Szín és forma

Absztrakt festménnyel eddig még nem találkozhattunk a Hónap Műtárgya sorozat keretében a Szikra Galériában. Furcsa is volt látni a bemutató paravánon Orosz Gellért Tündöklő című nonfiguratív alkotását, ám így, a művészet sokszínűségének eme darabkája kerülhetett közelebb hozzánk május 9-én délután.

Orosz Gellért több képe is látható a galériában, melyek figurális festményei közül kerültek ki, és jobban illeszkednek a kiállítótér stílusához, közelebb állnak Szikra Istvánhoz is. Ő elmondta: megtanácskozták és úgy döntöttek, hogy a festő mára elismert absztrakt alkotásaiból mutatnak be egyet. Nagy Gyula műgyűjtő négy képet ajánlott fel a mester nonfiguratív stílusát képviselő festményei közül, ezekből esett a választás a Tündöklő címűre.

Orosz Gellért életéről, munkásságáról, a művészeti alkotás világáról Orosz Balázs, a fia mesélt nekünk, aki igen közel állt hozzá, és maga is festőművészetként tevékenykedik. Édesapja a fővárosban, a Gellérthegyi műtermében készítette alkotásait, de van jászsági kötődése, hiszen Jászladányon született 1919-ben. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán mestere Szőnyi István, valamint Barcsay Jenő volt, aki mellett tanársegédként is működött.

A negyvenes évek elejétől az absztrakt festészet foglalkoztatta, már főiskolás korában kezdett ilyen alkotásokat készíteni. Rendkívül avantgárd, úttörő dolognak számított, ha valaki ilyen stílust próbált művelni, és ez iránt érdeklődött. Nagyon kalandos élete volt már akkor is. A világháború alatt „embermentő akciókban” vett részt, többek között Kassákkal, akivel menleveleket hamisítottak üldözötteknek. A főiskolát követően az úgynevezett Négyes fogat tagjaként (Nuridsány Zoltánnal, Jánossy Ferenccel, Sugár Gyulával) kísérletet tettek a modern művészet és a szocreál összehangolására. Ettől kezdve életműve két részre szakadt: míg a hivatalos állami kiállításokon egészen a 70-es évek végéig átlagos posztimpresszionista képekkel (tájképekkel, figurális kompozíciókkal) szerepelt, műtermében folytatta nonfiguratív művei sorozatát. Alkotásainak fontosabbik része az 1990-es évek közepéig a hazai nyilvánosság előtt ismeretlen maradt.

Az absztrakt művészet kihívásaira rendkívüli érzékenység fejlődött ki benne. Erről az intuícióról Orosz Balázs, mivel maga is művész, hitelesen beszélt. Az ember magába száll, elmélyül valamiben, és nem is tudja hová viszi a gondolat. Agya olyan funkcióját működteti, amit mások nem. Egy másik létsíkból, tudatállapotból áthozott vizuális információt aztán hozzáférhetővé tesz olyan emberek számára, akik erre nem képesek. A művészeti alkotás folyamatában kell ismerni a technikát, az anyagot, az eszközök mesteri használatát. Milyen lesz a szín? Hogy fog megszáradni? Ilyen tudatos dolgokat kell együtt alkalmazni egy nemtudatos funkcióval.

A Tündöklés című festményre még gyerekkorából emlékszik, mert az alkotótérben kifüggesztve mindig láthatta. Farostlemezre készült a kép, amit akkor a legkönnyebben elérhető valkid falfestékkel alapoztak, a formák maszkolására pedig egyszerű szigetelőszalag volt használatos. A kompozíció harmóniát sugároz, a felhordott színek elsődlegesebbek a formákhoz képest. Az alkotó különleges színérzékenysége hírhedetten jó volt, színpompája óriási derűt áraszt.

Orosz Gellért elvont képei ugyanúgy kedvesek lehetnek, mint a természetelvűek, a tájképhez hasonlóan egy absztrakt festmény is érdekes lehet a hétköznapi ember számára is. Az alkotás egész hónapban látható a galéria nyitvatartási idejében.

Demeter Gábor

Demeter Gábor

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.
Demeter Gábor

Latest posts by Demeter Gábor (see all)

Demeter Gábor

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?