Történelmi visszatekintő

A Jász Múzeum és a városháza udvarán péntek délelőtt, jász őseink világa elevenedett meg a Múzeumok Éjszakája apropójából. A Múltidéző történelmi játszóház idén 18. alkalommal nyitotta meg kapuit, több mint háromszáz jászsági általános iskolás gyermek előtt.

Kora délelőtt gyerekkacaj kíséretében a pásztorkürt tompa fúvása hallatszott az udvarról. Ugyan a diákok hamar rájöttek, hogy egy szarvasmarha csordát nem tudnának összeterelni, még is pirosra erőlködött arcokkal hagyták abba a próbálkozást.

A program idén jász őseink mindennapjait idézte fel, felölve a gasztronómiát, harci szokásokat és természetesen eleink lakhatását, a jurtát, melyet Guba Imre lovas hagyományőrző mutatott be a tanulóknak.

A Kürt-Íjász Egyesület az íjászatot hozta közelebb a diákokhoz. Emellett a Szent László Vitéz Egyesület hollókői hagyományőrzők és a jászsági hagyományőrzők közösen tartottak bemutatót felmenőink harcmodoráról.

A dramatikus játékok után, többen a Tukacs Pékség standja felé vették az irányt a friss, puha pogácsák és kenyérlángosok reményében. Az ínycsiklandozó ételek után az ősi gasztronómiába is belekóstolhattunk – a szó szoros értelmében – ugyanis Ecseki András szolnoki hagyományőrző kőlepénnyel várta az odalátogatókat. Az egyszerűség jegyében elkészített betevőt évezredekkel ezelőtt kövön sütötték meg, azonban a mai konyhákban is megállná a helyét.

Pihenésképpen kézműves sátor várta az alkotni vágyókat. Az árokszállási Tarisznyás Műhely létrehozói Kovács Zoltán kosárfonó és felesége Krisztina népi játékok elkészítésére invitálta a kisebbeket. Az agyagmunkálás fortélyait Farkas Ildikó fazekastól nézhették el, míg a nemezkészítésben Nagy Ildikó segített. A Hamza Múzeum munkatársai jó szokásukhoz híven a festés szeretetét népszerűsítették.

A rendezvény alkalmat adott a múzeum kiállításának megtekintésére, ahol a diákok szerint még mindig Lehel Vezér kürtje a legérdekesebb emléktárgy. Dr. Farkas Kristóf Vince a jász viseletről adott ízelítőt, miközben a gyerekek lelkesen próbálgatták a régi ruhákat többek között: süveget, kaftánt. – Fontos, hogy a kisebbek is tudják honnan jöttek, legyen stabil identitásuk, az ilyen programok jó lehetőséget adnak arra, hogy tágabb képet kapjanak őseink kultúrájáról – részletezte a muzeológus, történész.

Hortiné dr. Bathó Edit és Suhaj Csilla Tünde a program szervezői elmondták lapunknak, hogy az interaktív feladatok segítenek felkelteni a diákok érdeklődését történelmi múltunk iránt, ezáltal a pedagógusok munkáját is segítik a tanításban. A gyerekek forgószínpad szerűen 14 helyszínen nyerhettek betekintést a népi mesterségek sokszínűségébe.

Szabó Lilla

Szabó Lilla

A jászberényi Jászkürt Újság és a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?