Alkotóház a városért

A Jászberényi Önkormányzat tulajdonát képező, leromlott állapotú Eördögh-ház – alulhasznosított műemléki épület –, adna helyet a Regionális Népi Kézműves Alkotóháznak, mely nem csak a helyi alkotóközösségek igényeit szolgálná ki, hanem a város, a régió és az ország teljes lakosságához is elérne. Gál-Dobos Beátát, a fejlesztés ötletgazdáját és egyben szakmai vezetőjét kérdeztük a részletekről.

Mit lehet tudni az alkotóházat illetően benyújtott pályázatról?
Múlt év végén hivatalosan is bejegyzésre került a Jászsági Népművészeti Műhely Egyesület, melynek tagjai jászsági kézművesek, alkotók. Azzal a céllal hoztuk létre szervezetünket, hogy a helyi, illetve a Kárpát-medencei magyarság kézműves kultúráját népszerűsítsük, és továbbörökítsük képzéseken, rendezvényeken és saját készítésű alkotásokon keresztül. Polgármester Urat is tájékoztattuk erről, továbbá a céljainkról, illetve elképzeléseinkről. Az alkotóközösségeknek előbb-utóbb egy olyan bázisra van szükségük, ahol a tevékenységeiket gyakorolhatják és kivitelezhetik programjaikat. A fent említett pályázat kifejezetten erre a célra ad támogatást egy alkotóház kialakítására és berendezésére, a város pedig funkciót és forrást keresett az Eördögh-ház felújítására. Így egy szerencsés egyeztetés következtében elkezdődhetett a pályázat előkésztése. A pályázatnak négy fő kategóriája volt, és ebből kettő regionális. Mi ebből a Regionális Népi Kézműves alkotóházra adtunk be pályázatot.

Mit takar ez a megnevezés?
A regionális azt jelenti ez esetben, hogy minden régióból csak egy pályázatot tudnak, fognak majd támogatni. Tudtommal az Észak-Alföldi Régióból Debrecen is pályázik még rajtunk kívül. A támogatás 100 %-ban épület felújításra, berendezésre fordítható, tehát funkcióba kell helyezni belőle egy arra méreteiben alkalmas ingatlant. Bizakodó vagyok, mert a Jászság nagyon gazdag hagyományokban, és rendkívül jól tudjuk reprezentálni magunkat számos területen, legyen szó a viseletről, a néptáncról vagy tudományos kutatásokról, módszertanról. Nagyon sokoldalúak vagyunk, de ez a terület még nincs olyan összefogott állapotban nálunk, mint az ország más területein. Az egyesület azon munkálkodik most, hogy megerősítse és pozícionálja magát és a Jászságot is szakmai berkekben.

Az Eördögh-házon kívül felmerült más intézmény?
Az önkormányzatnak számos felújítandó ingatlana van és az Eördögh-házzal kapcsolatban is megindult egy visszabirtoklási folyamat. Első körben azonban mégsem erre gondoltunk kézműves alkotóház gyanánt, hanem a bezárt Jászsági Látogatóközpontra. Ám a pályázat kötött számú műhelyet, oktatóhelyiséget, raktárat és kiállítóteret írt elő, így kicsi lett volna. Ezzel szemben az Eördögh-ház megfelelt ezeknek a kritériumoknak. Nagyon jó helyen van, akár kulturális turizmus szempontjából is többletet adhat a városnak. Egy műemlék építészettel foglalkozó szolnoki cég készítette el a jövendőbeli alkotóház terveit, amihez régi archív fotókból merítettek ihletet.

Honnan indult mindez? Kik kezdeményezték az intézmény létrehozását?
Közel húsz éve dolgozom a közművelődésben, és mindig is fontos volt számomra, hogyan lehet beépíteni, alkalmazni a hagyományos kultúrát a közművelődés területein. A jászsági kézművesekkel több éves kapcsolatot tudhatok magam mögött, és számos népművészeti programot is lebonyolítottunk már együtt.

A pályázattól függetlenül a tavalyi év második felében a kézművesekkel létrehoztuk a már említett Jászsági Népművészeti Műhely Egyesületet. A tagok önállóan is jól pozícionáltak mint oktatók és mesterek, de hiányzott egy bázis, amely megfelelő teret adott volna tevékenységüknek, és megfelelően képviselte volna a terület érdekeit akár helyi, akár országos viszonylatban. Innen indult ki az egész. Tíz alapító taggal hoztuk létre az egyesületet. Vannak, akik hobbiból csinálják, de olyanok is, akiknek ez jelenti a megélhetést. Szerettünk volna egy helyet, ahol ezt a tudást, amivel rendelkeznek, különböző szinten át tudják adni akár alkotóközösségeket létrehozva, vagy iskolán kívüli programként élményt adva a gyermekeknek, illetve családoknak.

