A műemlékvédelem szolgálatában

2017-03-23 Demeter Gábor 0 Comments műemlékvédelmi, Sisa Béla kitüntetett

1848/49-es forradalom és szabadságharc emléke előtt tisztelgő nemzeti ünnepünk, március 15-e alkalmából Budapesten a Várkert Bazárban vehette át Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztertől elismerését Sisa Béla Zsolt. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatala Hatósági Főosztálya műemléki szakügyintézője, aki huzamos időn át magas színvonalon végzett szakmai munkája megbecsüléseként részesült Miniszteri Elismerő Oklevélben.

Hogyan lesz valakiből műemlékvédelmis?
Nálunk ez családi alapon működik. Apám, Sisa Béla Ybl-díjas építész, a régi műemlékes iskola tagjaként számos népi műemlék helyreállításának tervezője és felügyelője volt valamikor az Országos Műemléki Felügyelőségnél. Így kiskorom óta kezdett ez rám rakódni, ide-oda mentünk, különböző épített emlékeket nézegettünk. Így ismertem meg ezt a területet, ami egyre jobban érdekelt. Jó negyedszázada adódott a lehetőség, hogy a megye területén végezhessem ezt a tevékenységet. Kezdésképpen nem apám, hanem Czagány Kálmán keze alá kerültem. Később én lettem a „helyi ember” a műemlék felügyelet és -védelem területén. Az eltelt évek alatt Szolnokhoz, Budapesthez, Szegedhez tartoztunk központilag, négy éve bekerültünk a Kormányhivatalba, nem régóta pedig a Járási Hivatal berkein belül van a székhelyünk. Hozzám Jász-Nagykun-Szolnok megye északi része tartozik.

Mi a feladata a műemlékvédelmi felügyelőnek?
Az építőipari kivitelezési tevékenységek szakszerűségének és jogszerűségének műemlékvédelmi szempontokból való ellenőrzése a feladatunk, valamint a kivitelezési munkák megkezdésével, a karbantartási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos ellenőrzések, illetve eljárások lefolytatása. Fontos tudnunk az építési hatósági eljárásokat, jogi előírásokat is a felügyeleti intézkedések megtétele érdekében.

Feltételezem az építészet mellett még számtalan területhez szükséges érteni.
Igen, az építési munkák során találkozunk olyan feladatokkal, melyek műemlékek felújítását, fenntartását célozzák, vagy műemléki környezetben akarnak valamilyen új létesítményt létrehozni. Munkánkhoz nem elég ismerni a különböző építési technológiákat – elsősorban a hagyományos építési módokat, építési anyagokat –, de ismernünk kell a különböző történeti korok építkezéseit, anyagait, a különböző anyagok egymásra hatását is. Mindezeken túl az épített környezet szakszerű védelme jártasságot igényel a történelem, a társadalomtudományok, az építészettörténet, a képző- és iparművészet, a régészet, a néprajz területén is.

Folyamatosan van munka a műemlék felügyelet területén?
Mindig van mit előkészíteni. Fontos ismerni az épület létrejöttének idejét, az adott kor kulturális, társadalmi, történelmi vonatkozásait, az akkor használt építőanyagokat, technológiákat. Kutatjuk az épület történetét is, az évek során milyen változtatások történtek. Ez elsősorban a levéltárakban fellelhető írásos vagy rajzi dokumentumok, térképek számbavételét jelenti. De az utómunkálatokra, későbbi karbantartásokra is figyelemmel kell lennünk.

A munkájához a szabadidős kedvtelése is közel áll, nevezetesen az íjászat és hagyományőrzés.
A Kürt íjászai egy baráti kör, amely a honfoglalás korának idejét idézi, jó kiegészítője munkámnak, mert oldja az íróasztal feszültségét. Nem kifejezetten hagyományőrzők volnánk, hanem öröm íjászatnak hívjuk amit csinálunk. Mi az íjászat tömeg sportját adjuk, ahová sokan jöhetnek, mert nincsenek kritériumok, formai megkötések. Versenyekre járunk, és mi magunk is szervezünk – ez a Kürt Emlékezete Hagyományőrző Íjászverseny. Próbáljuk élőbbé tenni a történelmet, a gyerekek kezébe visszacsapó íjat adunk, így tudhatják melyik is az, a kicsit görbe, nem az egyenes, de jöhetnek karikással pattogtatni, tülökkürtöt fújni is. Részt veszünk társadalmi eseményeken, koszorúzáson, jász világtalálkozókon, amikor is a honfoglalás korát idéző öltözetekben vagyunk láthatók.