A lélek történései

2017-05-02 Demeter Gábor 0 Comments Főnix Fészek Műhelyház, Prospero, Shakespeare, táncszínház

Prospero, avagy a Vihar-sziget címmel, Shakespeare örökbecsű műve, A vihar nyomán készített táncszínházi adaptációt mutatták be április 26-án este a Főnix Fészek Műhelyházban. Az előadást Nemes Zsófia koreográfus társulata, a PR-Evolution Dance Company vitte színre, Prospero szerepében Bán Jánossal, a Katona József Színház művészének közreműködésével.

Egy fontos és veretes irodalmi mű folyamatos kísértés és állandó kihívás a táncművészet számára. Az nem lehet, hogy a világirodalom remekei megfelelő kreatív lendülettel ne állnának meg a táncszínpadon, főleg ha az alkotó gondol is valamit a darabról. Ezt a Prospero gárdája jól láthatóan megtette! Merészen nyúltak Shakespeare drámájához, mindezt kiválóan képzett, remek mozgású táncosokkal és Bán Jánossal megvalósítva.

A darab helyszíne a Vihar sziget, ahol a gondolkodó- és az ösztönvilág energiái csapnak össze, ahol bármi megtörténhet, álmodunk, vágyunk, teremtünk. Főhőse Prospero, akinek eddig ismeretlen arcát láthattuk. A sziget magányában kiépítette saját világát, megmutatkozik emberi nagysága, esendősége és harca, amelyben őrlődik, ami felemészti.

Egy táncszínházi előadásban a prózai színész vajon elegyedik, vagy csak keveredik a táncosokkal? Eleve kockázatosnak tűnt kortárs táncosokkal együtt mozgatni egy prózai színészt. Ám a nagyszerű színművész, Bán János szinte némán vezette végig a közönséget az előadáson. Mozgó testként partnere tudott lenni a hivatásosoknak, pusztán fizikai jelenléte is kellően erőteljesen dominált, ahogy folyamatosan ki és besétált a táncosok közé.

A táncosok egyéniségüket szabadon engedve – a koreográfia pontos arányérzékét tartva –, önfeledt örömmel mozogták az előadást. Az emberi test játékán keresztül a magas művészi szintű mozdulatok kifejezőerejével jelentek meg képek, érzések, hangulatok. A hegedűművészként, énekesnőként is ismert Szirtes Edina „Mókus”, különleges színt adott hegedűjátékával az előadásnak, melynek részben zeneszerzője is.

Prospero története, akár a ma élő ember története is lehetne. Képesek vagyunk-e sértettségünkön felemelkedni, és valóban elengedni a bűnt, a bűnöst, hogy megbocsássunk? Prosperónk kész újra felülbírálni döntéseit, olyan kincset átruházva a következő generációra, amely emberibbé teheti a jövőt, minőségivé varázsolhatja emberi kapcsolatainkat.