A tündérmesék birodalma

Őseink birtokában olyan felbecsülhetetlen értékű kincsek voltak, mint a tánc, a kézművesség, a muzsika vagy a mese. Ezek az értékek szerencsére nem mentek veszendőbe, továbbadásuk a pedagógusok, hagyományőrzők feladata. Ennek jegyében rendezte meg a Jászsági Népművészeti Műhely Egyesület a Népi tudástár című módszertani konferenciáját a május 19-én kezdődő hétvégén, az Eszterházy Egyetem berényi campusán.

A háromnapos rendezvény résztvevőit péntek reggel dr. Varró Bernadett főigazgató asszony köszöntötte az egyetem Apponyi termében. Hangsúlyozta: örül, hogy az intézmény ilyen hasznos kezdeményezésnek adhat helyet. A Jászsági Népművészeti Műhely részéről Gál-Dobos Beáta üdvözölte az érdeklődőket, akik leendő és gyakorló óvodapedagógusok, tanítók, tánctanárok, hagyományőrzők mindannyian.

A nyitónap a népi játékok tanításának módszertana, a néptánc készség és képességfejlesztés témája köré épült. Táncaink és népi játékaink a mozgás nyelvén mesélnek a különböző életszakaszokról, a nap és az életkorok ritmusáról. Dr. Sándor Ildikó, a Magyar Táncművészeti Egyetem docense, a Hagyományok Háza tudományos munkatársa nem pocsékolta az időt magyarázásra, inkább énekelve szólította táncba, játékra a hallgatóságot, akik nem voltak restek és szinte kivétel nélkül bekapcsolódtak a körjátékba. Délután Kovács Henrik, a Magyar Táncművészeti Egyetem adjunktusa, okleveles néptáncpedagógus vette át a terepet, aki a néptáncos alapok, táncelőkészítés gyakorlatával és módszertanával ismertette meg az érdeklődőket.

A szombati napot a kézműves foglalkozásoknak szentelték a szervezők. Délelőtt a Jásztánc Alapítvány tagja, Tajti Erzsébet Jó példák a jászságból címmel mondta el gondolatait, majd Péter Szidónia, a Hagyományok Háza szakmai munkatársa előadása következett Mesterségek az oktatásban címmel. A délelőtti programot Mundrusz Anett, szintén a Hagyományok Háza szakmai munkatársának Népi játszóház vezetés című előadása zárta. Ebéd után Kovács Zoltánné Lajos Krisztina a Tarisznyás Műhely képviseletében természetes anyagokból készített hangkeltő eszközöket, hangszereket, zúgattyút, szárdudát, csettegőt, rece-ficét. Krisztina párja, Kovács Zoltán „fűből-fából” készített tutajt, karkötőt, pünkösdi koszorút, szappantartót, halacskát, sisakot.

Vasárnap a magyar tündérmesék birodalmába kirándult a hallgatóság dr. Sinka Annamária adjunktus kalauzolásával. Ő a magyar népmeséken belül a tündérmesék, varázsmesék világképének jellegzetes vonásait, narratív eszköztárának, tér- és időszemléletének sajátosságait mutatta be. A mese kommunikatív alaphelyzetéből kiindulva a mesében előforduló motívumok, hagyományozódó panelek, szerkezeti elemek értelmezési lehetőségeit, a mese és a gyermeki logika hasonlóan működő sémáit, párhuzamait vizsgálta. Kadosa Lászlóné vezetésével a drámapedagógia módszertanával ismerkedtek a hallgatók interaktív előadás keretében. Dr. Sándor Ildikó pedig a magyar népmese népszerűsítésére buzdította a népes hallgatóságot.

A háromnapos konferencia során valószínűleg minden résztvevő megtöltötte tarisznyáját, ha nem is hamuba sült pogácsával, de hasznos útravalókkal, melyből remény szerint jut majd bőven az életútjukon eléjük kerülő gyerekeknek, felnőtteknek.

Kárpáti Márta

Kárpáti Márta

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.
Kárpáti Márta

Latest posts by Kárpáti Márta (see all)

Kárpáti Márta

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?