Próbára teszi az időjárás a gazdákat

2017-05-242017-05-24 Gergely Csilla 0 Comments Birgés Sándorné Katalin, csíramálé, kistermelő

A gazdák éppen, hogy elszenvedték az év eleji rendkívüli hideg okozta károkat, a vetést is kénytelenek később végezni a tavaszi eső áztatta földeken. Ezzel a problémával itt, a Jászságban, a Zagyvaparti tanyán is szembesülnek, köztük Birgés Sándorné Katalin kistermelő és családja is. A piacról sokak által ismert Katalint a fent említett nehézségekről és gazdaságáról kérdeztem.

A piac törzsvásárlóinak legtöbbje már jól ismeri Birgésné Katit és portékáit, hiszen évek óta a csarnokban árusít. Azt már kevésbé, miért is vágott bele mezőgazdasági vállalkozásába.
A gazdaságot a szüleimtől vettem át 12 éve. Az első években egy hold földön gazdálkodtunk, később 4,5 holdra bővítettük a birtokot és a család apraja-nagyja szorgalmasan részt vesz a munkában, nincsenek napszámosaink. A gyermekeim ugyan még tanulnak – Kati lányom a Terplánba jár pénzügy és számvitel OKJ szakra, Sanyi fiam jövőre érettségizik –, de szabadidejükben ők is besegítenek. A legkisebb fiam, Dani még csak hétéves, de máris a traktor a mindene, mindig a gépek körül sürög-forog.

A hosszú, hideg tél után jól is jön a segítség, hiszen már javában itt a vetés ideje.
Igen, már megműveltük a földeke, kihordtuk a trágyát és a kukoricát is elvetettük. Már a sütőtököt is ültetni kellene, elvetni a zöldbabot, répát, zöldséget, de a sok eső és a hideg miatt lassan egy hónapos késésben vagyunk a tavalyihoz képest. Akkor június vége felé már ért az első kötés, idén később kezdjük a betakarítást. Tavaly igen jó terméshozamunk volt, sajnos az idei időjárás eddig nem kedvezett a szabadföldi kultúráknak. De bízunk benne, hogy nem sokkal térnek majd el a mutatók.

Kistermelőként nemcsak zöldségeket árul, hanem az egyik legrégebbi magyar süteményt is megtalálhatják a standjánál.
A csíramálé közkedvelt böjti étel volt valaha a magyar családok körében. Nálunk az apai nagymamám készítette ezt a ragacsos édességet, akitől már egész kislány koromban elnéztem a csíramálé készítésének a fortélyait. Amikor átvettem a gazdaságot a szüleimtől, többen arra biztattak, hogy a finom édességet ne csak a családnak, hanem eladásra is süssem. Ezért a bíztatásért nagyon hálás vagyok nekik, hiszen van rá kereslet bőven. A szezonja karácsonytól húsvétig tart és hetente általában tíz tepsivel sütök, ami több mint 100 szelet és azt el is viszik már a piac elején.

Mi a csíramálé készítésének titka?
Nincs ebben semmi titok, sokan készítik még otthon is. A nagymamám receptje szerint a búzát este be kell áztatni, majd másnap kiönteni egy edénybe és hat napig locsolgatni, hogy mindig nedves legyen a búza. A csíráztatás után minden részével együtt ledaráljuk, felengedjük vízzel, leszűrjük, és bekavarjuk liszttel. Ebből a masszából készítünk egy vékony tésztát, a tepsibe helyezzük és ráöntjük a maradék masszát. Kétszáz fokon egy óráig sütjük. Ha kihűlt, utána szeleteljük.

Már a recept hallatán is összefutott a nyál a számban, de amellett, hogy finom, milyen jótékony hatása van a szervezetre?
Azt szoktam mondani, hogy a csíramálé mindenre jó. Tele van vitaminokkal, ásványi anyagokkal és éppen ezért számos jótékony hatása van a szervezetre. Az utóbbi időben a fiatalok körében is egyre népszerűbb a csíramálé fogyasztása, de az idősebbek is rendszeres vásárlóim.

Ha már a vásárlókat említette, hol találkozhatunk a termékeivel?
A jászberényi városi piacon minden kedden, pénteken és szombaton megtalálnak, de a helyi Magyarok vásárában és a jászapáti vásárban is rendszerint ott vagyok.

Eladóként hogyan látja a városi piac helyzetét?
Szerintem az utóbbi időben kevesebb a vásárló, aminek a fő oka a nagyobb áruházak és bevásárlóközpontok elszívó ereje. Sokan azt mondják, hogy azért nem jönnek a piacra, mert nem tudnak parkolni és inkább egy helyen elintézik a heti vásárlást. Ez persze már nem új keletű probléma, de sajnos még mindig fenn áll. Véleményem szerint, ha a parkolás gondja megoldódik, többen járnak majd megint piacra friss, helyben termelt és készített árukért.