Nyáresti örömkoncert

Rúzsa Magdi vajdasági ápolónőből lett a Megasztár harmadik szériájának győztese, majd napjainkra Magyarország egyik legmeghatározóbb női előadója. Június 17-én, a ZagyvaParty Fesztiválon adott koncertet városunkban.

Már este nyolc órakor hosszú sorban várakozó, párnákat szorongató tömeg fogadta a Szabadtéri Színpad felé sétálókat. Az izgatott sokaságban voltak egészen kicsik és idősebbek egyaránt, akik közel másfél órán át álldogáltak, hogy láthassák az énekesnőt. A kapunyitást követően a nézőtér szépen lassan megtelt, beleértve a színpad előtti és a székek mögötti állóhelyeket is. Ahogy közeledett a kezdés időpontja, az ülőhelyekről egyre többen szállingóztak előre, majd a fények egyszer csak fellobbantak és a zenekar is elfoglalta helyét.

A bájos Rúzsa Magdit hatalmas üdvrivalgás fogadta, ahogy vagány bőrnadrágjában a mikrofon elé ugrott. Letisztult stílusából egyszerre érződött a blues, a rock és a délszláv népzene hangzásvilága. Kifejezetten nyári hangulatú szerzeményeit albumairól válogatta össze, a szünetekben pedig életéből osztott meg velünk tapasztalatokat, gondolatokat, pillanatokat és bölcsességeket. Hangja kristálytisztán és erőteljesen szólt annak ellenére is, hogy energikus táncával szinte fürdött dalaiban. Természetesen a profi háttéreffektekről és fénytechnikáról is szót kell ejtenünk, melyek igazi nagykoncert hangulatot kölcsönöztek a rendezvénynek.

Az énekesnő neve ma már szinte védjegy, de ő mégsem felejtette el, hogy honnan is érkezett, és minket is emlékeztetett arra, hogy a gyökerek egész életünkben fontosak és meghatározók maradnak. Életútja jó példa mindazok számára, akik félnek rálépni a megálmodott útra. Tudja, hogy mit is jelent a Vajdaságból egy teljesen másik országba érkezni és megdolgozni az elismerésért, a kitűzött célokért. Szombat este mindannyiunkat elvitt magával arrafelé, ahol a társunkat, a szeretetet, a vigaszt és az utunkat keressük. Dalain keresztül felidézte bennünk azokat az érzéseket és apró örömöket, melyek felett gyakran elsiklunk a mindennapokban. Őszinte, belülről jövő előadókészségének köszönhetően mindenkit sikerült megérintenie, és még az első sorban ülő, nagymamakorabeli hölgyek is hangosan, szívből énekelték a refréneket. A koncert olyan hamar elszaladt, hogy talán senki sem gondolta komolyan, hogy elérkeztünk az utolsó dalhoz. A vastapsban kitörő hallgatóság csak nehezen, jó pár ráadás után engedte el Magdit, akinek a továbbiakban mi is csak azt kívánjuk, mellyel ő maga búcsúzott tőlünk: „legyen mindig előtted az út, fújja hátadat a szél, arcodat érje a nap, az Isten hordjon a tenyerén”.

Írta: Kazsimér Nóra

Fotó: Demeter Gábor

Munkatársunk

A jászberényi Jászkürt Újság és a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?