Kerekasztal-beszélgetés a miniszterrel

Ebédet követően panelbeszélgetést vezetett Vállalkozás, innováció és tradíció címmel dr. Dobák Miklós egyetemi tanár, a Budapesti Corvinus Egyetem igazgatója. A közönség miatt félkörbe ültetett vendégek kerekasztal beszélgetésében részt vett dr Balog Ádám, az MKB Bank Zrt. vezérigazgatója, Gergely Zoltán, Győriné dr. Czeglédi Márta és Szabó Tamás polgármesterek, dr. Kerekes Sándor és dr. Mészáros Tamás professzorok, dr. Sziráki András, a Jász Nagykun Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, dr. Pap Géza az Olajterv Zrt. nyugalmazott elnök-vezérigazgatója, Jászberény díszpolgára, valamint Kasza Lajos és dr. Rédei István. Ugyancsak megérkezett Kisvárdáról a tanácskozás fővédnöke, dr. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter, és természetesen szót kapott Pócs János, a Jászság parlamenti képviselője is. A beszélgetés résztvevői más-más megközelítésből fogalmazták meg az innováció, az emóció és a hagyomány viszonyát.

A platina és a pálinka példája

Dr. Pap Géza erki születésű, négyéves korától élt Jászberényben, így kiskorától magába szívta a hagyomány elemeit. Díszpolgári kitüntetése különösen ezért megtisztelő számára, mégpedig a befogadásért. Gyakorlati példákat mondott saját tapasztalatából, a gazdasági életből merítve. Innováció volt véleménye szerint az is, amikor az akkori Szovjetunióból behozott olajból kevesebb platina felhasználásával jobb minőségű benzint állítottak elő, sőt a plusz fémet visszaértékesítették. Még kézzelfoghatóbb példával élve a pálinkafőző üzemüket említette. Első menetben kiváló pálinkákat kísérleteztek ki, amelyeket világversenyekre neveztek. Huszonegyféle termékükből mind dobogós lett, köztük hét aranyérmes. Az is innováció, ha a megszerzett tudásuk birtokában a hozzájuk érkezett rossz cefrét elküldik. Vagyis az az igazi fejlesztés, ami valamilyen igényt kielégít és gazdasági haszonnal is jár. Ugyanakkor a hagyományra visszautalva felhívta a figyelmet arra, hogy a dolgozók foglalkoztatása pozitív megítélésű kis haszon realizálása esetén is.

Józan ész, kitartás, szorgalom

Kasza Lajos elmondta, hogy parasztgyerekként már a tanyából a városba való beköltözés is nagy lépés volt számára. Ez az indíttatás és az anyagi bázis hiánya természetessé tette, hogy csak tudással képesek fejleszteni és tovább lépni. Az innováció menekülés előre. Példaként mondta el, hogy több termékük alapanyaga is mások számára szemétnek minősül, amit ráadásul ártalmatlanítani kell. Ilyen az akkumulátor és a PET palack is. Ők pedig ebből a veszélyes alapanyagból értéket képeznek. Hangsúlyosan fejtette ki, hogy üzemeikben Magyarországon, Szlovákiában és Romániában egyaránt munkaerőhiánnyal küzdenek, ezért fordítanak sok pénzt fejlesztésre, automatizálásra, robotizálásra. Saját innovációs csapatot állítottak fel, eredményes tevékenységükhöz azonban idő kell. Összefoglalásul – kicsit visszautalva a nap korábbi szakaszában elhangzott siker receptekre is –, három dolog együttesében hisz Kasza Lajos; mégpedig a józan ész, a kitartás és a szorgalom erényeiben.

Előny a régió önállósága

Dr. Balog Ádám Jászberény szülötte, aki tanulmányai és sikeres karrierje során más környezetbe, a fővárosba került. Annál inkább rálátása van a Jászságra, amelyet az ország más részeit is megismerve még biztosabban önálló régiónak gondol. A hagyományokról elmondta, büszke arra, amikor származását megismerve egyes jól értesültek hideg hónaljú jásznak nevezik, noha tudja, nem feltétlenül dicsérőleg alkalmazzák ezt a több évszázados titulust. A régió önálló jellege napi munkájában is befolyásolja; munkatársaival tárgyalásokat folytatnak jászsági partnerekkel és örömmel tapasztalja, hogy nemcsak miatta, de a Jászság hagyományai és innovatív képessége miatt is érdemes erősíteni a kapcsolatokat. Felhívta a figyelmet arra, hogy a korábban elzárt területnek gondolt Jászság esetében is érvényesül Budapest közelségének elszívó hatása, képzett és képzetlen munkaerőben egyaránt.

