Célunk a polgári értékrend kiteljesítése

A tágabb kitekintés, az országos szempontok felől indultunk el Szabó Tamás polgármesterrel, majd a Jászság és Jászberény eredményeit, feladatait vettük sorra. Szóba kerültek a pályázatok, a Modern Városok Program, a gazdaság, a kultúra és a sport néhány aktualitása.

Magyarország 2018-ban a GDP több mint 4,7 százalékát fordítja családtámogatásra, az OECD-átlag ehhez képest 2,55 százalék. 2010-ben ezer milliárd forint jutott erre a célra a költségvetésből, jövőre viszont már majdnem kétezer milliárdot fordítanak rá. Ezt tudjuk a parlamenti képviselőnknek az állami költségvetésről tartott tájékoztatójából. Mint egykori parlamenti képviselő és aktív polgármester, hogy látja, mennyire csatlakozhat a mi városunk a központi kormányzati szándékhoz?
Nagyon helyénvalónak gondolom, hogy államilag előkelő helyre került a költségvetésben is a családok támogatása. Úgy gondolom, hogy a településeknek, a mi városunknak is keresni kell a csatlakozási pontokat a saját lehetőségeink figyelembevételével. Nálunk ilyen a babakötvény, a védőoltás programunk, a bölcsődék és a családi napközik támogatása. Mivel a honatyák fenti szándékával mélységesen egyetértünk, az említett támogatási formákat már a múltban is kerestük és lehetőségeinkhez képest alkalmaztuk is. Napjainkban igyekszünk a fiatalok figyelmét a CSOK programra irányítani, és annak lehetőségét továbberősíteni telekjuttatással – és mivel a várost nemcsak polgármesteri hivatalból állónak gondoljuk, hanem komplexen értelmezzük –, munkáltatói kölcsönökkel és támogatásokkal erősítjük tovább.

Jászberényben olyannyira nemcsak a hivatalról van szó, hogy a legnagyobb volumenű – mintegy százötven – ház- és lakásfejlesztés a magánszférában valósul meg.
Éppen az a cél, hogy a város és a gazdasági szereplők közösen cselekedjenek a város lakói érdekében. A Szatmári lakópark esetében a város közművesítéssel, útépítéssel segíti a fejlesztést, így felerősítve egymás lehetőségeit és erőforrásait.

Az államot és a várost pályázati források is összekötik. Mi is közöltünk már jó híreket, hogy valószínűleg számos pályázata nyer a városnak. Konkrétan melyek állnak legközelebb a megvalósításhoz?
Több benyújtott pályázatunk támogatási szerződését aláírtuk már. Ezek közül a legjelentősebb a zöld város projekt. Ez érinti a piac épületének és környezetének megújítását, a Fürdő utcai parkoló végleges kialakítását, a Holló András utca teljes felújítását, az úgynevezett szerviz út és a központi parkrész átépítését, valamint a Conselve park és a Táncsics utca közötti sétálóutca létrehozását. Ugyancsak aláírtuk a fogyatékkal élők napközi otthona megépülését lehetővé tévő dokumentumot. Ez a szociális otthon mögötti telken valósul meg. A kerékpárutak építése, valamint a Magyar utcai bölcsőde építkezése is szabad utat kapott. Mentorként részt veszünk a Gólya Óvoda bővítésében is. Mindez azt jelenti, hogy ezekben a fejlesztésekben elindulhat a projekt, a közbeszerzés és amivel mindez még együtt jár.

