Exkluzív autószalon nyílt a Jákóhalmi úton

Alig két éve, 2015-ben kaptuk az első híreket, hogy a JP Auto egyébként pofás szalonja helyett újat kíván építeni a Jász-Plasztik cégcsoport. Június 9-én, pénteken este hat órakor érkezett el az ünnepélyes átadás pillanata. Ámbár ezt a pillanatot úgy képzelje a kedves olvasó, hogy az esemény jelentőségéhez mérten több mint négy óra hosszáig tartott. Riportunkban ezt a délutánt idézzük fel.

Azt eddig is tudtuk, hogy Kasza Lajoséké az ország legtehetősebb családi vállalkozása, megelőzve az ugyancsak jászsági gyökerű Csányi cégcsoportot is. Ezen belül azonban a mára tucatnyi divízióra duzzadt, fejlődött cégcsoporton belül inkább az akkumulátorgyártásnak és a klasszikus fröccsöntésnek gondolhattuk a meghatározó súlyát. Amíg az új Mercedes telephelyre Kia Picantóval autóztam, fejben átgondolva az előző napokban beszerzett adatokat, némileg módosítani kellett azt az elképzelést, hogy a cégcsoporton belül az autóüzletág és a borászat talán inkább csak dísz a kalapon.

A Jász-Plasztik Autócentrum Kft. két évvel ezelőtt 18 milliárd, tavaly pedig megközelítőleg 24 milliárd forint nettó árbevételt ért el. Ugyanebben az időszakban a társaság adózott eredménye erősen kerekítve 470 millió forintról 750 millió forintra nőtt.

Ehhez az elmúlt húsz évben, amióta Mercedes-Benz modellek értékesítésével foglalkoznak, 6500 új autót kellett eladni. Az autóüzletág tehát önmagában is jelentős, és tiszteletet parancsoló cég, amelynek eladásai dinamikusan nőttek. Talán valahol 2013-ban bicsaklott meg a grafikon, de a következő évben már a meredek vonalat mintha vonalzó mellett húzták volna meg, úgy fejlődött tovább a cég. Tavaly ezer autót adtak el, az idei terv pedig ennél húsz százalékkal több értékesítés.

Az új Mercedes szalon helyszíne gyakorlatilag egybeér a Jász-Plasztik ipari parkjával, látványát tekintve jó kőhajításnyira van a Jákóhalmi út másik oldalán lévő legújabb nagyipari csarnoktól. A szépen rendbe tett, lekövezett szalon és üzem területére díszes kísérettel hajtottam be: elöl GLC, hátul CLS-osztályú Mercedes érkezett velem egy időben. A készséges segítők engem hátra irányítottak az épület mögé, így feltárult a terület teljes kiterjedése. Az útról nézve az építész ügyessége miatt szép, látványos, de nem túl terjedelmes hatású az új építmény. A szép üvegfelületek modern, de visszafogott külcsínt kölcsönöznek a bemutatócsarnoknak, ami mögött még nagyobb területű kiszolgáló létesítmények húzódnak meg.

Négyállásos autóátadó részleg, ami nyilván azt jelenti, hogy egy időben ennyi ügyfelet tudnak megörvendeztetni az új járművével. De gondoltak az autók szervizelésére is: személyautókból egyszerre tíz, teherautókból négy körül tudnak sürgölődni egyidejűleg a szerelők. A Nap hét ágra süt, este hat óra ide vagy oda, így az érkező ünneplők dresszkódja is változatos. Van aki sötét öltönyben, nyakkendőben, más inkább ingujjban érkezett. Szállító járművem kompenzálására én a túlöltözöttek közé kerültem, már ami a zakót és a nyakkendőt illeti, ami azért nem túl előnyös a fotózni is kívánó újságíró számára. Nagy megkönnyebbülésemre oldalkocsis motorkerékpárral érkezett két vendég olyan kunszttal, amire a négykerekűekkel ma aligha vállalkozna bárki: jó negyven centiméterrel megemelte az oldalkocsit és barátságosan integetve leparkolt a Picantóm orra elé. A szalon felé tartva viszont elsőként Pócs Jánossal, a Jászság parlamenti képviselőjével találkoztam, ami mindjárt az elején gondolkodóba ejti a riportert, hiszen egy riportnak nemcsak hitelesnek kell lenni, de annak is kell látszani. Gyáva ember tagadja le a valóságot, hiszen valóban így történt, vele és fiával találkoztam elsőként, akik pajkosan megjegyezték, hogy nem engem néztek olyan kitartóan az ajtóban álló vendégek. Való igaz, mögöttem talpig feketébe öltözött elegáns nő állt egy fekete autó mellett, és a gyengén fújó szél olykor meglebbentette combközépig felvágott ruháját.