A Jászság a megye motorja

Dr. Sziráki András az iparkamara adatait és évtizedes tapasztalatait osztotta meg. Elmondta, hogy a megye vállalatairól készült TOP 50 kiadvány legelső kiadásában, 1995-ben a Jászság és a Tiszazug hét-hét vállalkozása szerepelt. A legutóbb kiadott összegzés 21 jászsági céget tartalmaz, ám egyetlenegy tiszazugit sem. Ennél beszédesebb adat a Jászság innovatív képességéről aligha van! Még értékesebb ez a fejlődés, ha hozzátesszük, hogy országosan a megye jó évtizede 15. volt, ma pedig 8. a megyék sorrendjében. A megye 2 753 milliárd forint értékteremtésének a Jászság hatvan százalékát adja, Szolnok 27-et, míg a többi öt kistérség a maradékon osztozik. A három megyét tartalmazó régióban Jász-Nagykun-Szolnok 48 százalékkal részesedik, Hajdú és Szabolcs pedig együtt 52 százalékkal. A nagyszerű eredmények mellett felhívta még egy adatra a figyelmet, ami árnyat vet mindezekre: a gazdasági társaságok jövedelmezősége 4,5-ről 3,83 százalékra csökkent.

Hagyomány és stabilitás a gazdaságban

Dr. Seszták Miklós miniszterhez már menet közben több kérdést, véleményt címeztek, és a moderátor is többször bevonta a beszélgetésbe. A hagyományokról elmondta, hogy 1680 óta van pap a Seszták családban, és tudnak kitől példát venni, nagyapja most 102 éves. Egy közismert űrutazásos viccel példázta nemzeti jellemvonásunkat. Ennek sztorija szerint a veszélyes vállalkozást az orosz 10 000 dollárért vállalta volna, amit elfelezne a párt és a Komszomol között. Az amerikai a remélt 20 000 dollárból felét megtartotta volna magának, míg a magyar 30 000-ből tízezret sikerdíjra szánt, harmadát saját magának, a maradékot pedig az orosznak, hogy inkább ő repüljön. A magyar lelemény – összegezte a miniszter –, kihozni a maximumot energiában és ásványkincsekben szegény környezetünkből, tőkehiányos állapotunkból. Ez azonban reménytelen, ha nincs hová visszanyúlni. Nem az a magyar, akinek a nagyapja is bizonyítottan az volt, hanem akinek unokája is magyar marad. A miniszter ezt kívánta a jászoknak, megtoldva azzal, hogy hagyományuk mellé találják meg a stabilitást a gazdaságban is.

Közigazgatás és szélerőmű

Jászfényszaru, Jászberény és Jászárokszállás polgármesterei a modern kisvárosok szerepét világították meg, és az összefogás mellett tettek hitet. A kerekasztal­beszélgetéshez hozzászólhattak a jelenlévő érdeklődők is. Kuti Mihály, a Kód Kft. tulajdonosa és cége igazán kapcsolódik hagyományhoz és innovációhoz egyaránt. Előbbit tekintve, 44 éve tiszteletbeli jász, az utóbbira pedig elég bizonyíték, hogy különösen az internettitkosítással kapcsolatos fejlesztéseik és eredményeik határainktól tízezer kilométerre is megrendeléseket eredményeznek államoktól, sőt hadseregektől is. Egy távol-keleti műhold titkosítására az ottani állam konkrétan őket jelölte ki a fővállalkozó nagy világcégnek. Élni kell a fejlesztések eredményeivel, a digitális hálózatokkal. A digitális sztrádára ráhelyezve a közigazgatást, akár infromatikusi munkahelyek sora szabadulhat fel, a hozzájuk hasonló cégek távfelügyeletét igénybe véve.

Szerencsés István, Jászdózsa polgármestere azt hangsúlyozta, hogy a jászsági gazdasági sikerekből a kistelepüléseknek is részesülniük kellene. Borbás Ferenc regnáló jászkun főkapitány örvendetesnek tartotta, hogy a jász vállalkozások segítik a hagyományok őrzését, és egyben buzdította őket, támogassák a hagyományőrzőket továbbra is. Sebestyén László pék a siker titkát tudakolta Kasza Lajostól, amire végső összegzésként a kérdezett pozitív és kevésbé pozitív választ is megfogalmazott. Meglátása szerint sikert elérni előrelátással lehet, legalább öt évre előre gondolkodva, célokat meghatározva. Ugyanakkor vannak tervek, amelyek nehezen, vagy nem valósulnak meg. Hogy ne másra mutogasson, saját példát mondott: 17 éve szeretne szélerőművet építeni, de azóta sem hárultak el eme terve elől az akadályok. Ez a megjegyzése nyilván útravaló is volt a miniszter számára.

Szerzők:
Halász Lajos
Kárpáti Márta