Mindennapi kenyerünk

A rendszeres üzembejárások sorában az önkormányzat képviselőtestületének tagjai egy élelmiszeripari területen „kenyerét kereső” céget látogattak, meg május 3-án, szerda délután. A Sebestyén Kft. Fácán utcában található telephelyén kenyér és pékáru, valamint cukrászsütemények előállításával foglalkozó üzem tevékenységével ismerkedtek meg, a látogatással bizonyítva, hogy nemcsak a multicégek, hanem a több mint negyed százada működő, közel nyolcvan főt foglalkoztató, családi vállalkozás is fontos szereplője a város gazdasági életének.

A telephely bejáratánál a Sebestyén család fogadta az üzemlátogatásra érkező polgármestert, alpolgármestereket, a képviselőtestület, és a média érdeklődő tagjait. Az oktatóteremben Sebestyén László cégvezető-tulajdonos a vállalkozás történetéről tartott vetített képes tájékoztatást, melyben szó esett arról is, hogy a rendszerváltás évében megvált a sütőipartól, ahol üzemvezetőként dolgozott és 1990-ben magánvállalkozást indított.

Pest megyében béreltek egy régi, hagyományos pékséget, amibe még fatüzelésű kemence működött. Akkor, visszalépésnek gondolta a gyártástechnológiában, de ma már nagy kincsnek tartja, hogy volt lehetősége ezt ott megtanulni. 1992-ben már itthon, Jászberényben indítottak el egy kis üzemet, majd 1994-ben, mikor kft-vé alakultak, egy másikat is. Jelentős változást hozott a 2007-es év, a volt Udvardi Pékség megvásárlásával, majd későbbi felujjításával. Bár tisztában voltak vele, hogy gazdaságilag a barnamezős beruházás a legdrágább, a két kisebb üzem összevonásával, három termelőegységet sűrítettek az épületbe és ezzel a jelenlegi központi telephelyen optimalizálták a termelést. A fejlesztést segítette 2011-ben egy jelentős költségű sikeres eu-s pályázat, mely uniós minőségi elvek alapján működő péküzemmé tette a vállalkozást. A korszerűsítés célja volt a technológiai sorrendnek megfelelő gyártási folyamat felállítása, ami a szakhatósági előírásoknak is mindenben megfeleljen. Mindezeket a napi munka mellet úgy valósították meg, hogy közben a pékség üzemszerűen működött. A fejlesztésekkel, – a pék cukrász szakmákhoz szükséges, – gyakorlati képzések feltételei is megteremtődtek. A Klapka SZKI-val együttműködve, 2011-óta folyik a jövő nemzedékének nevelése, ami segítség a szakképzésben hiányszakmák felszámolásában és mai humán erőforrás hiányos időkben. Az indulás óta tevékenységük folyamatosan bővült. A kenyér- és pékárugyártás, ezen termékkör kis- és nagykereskedelme, továbbá élelmiszer kiskereskedelemmel foglalkoznak. Évről évre bővülnek újabb telephelyekkel, kereskedelmi egységekkel, nagyobb piaccal. Ugyanez elmondható a termékskáláról is, ami 350-380 féle. Kezdetben inkább csak hagyományos termékeket gyártottak, amelyekből legismertebb a kovászos házi kenyér. Nagyon fontos szabályként tartják, hogy hagyományos technológia mellett olyan ízű, minőségű termékeket gyártsanak, melyek az emberek egészségére nem ártalmasak. Manapság a kenyerek és finompékáruk előállításánál ennek jegyében megtalálhatók a kínálatban teljes kiőrlésű lisztből készült termékek, magvas pékáruk, graham kenyér. Leveles péksüteményeik, cukrászsüteményeik gyártásánál a vevők igényeinek, ízlésvilágának igyekeznek megfelelni. A pékségnek hét saját üzlete is van, számos kisebb boltba, illetve közétkeztetésben iskolai-, óvodai- és üzemi konyháknak szállítanak. Az előrelépést lakóterületek közelében kis üzletek nyitásában látnák, ahol egyszerűen, jó minőségű pékáruhoz juthatna a lakosság. A Jókai úti élelmiszerbolt helyzete is szóba került, ami egyelőre rendezetlen.

Az üzembejárás alkalmával mutatták be milyen utat jár be a liszt, a technológiai sorrendet betartva követhettük végig az anyagok útját, míg kész kenyér, péksütemény nem lett belőlük. A liszt, mely javarészt a helybéli Szatmári Malomból való, silós tárolásával, ellátást és kiszolgálást végző technológiával sok fizikai munkát lehet kiváltani. A létesítésnél fontos volt, hogy magyar cég gyártsa le és építse be speciálisan ide. A kovászoló tartályoknál sem kell kézzel keverni a tésztát, a zárt rendszer a technológia precizitásával járt. A keverő és dagasztó részlegben a modern mérlegek és a nagy teljesítményű dagasztógépek segítenek az előkészítésben. A számítógépek vezérelte technika végig jelen volt, de mindent a gépek sem végezhetnek el, emberi közreműködésre és felügyeletre végig szükség van. A pihentető-kelesztőt követően a formázóba értünk, ahol a megkelt tésztatömegből a kenyereket szakajtókba teszik, majd tovább pihentetik. A tészta elkészültét követően a pékek szaktudására van bízva, – sok tényezőt figyelembe véve –, mi az az optimális idő, amíg pihen. A speciális kelesztő kamrákban a feldolgozás utáni kelesztést optimális hőmérsékleten és páratartalommal végzik. A látogatás legforróbb részén, a kemencéket is megnézhettük közelről. A hagyományos péklapátot ma már felváltotta a szalag, és fával sem fűtenek, de a forróság a szakmának szinte a jelképe. A pékek munkáját több vezérlés, hőmérséklettartó automatika, figyelmeztető jelzés segíti. A kemencék után egyik oldalon a cukrászok, másik oldalon a pékek szorgoskodnak, sütemények és a többi pékáru elkészítésével. Benézhettünk egy elkülönített kamrába, az úgynevezett sokkoló fagyasztó helyiségbe, ami a termelés szakaszokra bontásánál, ütemezésénél, késleltetésénél van segítségre. A gyártási sor végére érve, a kenyérszeletelő és csomagoló után, a szállítási készáru raktárban végződött a látogatás. Az itt készülő termékekből kínált kóstoló mindenkinek nagyon jólesett, és nemcsak az étel, de a figyelmesség is.

Ahogy, Sebestyén László fogalmazott, nagyon nehéz időszakon vannak túl, kőkemény tízéves munka áll mögöttük. A jövőről szólva – szerinte – a mai küzdelmes gazdasági életben nagy bátorság lenne bármi olyat előre kijelenteni, hogy ezt vagy azt, ekkora elérik és meg fogják valósítani. Óvatos gazdálkodást próbálnak végrehajtani működési területükön, ami jól mutatja az eredményeket.

Demeter Gábor
Latest posts by Demeter Gábor (see all)

Demeter Gábor

A jászberényi Jászkürt Újság és a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?