Egy Széchényi varázsa

Szele György orvos. Hatvan éve él az Amerikai Egyesült Államokban. Soha nem akarta elhagyni hazáját, ám a történelem viharai mégis erre kényszerítették 1956-ban. Regényt írt életének addigi szakaszáról. Ezt a regényt hozta el a jászberényi közönség a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége helyi csoportjának meghívására április 27-én csütörtökön.

A Nagyboldogasszony Iskola ebédlője adott otthont ezúttal a KÉSZ-rendezvénynek, ahol megterített asztalok mellett, sütemény és üdítő fogadta az érkezőket, akik együtt ismerkedhettek Szele György: Egy Széchényi varázsa című történelmi regényével.

A könyv témája magvas, komoly, szomorú, szerelmes, ábrándos és történelmi szempontból teljesen hiteles. „A történet egy fiatal magyar diákról szól, aki átélte a második világháború borzalmait, a légitámadásokat, szülővárosának bombázását és Budapest ostromát. Szovjet katonák hurcolták el 1945 februárjában mint hadifoglyot. Az 1956-os forradalom alatt sebészként dolgozott Budapest egyik központi kórházában, ahová a harcok kitörése után az első áldozatokat szállították. A szabadságharc vérbe fojtása után, menekülni kényszerült.” – olvashatjuk a kötet előszavában.

A bemutatón Marsall Ágnes újságíró volt a moderátor, aki végigvezette a regény főbb fejezetein az olvasót, Sinkovits Vitay András színművész segítségével, aki rögtönzött színjátékkal tette érzékletesebbé az olykor veretes mondanivalót, a leírásokat, a szerelmes párbeszédeket. A könyvből ő olvasott fel hatásosan részleteket. Hallhattuk, hogy a regénynek számos erénye van, de a két legfontosabb a következő: egyrészt történelmi szempontból teljesen hiteles, másrészt könnyű, természetes stílusban íródott, amely megkönnyíti a befogadást.

A történelmi regény a szerző 15 éves korától 28 éves koráig játszódik, az 1944. júniusától 1956. decemberéig tartó időszakot öleli fel. Vagyis a 20. századnak azt a részét, amely a magyar történelem legtragikusabb időszaka. 1944. március 19. a német megszállás napja, elkezdődött a gettók felállítása, a bombázások, a deportálások sötét korszaka. Sokaknak mégis ezek az utolsó boldog hónapok. 1944. júniusa. Nyár van, Szolnok. Öt éve, hogy kitört a második világháború, s a 16 éves Gyuri, a regény főhőse, a szolnoki Tisza partján ábrándozik. S miről, kiről? Természetesen egy lányról. Miközben szirénák hangjára lesz figyelmes, a kék égre néz: Magyarország hadszíntérré válik. Az utakra mindenfelé menekülők ezrei kerülnek. Üldöznek mindenkit, akit ellenségnek vélnek, kezdetét vette a mindennapi terror. A Rákosi-korszak az agymosás időszaka, amely 1953-ban enyhül valamelyest Sztálin halálával. Megalakul Nagy Imre kormánya, akit 1955-ben leváltanak, ami a nép körében felháborodást vált ki. Következik 1956, és ez az év ismét meghatározó eseményeket hoz magával a magyar történelemben. Kétszáz ezer ember hagyta el az országot, olyanok, akik soha nem akartak volna hazájukból elmenni. A történetben időközben megjelenik az igazi szerelem: Széchényi Lia és vele együtt a boldogság is.

Mégis hogyan kell hinni, remélni, akarni, hogy elérjük a célunkat? Nos, aki elolvassa Szele György regényét, ezekre a kérdésekre kap választ. A könyvbemutató kötetlen beszélgetéssel, és a szerző általi dedikálással ért véget.

Buschmann Éva

Buschmann Éva

A jászberényi Jászkürt Újság és a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?