Kézikönyvek Jászberény történetéről

A Jászberény város története köteteinek elkészítése a Jászsági Évkönyv szerkesztése és megjelenése kapcsán fogalmazódott meg. Egyre inkább érződött, hogy hiányzik egy a város történetét részletesen feltáró és bemutató kézikönyv. A megvalósuláshoz mindig konkrét, vállalkozó személy kell, aki ebben az esetben értelemszerűen az évkönyvek főszerkesztője lett.

Pethő László professzor kitartó kezdeményezése nyomán 2013-ban szavazott meg először támogatást a város önkormányzata, amit a későbbiekben még kétszer megtett, így a három kötet megjelenését összesen 10,5 millió forinttal támogatta. Ezen túl a támogatók maguk az olvasók is, akik mintegy 1,5 millió forintért megvásárolták az eddig megjelent könyveket.

A kötetek főszerkesztője előzetesen és előzékenyen érdekességeket osztott meg velünk. Ebből kiderül, hogy a vállalkozás egyre terebélyesedett a szerzők és az oldalszám tekintetében is. A 2014 májusában megjelent első kötetbe 14, a 2015-ben megjelent másodikba 15, a most megjelenőbe már húsz szerző tanulmányait adták közre. A kötetek közül az első 415, a második 600, a harmadik pedig 752 oldal lett.

Belelapozva a harmadik kötetbe – Jászberény története a harmincas évektől az ezredfordulóig – is látható, hogy a korábbi két könyvhöz hasonlóan a szerzők mindegyike kötődik valamilyen módon a városhoz, vagy a Jászsághoz. Többségük rendszeresen, vagy alkalmanként jelentetett már meg tanulmányt a Jászsági Évkönyvben. A kötetek munkatársainak legnagyobb hányada a városban, vagy a környéken él, nyugdíjas mérnök, tanár, a Jász Múzeum és az Eszterházy Károly Egyetem munkatársa. A második legnagyobb csoportot a szolnoki illetőségűek képviselik, akik főleg a Megyei Levéltárban és a Damjanich Múzeumban dolgoznak. Létszámukat tekintve alig marad el tőlük a fővárosi szerzők köre, akik többek között az Eötvös Lóránd Tudományegyetem tanárai és a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Nemzeti Levéltár és a Veritas Történetkutató Intézet munkatársai.

A szerkesztő intencióinak megfelelően a szerzők mai szemmel dolgozták fel a témákat, amelyek egy része korábban tabutéma volt. Ilyen a ferencesek története; a jászberényi zsidóság utolsó évtizedei; a jászberényi honvéd helyőrség szerepvállalása a II. világháborúban. Sokakat érdekelhet a város 1930-1945 közötti országgyűlési képviselőinek bemutatása, vagy a helyi gazdaság történetének alakulása.

A tanulmányok írói mérlegelték a háború utáni politikai, gazdasági és társadalmi változásokat, a gyáripar megjelenését és annak hatását, részben ennek is köszönhetően a város társadalmának átalakulását, több fontos politikai szereplő pályáját. A korábbiakhoz képest új szempontokat is figyelembe véve dolgozták fel 1956 forradalmát. Megjelenítették a főtér változásait, a városkép alakulását és a lakások építését.

Ugyancsak bemutatják a szerzők a humán szféra teljesítményeit és a területet érintő fontosabb változásokat, áttekintést adva az oktatásról, az egészségügyről, a kultúráról és a versenysportról, utóbbit két állandó szerzőnk tollából.

Mivel a három tanulmánykötet időrendben előre, felénk halad, természetesen a közelmúlt néhány fejezetét is összegzi. Így részletes tanulmány olvasható a rendszerváltás időszakának helyi történéseiről, és érdekes adatokat tudhatunk meg a helyi adózás változásáról.

Pethő professzor hangsúlyozta, hogy a tanulmányok elkészítésénél kiemelkedően fontos szempont volt a levéltári és egyéb források használata. Ezeket a forrásokat egészítették ki a sajtóban megjelent anyagokkal, interjúkkal, rövidebb visszaemlékezésekkel. Sok lokálpatrióta segítette dokumentumok és fényképek átadásával a könyv elkészültét. Bevégeztetett, most már az olvasókon és az utókor megítélésén van a sor.

Halász Lajos

Halász Lajos

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé főszerkesztője.
Halász Lajos

Halász Lajos

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé főszerkesztője.

Vélemény, hozzászólás?