A képzések milyen formában valósulnának meg? Kurzusokat indítanának, vagy több évfolyamos osztályokat?
A pályázatban kötelezően vállalni kellett bizonyos szakmai programok megvalósítását, nagyon sokrétű az a tevékenység, amit a Hagyományok Háza, mint szakmai felügyeleti szerv elvár a kedvezményezettektől. Szakköröket indítanánk, kurzusokat 6-8-10 alkalommal, de mesterségképzésnek is helyet adna az épület, így akár OKJ tanfolyamokon is részt vehetnek majd azok, akik valamilyen hagyományos mesterséget szeretnének kitanulni. Számos non formális tanulási alkalmat is biztosítanunk kell az iskolák részére, és a kézműves szakma találkozóit, szakmai fórumait is ki kell majd szolgálnia a háznak regionális szinten. Követelmény továbbá számos saját rendezésű népművészeti program lebonyolítása és kiállítások rendezése is. Ennek a bázisát adná a helyi kézműves közösség, ami egy nagyon összetett, de nemes feladat lenne számunkra.

Miként valósulhat meg mindez?
Négy különböző műhely lenne kialakítva, köztük például textiles alkotó és népművészeti műhely. Itt főleg az esztétikai nevelés lenne a központban, valamint az ízléses tárgyak saját kezűleg való elkészítése, hímzéssel és egyéb technikákkal. Itt kapna méltó helyet a több éves múltra visszatekintő Fejér Mária Díszítőművészeti Szakkör és Alkotóközösség, melynek vezetője Vassné Sas Katalin népi iparművész, valamint a Rokolya Varróműhely Tajti Erzsébet viseletkészítő és szakoktató vezetésével. A másik műhelyben főleg a kosárfonás és a fazekasmesterség kapna helyet, ahol könnyen megmunkálható fűzvesszőből készíthetnének fonott tárolókat, használati eszközöket, kosarakat Kovács Zoltán kosárfonómester, szakoktató irányításával. A kosárfonás nagy történelmi múltra tekint vissza, mert amellett, hogy az így elkészített tárgyak tartósak, könnyen előállíthatók is, köszönhetően a Jászság vizes élőhelyein honos növényzetnek.

Mi lenne a másik két műhely?
A harmadik egy változó tematikájú kézműves műhely lenne. A tevékenységet mindig az adott rendezvény témája határozná meg, tehát elég széles skálán mozogna. Szerveznénk többek között mézeskalácssütést, gyertyamártást vagy tojásfestést. A programtípusok mindig a jeles napokhoz igazodnának, de a népi gasztronómiának is ez a műhely adna helyet.
A negyedik, egyben utolsó műhely egy szabadtéri oktatási célú tér volna. Minden olyan tevékenység megvalósulhat itt, ami a belső zárt térben nem kivitelezhető. Itt az eszközök és a berendezés sem lenne állandó. Mindig az aktuális szakma képviselője biztosítaná ezeket. Természetesen minden műhelyben a munka képzett szakemberekkel folyna. Mindemellett működtetnénk szakköröket, továbbképzéseket, tanfolyamokat, szerveznénk hagyományőrző rendezvényeket, szakmai konferenciákat, valamint alkotótáborokat is.

Kikre lehet számítani ebben a programban?
A szakképzési lehetőségek kihasználása érdekében, együttműködve a Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrum Klapka György Szakgimnáziumával és Szakiskolájával felkarolhatnánk a mesterségeket. Itt van például a női szabó képzés, melybe integrálni lehetne a textilműhely képzései közül a viseletkészítés vonalat. Ezen kívül az Eszterházy Károly Egyetem Jászberényi Campusa is nagyon nyitott a hagyományok felé. Már több programban is elindultak az együttműködések, nemcsak a kézművesség, a népmese, hanem a népművészet különböző ágaiban is. Most újult meg a Campus fazekas műhelye, mely szintén egy olyan pont, ahol a Népművészeti Egyesület és az iskola kapcsolódhat.

Az oktatáson kívül milyen funkciókat látna még el a ház?
Azt gondolom, hogy az új kiállító tér létrejöttével, a Jász Múzeum szakmai irányításával a ház helyet adhatna a kézműves tárgykultúra népszerűsítésére és bemutatására szolgáló időszaki kiállításoknak is. Értékesítési lehetőséget is rejtene magában, így a kézművesek a regionális népi kézműves ház keretein belül értékesíthetnék alkotásaikat. Az elképzelések szerint, a közművelődés területén egy új kulturális tér jönne létre a Jászkerület Nonprofit Kft. fenntartásában és működtetésében, melyben szakmai partner a Jászsági Népművészeti Műhely lenne. Továbbá a ház bekapcsolódna a város turisztikai életébe is, az életfogytig tartó tanulás rendszerébe, a szabadidő hasznos eltöltésébe, az iskolán kívüli oktatásba.

Szerző:
Kazsimér Nóra

Munkatársunk

A jászberényi Jászkürt Újság és a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?