Többször szóba került mostanában a Modern Városok Program kiterjesztése, amelynek jászsági menedzselője éppen ön. Mit lehet erről konkrétabban tudni?
Az egyik testületi ülésünkön vetődött fel a gondolat a megyei és megyei jogú városok, valamint a kormány között sorra megkötött együttműködési szerződések kapcsán, hogy ez nagyon hasznos kezdeményezés, ezért jó lenne a megyei jogú városokon túl kiterjeszteni a gazdaságilag, kulturálisan ugyancsak meghatározó más településekre is. Az ötletet felvető levelemre azt válaszolták, hogy ebben a körben ez csak a 23 megyei jogú város projektje. A gondolat azonban minket, de a jelek szerint a kormányt sem hagyta nyugodni, ezért amikor szóba került, hogy ezt a programot mindent felülmúló sikere miatt tovább kellene vinni a gazdaság, az oktatás és a kultúra területén kiemelkedő hatású városok körére, újabb levelet írtam. A terv tehát alakul, kormányzati döntés azonban még nem született. Úgy vélem, hogy a Modern Kisvárosok Program megvalósulása esetén Jászberény potenciája révén az elsők között kell, hogy szóba kerüljön, ott kell, hogy legyen az országosan legesélyesebb húsz-harminc város között. A majdani döntés megkönnyítésére városunkról szakmai anyagot készíttetünk, amely érveink mellett tekintettel van a lehetséges brüsszeli forrásokra is.

Még mindig az állami forrásoknál és fejlesztéseknél maradva: jóleső érzés ezekben a napokban körülnézni a Jásztelki úton és a Rákóczi úton.
Őszintén szólva én sem emlékszem arra, hogy a Magyar Közútkezelő vagy elődei ilyen volumenben javították, építették volna a kezelésükben lévő belterületi útjainkat. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az idei tervekben szerepel az Akasztó hídtól a postáig a Gyöngyösi út két kilométeres szakaszának átépítése, akkor valóban megerősíthetjük azt az állami költségvetésről nálunk is elhangzott értékelést, hogy a korábbinál több pénz jut ezen utak rendbetételére is.

Ez a tény a 32-es út és az elkerülő út tekintetében is optimizmusra adhat okot?
Az illetékes államtitkár pedig arról tájékoztatott bennünket, hogy az útépítések ügye rendszeresen, három havonta kerül a kormány elé, és Jászberény igénye minden esetben ott van az asztalon. Ide tartozik, hogy Pócs János, a Jászság parlamenti képviselője ebben az ügyben módosító javaslatot nyújtott be Magyarország költségvetéséhez. Ugyancsak fontos tény, hogy az illetékes minisztériumnál van a jászsági cégek egyöntetű támogató javaslata mindkét említett út építésével kapcsolatban. Egyébként mindkét út előzetes munkálatai rendben haladnak, és a korábbi felülbecslésekkel ellentétben a két út megépítése együtt tízmilliárd forintból kijöhet.

A gazdálkodó szervezetek ilyen egyöntetű támogatására és annak kinyilvánítására korábban nem volt példa, noha az érdek akkor is közös volt. Napjainkban mintha a politikai és gazdasági élet szereplői magasabb szinten szövetkeznének, szinte úgy egymásnak vetik a vállukat, mint anno a redemptusok.
Talán nem túlzás az, ami a kérdésben felvetődött. A polgári értékrend kiteljesedése volt az erőssége a Jászságnak a régmúltban, és most is erre törekszünk minden erőnkkel. Volt egy időszak, ami ezt a folyamatot megszakította, és a paternalista állam egyen-kultúrházaival, tájelőadásaival igyekezett elfeledtetni. Az elmúlt 25 évben azonban újra előtérbe került az áldozatvállalás, a kultúra és a közösség önzetlen támogatása. Ez tudati állapot függvénye és persze a gazdasági erőé is, ami nélkül fel sem vetődhet. Csak ezt követően hatásos a város segítése, jóindulatú ösztökélése, és az, hogy teret adjunk a kis közösségek öntevékenységének. A napjainkban elkészülő kulturális koncepciónk lényege éppen az lehet, hogy magasabb szinten megteremtse a feltételeket a részben spontán, részben tudatosult jószándékú polgári kezdeményezéseknek.