A szalon előtt körbe szebbnél szebb Mercedesek álltak, valószínűleg már a leendő kuncsaftokra várva. Bent a szalonban csak néhány autónak jutott hely, ugyanis a hatalmas egylégterű szalonban helyet kellett adni az ünneplő közönségnek. Középre pultszerű bútorzatot helyeztek el, ahol a későbbiekben valószínűleg útbaigazítást éppúgy lehet majd kapni, mint egy-egy jó kávét, sőt némi ajándékot, akkor is, ha csak nézelődni tér be valaki. Esetleg erőt gyűjteni. A későbbi beszédekből, különösen Kovács Róbertnek, a kft. ügyvezető igazgatójának szavaiból kiderült, hogy majd fél száz autót tudnak itt bent bemutatni az érdeklődőknek. Ezeknek a helyét azonban péntek este az általam 400-500 főre becsült vendégseregnek szolgáló 10-12 személyes asztalok, valamint a Kozma Orsi kvartettjének emelt kisebb dobogó, és a Gundel Takács Gábor által levezényelt ünnepi beszédek és műsorok számára felállított nagyszínpad foglalta el.

A közönség még javában zsibongott, kereste a precízen kijelölt és megjelölt helyét. A nagyszínpad melletti asztalnál Kasza Lajos és felesége mellett Pócs János és családja, Szabó Tamás polgármester, Kubatov Gábor parlamenti képviselő, a Fidesz frakcióigazgatója és alelnöke, Zombor Gábor, Kecskemét volt polgármestere, jelenleg parlamenti képviselője, valamint Vántsa Zoltán, a Magyar Közút Nonprofit Kft. megyei igazgatója ült. Az esemény jelentősége miatt azonban gyakorlatilag csak főasztalok voltak, gondosan ügyeltek arra, hogy a Kasza család tagjai a vendégek egy-egy csoportjával kerüljenek közös asztalhoz. Az ugyancsak tulajdonos Kasza János és fia – akinek meghívásunkat köszönhetjük – például dr. Novák István atyával, a szintén tulajdonos ifj. Kasza Lajos pedig Jörg Schmidt, a Mercedes-Benz Hungária Kft. ügyvezetőjével figyelte közösen a műsort.

Kasza Lajos egy árnyalattal talán a megszokottnál meghatottabban, de mentalitásából kimozdíthatatlanul, barátságosan beszélgetett mindenkivel. Ezúttal nem hárította el tréfásan a fényképezést, de az első kattintás után mindjárt másokra terelte a figyelmet. Ez a szerénység Gundel Takács Gábor esetében is jellemző volt: olyan egyszerűen, magától értetődően mutatkozott be, mintha egy nagy tévéképernyőről néztük volna a szobánkban, mint családtagot. Bemutatta az est szereplőit: Kozma Orsiékat, az ukrán Oksanát, aki gyűrűn lógva varázsolt el bennünket, ám a későbbi meglepetésekre, Danny Blue-ra csak célzott. Udvariasan, de határozottan leültette a még kvaterkáló vendégeket, és 18.40-kor elkezdődhetett az ünnepi beszédek sora.

Az ilyen ünnepélyes átadókon ez az a bizonyos banánhéj, amin gyakorta sikerül elcsúszni: sok a beszéd, kevés a tartalom. Ezúttal nem így történt, és jó arányérzékkel nem a gyakran félreértelmezett illem szerint állították össze a köszöntők listáját, mert az jó darabig kitartott volna. A tényszerű alapozást Kovács Róbert végezte el, elmondva a fent már leírt adatok többségét, kiemelve a 90 százalékban ledes világításig számos elemet. Ugyancsak ő mondta el, hogy a bemutatóterem és szervizcsarnok másfél milliárd forintos beruházással több mint 5000 négyzetméteren épült fel. Logikusan kapcsolódott az ő mondandójához Jörg Schmidt. Elismerését fejezte ki ezért a korszerű, legmodernebb technikát felvonultató létesítményért, amit a német vállalat nevében megköszönt. Kifejtette, hogy amikor a Mercedes partnert keres, mindig a közös értékek alapján választ. Nem kis dicséret az eddigieken kívül az a megfogalmazása, hogy a JP Autó mindig a legjobbra törekedett, és ezúttal is ezt bizonyította.

