Ma melyik verset olvassuk el?

A Költészet Napja, József Attila születésnapja és József Attila születésnapja, a Költészet Napja. Április 11-én és egész héten, mindenhol verset lehet hallgatni: az iskolákban, az utcákon, a könyvtárakban, a színházakban, az interneten, a rádióban és a televízióban is. Aki szereti a verseket, annak azért ünnep ez a nap, aki nem, annak egy lehetőség, hogy megkedvelje a költészetet.

Itt az alkalom! Újra felfedezhetik régi kedvencüket, vagy éppen az új költők szemüvegén keresztül olvashatnak bele a világba. Ma nem divatos, nem menő verseket olvasni, hallgatni. Pedig egyetlen versben, vagy akár egyetlen sorában ott van a történelem, az érzelem, a korszellem, és sok megfoghatatlan szépség. Egy-egy versben olyan élményre bukkanhatunk, amelytől lúdbőrösek leszünk. Igen. Itt és ebben rejlik a lényeg. Amikor egy versnek több év után is hatása van ránk, az megérdemli, hogy megünnepeljék.

József Attila hatodik gyerekként érkezett egy szegény családba. Édesapja alig tudott magyarul, de József Attila briliáns magyarsággal alkotta verseit. Ezer küzdelmen, fájdalmon át vonult be halhatatlanjaink közé.

Ötévesen Öcsödre került nevelőszülőkhöz. A füle hallatára beszélték meg nevelőszülei a szomszédokkal, hogy Attila név bizony nincsen! Két évig Pistaként hajtotta az állatokat a legelőre, és járt iskolába. Nem is folytatom, nem emelek ki életéből részeket, inkább egy kedves érdekességet és gyermekkorom kedvenc versét idézem mindenki elé. Ez a vers, az Altató. Tudják, hogy kis Balázs élő személy volt? Az Altató Gellér Balázs gödöllői kisfiúnak szól, neki írta a költő. Gellér Balázs, Ottó Ferenc zeneszerző unokaöccse volt. Hogyan született a vers? Ottó Ferenc húga, Ottó Gizella fiúgyermeknek adott életet. A szülés után Gizella szobafogságba került, mert mellhártya- és tüdőgyulladást kapott. A testvére ezért sokszor látogatókat vitt haza, hogy a külvilágot így láthassa a húga. József Attila többször is járt náluk. Egy ilyen betegvizit alkalmával ihlette meg a költőt a pár hónapos Gellér Balázs az Altató megírására. Milyen szép név is ez a Balázs név! – mondogatta Ottó Ferenc. Az Altató megszületett, majd el is felejtette a költő, és csak halála után jelent meg a vers.

A költő igazat jósolt versében. Kis Balázs valóban katona lett. Szobor őrzi a költő és kis Balázs örökkévalóságát. Erős Apolka szobrászművész álmodta meg, és öntötte fémbe kettőjük szinte már mesés kapcsolatát. Aki kedvet érez, hogy megnézze az alkotást, az Gödöllőn járván megteheti. Így is ünnepelhetjük a költészetet, a költőt, a költőket. A szobor kis Balázs egy üveggolyót nyújt az ég felé. Szinte életre kel a kisfiú. S valahol bennünk halkan megszólal az Altató. Libabőrösek leszünk egy pillanatra. Éjszaka, amikor mindenki alszik, a boldogtalan költő lenyúl az égből, és kölcsönkéri az üveggolyót, amit Balázs nyújt játékosan felé. „A távolságot, mint üveggolyót megkapod”…

Írta:
Utasi Hajnalka

Latest posts by Olvasónk (see all)

Vélemény, hozzászólás?