Még visszakanyarodva a gazdaságra. A Jászsági Menedzser Klub által szervezett gazdasági fórum is az összegzés igényével szerveződött, akár a kulturális koncepció. Van, aki szerint olyan sikeres volt, hogy talán meg sem lehet ismételni.
Valóban minden várakozást felülmúló volt a gazdasági fórum sikere. Teljesen megismételni, lemásolni nem lehet, és nem is szükséges, mert az élet változik és vele a gazdaság is. Olyan új témákat kell előtérbe helyezni és felmutatni, amelyek meghaladják a lehetséges résztvevők ingerküszöbét, és amelyekről van érvényes és hasznos mondanivalónk. Mivel a munka világa olyan dinamikusan változik, amint azt tapasztaljuk, nem lesz nehéz újabb témákat a következő tanácskozás fókuszába állítani. Elég, ha a három évre elnyert pályázatunkra, a járási munkaerőpiaci együttműködésre gondolunk. És ez még csak egy része a „munkaerőszerzés” témakörének.

Kifejtené ezt kicsit bővebben?
A három évre elnyert 430 millió forint a hagyományos munkaerőszerzési technika elemeire is épül. Arra, hogy a pályakezdőket gyorsan pályára állítsuk, az ötven év felettieket átképezzük, a közmunkában foglalkoztatottakat motiválni tudjuk, akik már dolgoztak, de „rejtőzködnek”, azokat sikerüljön megszólítani, visszaterelni a versenyszférába. A lehetséges foglalkoztatottak több mint 95 százaléka már dolgozik. Ez az egyesség tehát valójában az utolsó „gereblyézés” reményével működik és rövidtávra szól. Ennél nagyobb volumenű a belső mobilitás lehetőségének megteremtése, felerősítése, az, hogy az üzemeinkhez csábítsuk kevésbé iparosodott területek dolgozóit. Ezért gondolkodunk fecskeház kialakításban, munkásszálló létrehozásában, abban, hogy a munkahely közelébe hozzuk a dolgozókat és családjaikat, mindennapi életüket is. A leghosszabb időtávot az oktatás területe kívánja meg, beleértve a pályaorientációt, azt, hogy ki képezi a tanulókat, a lemorzsolódást, a duális képzés alkalmazhatóságát. És ugye máris több olyan téma van, amire külön-külön konferenciát lehet és kell is szervezni.

Nekünk úgy tűnik, hogy több területen látszik minőségi változás, nemcsak a gazdaságban és a kultúrában, hanem a sportban is.
A Yakuzák például a Testnevelési Egyetem szakmai partnerei lettek, épp olyan tudást halmoztak fel, csak más területen, mint a most hétvégén jubileumát ünneplő, 45 éves Jászság Népi Együttes. Itt ugyanakkor még nagyobb lépések szükségesek a tartós sikerhez – ha nemcsak a Yakuzákról, hanem a sport egészéről beszélünk –, sőt, még a botladozás sem ritka. A sportban a jelentős sikerek ellenére még az építkezés, a sportcélú cselekvési terek megteremtésének időszakánál tartunk. Akár profi, amatőr, utánpótlás sportról beszélünk, a legfontosabb, hogy csarnokok, pályák, szabadtéri sportolásra alkalmas létesítményeink legyenek. Terveink között szerepel a Szántai kertben műfüves pálya, szeretnénk szabadtéri kosaras küzdőteret létrehozni, és a városban már jól ismert vizes fejlesztési elképzeléseink is ezt a célt szolgálják. Ösztökéljük a gazdaság szereplőit is, hogy éljenek a TAO-s lehetőséggel a város sportja javára, és persze, aki teheti az direkt szponzorációval is járuljon hozzá legjobbjaink eredményességéhez.

Halász Lajos

Halász Lajos

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé főszerkesztője.
Halász Lajos

Latest posts by Halász Lajos (see all)

Halász Lajos

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé főszerkesztője.

Vélemény, hozzászólás?