Győzött a napsütés és a jókedv

Július első napján, szombaton igen gazdag programot szervezett a város. Hosszú ideje a legnagyobb ünnep Jászapátin a babfesztivál és az aratónap, most azonban ezen kívül a nyolcvanéves Jászapáti Önkéntes Tűzoltó Egyesület jubileumát is ünnepelhettük.

A kezdet inkább Mexikót idézte az elhíresült filmből, magyarul leszakadt az ég, s úgy, ahogy van, elmosta a kézi aratásra készülők lehetőségét. A szervező önkormányzat és a Jászapáti Gazdakör a helyszínt biztosító gazdafarm családfőjével, Pócs Jánossal úgy döntött, nem kell minden kis esőtől megijedni, útjára indították a programot. Elkezdődött a birkapörkölt főzőverseny, az ügyesebbek és előbbrelátóak jobban ügyeltek a száraz fára, mint a száraz ruhájukra, így hamarosan az illat lett erősebb, mint a füst.

Hagyjuk is az időjárást, hiszen ezután már csak kisebb hullámokban ijesztgette félelmetes felhőkkel és szélrohamokkal az egyre szaporodó résztvevőket, akik napközben többször is nekivetkőztek, majd felöltöztek, végül újra melegük lett. Mivel ez nem krimi, hanem tudósítás, nyugodtan elárulhatjuk a végkifejletet: nagyon sokan, nagyon jól érezték magukat ezen a napon. Egy idő után akinek nem volt közvetlen elfoglaltsága a vendégek fogadásában, kiszolgálásában, vagy a bográcsok körül – tehát a többség –, körbejárhatta a gazdafarmot. Közelről is szemügyre vehette például a pár napja született kiscsikót, amint el-elfáradva anyja bökdösésében minden átmenet nélkül elnyúlt a szalmában, és meg-megrándulva édesden aludt.

A karámtól pár lépésnyire Farkas László jászkiséri géptörténeti magángyűjtő mai szemmel is gyönyörű traktorai, gépei sorakoztak. Ezekre – különösen a kisebb gyerekek – természetesen felültek, s alig hittek a szemüknek, amikor a gépek gazdája – mondván, hogy nemcsak szépek ezek, hanem működnek is –, egyesével be is indította őket. Működőképes volt a hihetetlenül karcsú orrú traktor mellett a cséplőgép is. A gazdafarm tulajdonosai sem akartak lemaradni, megtekinthető volt teljesen berendezett, a ‚60-as, ‚70-es éveket idéző dinnyések által használt gunyhó, benne főhelyen a szentkép, zománcos sparhelt, a néprádió, a sok alvásra aligha alkalmatos fekhely, és a család tagjainak gipsztenyér lenyomata. Mások a fóliasátrakba kukkantottak be, örömmel fedezve föl a sűrű indák és nagy levelek között egy-egy gyermekfejnyi sárgadinnyét. Volt azért, aki biztosra ment, és a bejáratnál kialakított látványos dinnyeárusító helyről beszerezte a következő hétre való piros és sárga vitaminforrást.

A nagyszínpad mindjárt a bejárat mellé került, mert a nagy sátornak több hely kellett. Ide csábította rendre hol műsor, hol program, hol eredményhirdetés az élénk poharazásba és beszélgetésbe kezdett vendégeket a Borbás Audio jó munkájának köszönhetően, amivel még az Apostol együttes is elégedett volt. Ők pedig 1961., az együttes alapítása óta jó pár rendezvényen részt vettek.

Folyamatos sikerük, tündöklésük, a dallamos, jó hangzású dalaik mellett talán ennek az igényességnek is köszönhető, ahogy Németh Zoltán, a csapat vezetője minden egyes mikrofont egyesével beénekelt. Sokan nem tudják, hogy a szakállas, kalapos frontember Meződi József egy-két év késéssel csatlakozott hozzájuk, hogy aztán elválaszthatatlanok legyenek. Igen durván sütött a nap, amikor a talpig izzadt közönségnek elénekelték a Búcsúzik a nyár című dalukat, de Németh Zoltánba volt annyi humorérzék és rutin, hogy ezeket az áthallásokat helyretegye.

A közönség igen hálás volt, megtapsolták Takács Nikolaszt is, meg az egyre több kutyát elővarázsoló bűvészt, és a tűzoltó rajzverseny győzteseit, végül talán még a jó időt is. Oka volt erre mindenkinek, hiszen jól teljesítettek a birkapörkölt főzők, szép sárgán gőzölgött a krumpli, s akinek még ez is kevés volt, az kakaspörkölttel vigasztalhatta magát.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter pedig jó híreket hozott a gazdáknak. Támogatásokról, a kormány elkötelezettségéről, hogy a mezőgazdaságból jól megéljenek az itt dolgozók, és a maga természetességével vett részt a főzőversenyek értékelését követően a díjak átadásában, és persze meg is kóstolta a jászok főztjét. Dicsérete már csak azért is örvendetes, mert ő maga kun, a talán leghíresebb birkapörkölt- és birkanyájak hazájából.

A rendezvény családias jellegét a Pócs család apraja-nagyja biztosította, Pócs János parlamenti képviselő hol az egyik, hol a másik asztalnál és társaságnál tűnt föl, de ugyanez elmondható Katikáról, a feleségéről, Mónikáról, a nagylányról, az ifjú Jánosról, amint fényképezőgéppel örökíti meg az eseményt, és természetesen az ifjú Katalin is itt volt, fogadva a gratulációkat közelmúltbeli diplomázásához.

Lényeg, ami lényeg, a VII. Babfesztivál és a Jászsági Aratónap összehozta térségünkből a kedves ismerősöket, barátokat, polgármestereket, civileket, volt kivel és miről beszélgetni. Eljövünk jövőre is!