez a stílusos jelmezek és a kellékek is nagyban segítettek.

Le a kalappal a táncművészek előtt, mert, hogy rendkívüli melóról volt szó, ahhoz kétség nem fér. Kemény dolog ennyi embert összefogni, szervezni, a ruhacseréket időre véghezvinni, jeleneteket összehangolni, mégis öröm sugárzott a nézőtérre. Ezért aztán izgatottan várom a közelgő alkalmat, hiszen néhány hét múlva világ körüli utazásra visz az ExperiDance csapata, Nostradamus a világok vándora vezetésével ismét a Szabadtéri színpadon.

Demeter Gábor

Demeter Gábor

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.
Demeter Gábor

Latest posts by Demeter Gábor (see all)

Demeter Gábor

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?