Fantasztikum és tudomány

Dr. Kiss L. László csillagász a Magyar Tudományos Akadémia tagja, március 31-i előadásának alkalmával olyan fába vágta a fejszéjét, ami talán legtöbbünket foglalkoztat a világűr kapcsán. Számos sci-fi film, könyv megjelent már az idegenekről még is tudományos alapon keveset tudunk a létezésükről.

A könyvtár több mint féléve szervez csillagászati előadásokat, utat nyitva a környékben egyedülinek számító csillagda adta lehetőségre, mely egyre inkább jelen van a város tudományos programskáláján.

Az idei év harmadik csillagászati előadásán rendhagyóan duplájára nőtt az érdeklődők száma, ami a „Bolygónk más csillagok körül – Karnyújtásnyira az idegenek?” témából ítélve nem is olyan meglepő.

Az előadó messziről közelítette meg a témát, és nemcsak azért mert ötven fényévnyire lévő naprendszeren kívüli bolygóval kezdte előadását. A zöld űrlények és a Csillagok Háborújából ismert idegencivilizáció helyett, a földi életre alkalmas bolygókat vette kiindulási alapul.

Napjainkban jelenleg nyolc bolygót és öt törpebolygót ismerünk. Azonban kevés szó esik arról, hogy mit rejt az univerzum a naprendszeren túl?

A naprendszeren kívüli, vagyis az exobolygók felfedezésében nagy áttörést hozott 1995-ben az 51 Pegasi, Jupiterhez hasonló óriásbolygó észlelése, mely hivatalosan is az első bejelentett exobolygóvá vált.

A felfedezés utat tört a további naprendszeren kívüli bolygók vizsgálatára, melyre kifejlesztették a Kepler- űrtávcsövet. A szerkezet úgynevezett fedési módszerrel az űrből pásztázza a csillagok fénycsökkenését, amikor egy bolygó elhalad előtte.

A kitakarásból számos adatot meg lehet tudni, többek között a bolygó valós méretét, sűrűségét, légkörének összetételét. Ez persze nagyon ritka jelenség, a tudósok közel 6 évet szánnak rá, hogy legalább háromszor megmérjék a fénycsökkenést, így lassú folyamat, hogy valóban élhető bolygóra találjanak.

A Kepler-űrtávcső zászlóshajója a Föld méretű bolygók felfedezésében, hiszen korábban nem tudták bizonyítani, hogy idegen csillag körül keringő bolygók is vannak az univerzumban.

„Ha van odakint idegen civilizáció, akkor azt így fogjuk felfedezni” – tett utalást Kiss L. László a Kepler-űrtávcső fontosságára.

A tudósok több exobolygóra is felfigyeltek, ami hasonlít a Földhöz, viszont „a Föld ikertesója” híresztelések ellenére, a csillagász szerint jóindulattal is maximum a bolygónk távoli rokonának felel meg. Ilyenre példa a Trappist-1 ultrahűvös vörös törpe csillag körül keringő 7 Föld-szerű exobolygó, melyből három a Trappist-1 lakható zónájában kering, de egyáltalán nem biztos, hogy van rajta élet.

„Amit mi korábban tudományos fantasztikumnak hittünk mára tudománnyá vált. Izgalmas korszak ez, amiben ma élünk. Hiszek abban, hogy a következő 15-20 évben, amikor a soron lévő generáció ugyanezt az előadást megtartja még sokkal izgalmasabb és látványosabb eredményekről fog beszámolni.” – zárta előadását az akadémikus, majd a jelenlévők a csillagdába indultak, ahogy azt már megszokhattuk a csillagászati programok után.

Fotó: jasznaplo.hu