A tündérmesék birodalma
Őseink birtokában olyan felbecsülhetetlen értékű kincsek voltak, mint a tánc, a kézművesség, a muzsika vagy a mese. Ezek az értékek szerencsére nem mentek veszendőbe, továbbadásuk a pedagógusok, hagyományőrzők feladata. Ennek jegyében rendezte meg a Jászsági Népművészeti Műhely Egyesület a Népi tudástár című módszertani konferenciáját a május 19-én kezdődő hétvégén, az Eszterházy Egyetem berényi campusán.
A háromnapos rendezvény résztvevőit péntek reggel dr. Varró Bernadett főigazgató asszony köszöntötte az egyetem Apponyi termében. Hangsúlyozta: örül, hogy az intézmény ilyen hasznos kezdeményezésnek adhat helyet. A Jászsági Népművészeti Műhely részéről Gál-Dobos Beáta üdvözölte az érdeklődőket, akik leendő és gyakorló óvodapedagógusok, tanítók, tánctanárok, hagyományőrzők mindannyian.
A nyitónap a népi játékok tanításának módszertana, a néptánc készség és képességfejlesztés témája köré épült. Táncaink és népi játékaink a mozgás nyelvén mesélnek a különböző életszakaszokról, a nap és az életkorok ritmusáról. Dr. Sándor Ildikó, a Magyar Táncművészeti Egyetem docense, a Hagyományok Háza tudományos munkatársa nem pocsékolta az időt magyarázásra, inkább énekelve szólította táncba, játékra a hallgatóságot, akik nem voltak restek és szinte kivétel nélkül bekapcsolódtak a körjátékba. Délután Kovács Henrik, a Magyar Táncművészeti Egyetem adjunktusa, okleveles néptáncpedagógus vette át a terepet, aki a néptáncos alapok, táncelőkészítés gyakorlatával és módszertanával ismertette meg az érdeklődőket.
A szombati napot a kézműves foglalkozásoknak szentelték a szervezők. Délelőtt a Jásztánc Alapítvány tagja, Tajti Erzsébet Jó példák a jászságból címmel mondta el gondolatait, majd Péter Szidónia, a Hagyományok Háza szakmai munkatársa előadása következett Mesterségek az oktatásban címmel. A délelőtti programot Mundrusz Anett, szintén a Hagyományok Háza szakmai munkatársának Népi játszóház vezetés című előadása zárta. Ebéd után Kovács Zoltánné Lajos Krisztina a Tarisznyás Műhely képviseletében természetes anyagokból készített hangkeltő eszközöket, hangszereket, zúgattyút, szárdudát, csettegőt, rece-ficét. Krisztina párja, Kovács Zoltán „fűből-fából” készített tutajt, karkötőt, pünkösdi koszorút, szappantartót, halacskát, sisakot.
Vasárnap a magyar tündérmesék birodalmába kirándult a hallgatóság dr. Sinka Annamária adjunktus kalauzolásával. Ő a magyar népmeséken belül a tündérmesék, varázsmesék világképének jellegzetes vonásait, narratív eszköztárának, tér- és időszemléletének sajátosságait mutatta be. A mese kommunikatív alaphelyzetéből kiindulva a mesében előforduló motívumok, hagyományozódó panelek, szerkezeti elemek értelmezési lehetőségeit, a mese és a gyermeki logika hasonlóan működő sémáit, párhuzamait vizsgálta. Kadosa Lászlóné vezetésével a drámapedagógia módszertanával ismerkedtek a hallgatók interaktív előadás keretében. Dr. Sándor Ildikó pedig a magyar népmese népszerűsítésére buzdította a népes hallgatóságot.
A háromnapos konferencia során valószínűleg minden résztvevő megtöltötte tarisznyáját, ha nem is hamuba sült pogácsával, de hasznos útravalókkal, melyből remény szerint jut majd bőven az életútjukon eléjük kerülő gyerekeknek, felnőtteknek.