Zombor Gábor beszédének aktualitását az adta, hogy ő volt Kecskemét polgármestere a Mercedes magyarországi gyára letelepülése, felépülése idején. Ugyancsak ő vett részt az eddig legnagyobbnak és legszebbnek tartott Mercedes szalon átadásán, ami továbbra is szép, de az első ezentúl a jászberényi.

Kubatov Gábor gyakorlott szónok, igyekszik meglepni a hallgatóságát. Ezúttal is, a Fradi elnökeként a zöld-fehérektől indult el, a 30 olimpiai bajnoktól, a focisták 29 bajnoki és 23 kupagyőzelmétől, de jogosnak tűnt az általa felvázolt párhuzam. A legendás sportolók és Kasza Lajosék egyaránt nyerőtípusok – Ha nem ez van, ha csak pillanatokra is elbizonytalanodott volna Kasza Lajos, akkor itt most nem lenne semmi! – fogalmazott Kubatov Gábor.

Pócs Jánosról mi itt a Jászságban aztán végképp tudjuk, hogy kiváló szónok. Ezúttal egy dilemmáját osztotta meg bevezetésül: vajon a politikának helyben és országosan helyes-e részt vennie egy luxuscikkeket forgalmazó szalon megnyitóján. Barátjával, Szabó Tamás polgármesterrel – nem most először – megvitatta ezt a fontos kérdést, aki azt mondta neki, ha a libatenyésztőket szeretjük, akkor a libamájat fogyasztókat is szeretnünk kell. – Ez a szalon – mondta Pócs János – tizenöt új munkahelyet teremtett, így immár ötvenöt munkatársukat és családját tartja el, jelentős adót fizet be az ország és a város kasszájába, amelyekből új munkahelyek megteremtése szociális-, egészségügyi-, és sportcélú kiadások finanszírozása is történhet. Ez a szalon nemcsak a Kasza család, de a Jászság sikeres vállalkozása is. A képviselőt figyelmességben ezúttal sem lehetett megelőzni, beszéde után lesietett a színpadról, a mindennapokban gyakran háttérben lévő, de a sikerek zálogait jelentő feleségeket, Kasza Lajosnét és Kasza Jánosnét köszöntötte virágcsokrokkal, a közönség nagy ovációja közepette.

A beszédekhez tartozik dr. Novák István atya köszöntője is, aki mielőtt megszentelte és megáldotta az új építményt, illetve általa a mögötte lévő közösséget, elmondta, hogy minden civil meghívásnak örömmel tesz eleget, cáfolva azt a még mindig élő vélekedést, hogy az egyháznak a templom szigorúan vett négy fala között van a helye. Személyes köszönetet is hozott Kasza Lajosnak – akinek a jóvoltából szeptemberben már száz kisgyerek járhat a katolikus óvoda négy csoportjába –, és tágabban a jászsági vállalkozóknak, akik főleg a TAO révén nagyon sokat áldoztak a katolikus iskolára is. Isten megteremtette a világot, de az nincs készen, nekünk kell azt változtatni, tovább alkotni Isten segítségével.

Nagyon precízen ki volt számolva a szalon és csatlakozó létesítményeinek hivatalos átadása. Gundel Takács Gábor rávezette a vendégeket, hogy ez a művelet, ez a mozzanat itt bent a nagyszínpadon legyen jelképesen, ne menjen ki mindenki az épület elé, hogy aztán újra bejöhessen. Az ünnepélyes aktust Kovács Róbert, Jörg Schmidt és Szabó Tamás közösen cselekedte meg.

Ennyi adat, ismertető és beszéd után érthetően következhetett a svédasztalos rendszerű vacsora. Előtte/helyette többen kisiettek, megnéztek egy-egy kedvükre való autót. Velük tartottam én is. Még mindig jó volt a fény a kinti fényképezéshez. Teljesen körbejártam az épületet, beköszöntem a konyhásokhoz, megnéztem a még üres átadó- és szerelőcsarnokokat, bátorítottam a tűzijátékot előkészítő két fiatal embert, megnyugtatva őket, hogy a másik oldalon fogok kimenni az autóval.

Már-már az hittem, hogy nincs is vége az épületnek, amikor egy hatalmas tartály mellett bekanyarodva megpillantottam a leparkolt autómat. Barátságosan szemezgetett egy tréleren várakozó új Mercedesekkel. Ezek leparkolását az ünnepség kedvéért elhalaszthatták. Végül is erről van szó, ünnep volt, utána meg jöhetnek az érdeklődők, az épületet, az autókat megcsodálók, vagyis az ünnepi hétköznapok. Mert ezekből van több.

Vélemény, hozzászólás?