Közös gondolkodás a térségért

A tavasz nemcsak a fák rügyezését hozta el, hanem a megye és a Jászság gazdasági életét erősítő pályázatok is „bimbózó állapotba szökkentek”. A megyei közgyűlés alelnöke a Jászság delegáltja, Piroska Miklós azokról a háttérmunkálatokról és fejleményekről beszélt, amelyek időszerűek is, és nyilvánosak is.

Mennyire népszerű – vagy szükségszerű – a pályázatok figyelése, és az azokon való elindulás a megyében?
Szerencsére népszerű és szükségszerű is a pályázás. Mi most a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázatairól beszélünk, amelyekre több mint háromszáz beadvány érkezett, nagyságrendjüket tekintve közel 50 milliárd forint forrásigénnyel. Az „is” szócskát pedig azért használtam, mert a gazdasági társaságok, egyházak, civil szervezetek – mindenki, aki érintett lehet – megnövelhetik fejlesztési lehetőségeiket a saját erejükön túl ezekkel a forrásokkal is.

A legnagyobb érdeklődésre nyilván az a kérdés tarthat igényt, hogy mikor lesz ebből pénz, mikor születhet döntés? Egyáltalán ki dönt?
Ez összetett kérdés, de jó híreim vannak. Jász-Nagykun-Szolnok megye számára ebben az uniós ciklusban 54 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre. A döntési folyamat első szintje a Megyei Döntés-Előkészítő Bizottság (MDEB), amelyet a megyei önkormányzat elnöke vezet, tagja a főállású alelnöktársam és én, valamint a három párt, a Fidesz, az MSZP és a Jobbik delegáltjai. Az MDEB teszi úgymond az első javaslatot az Elnök részére. Ez alapján a döntés előkészítő bizottság (DEB) két hete lezajlott ülésén meghozta a cirka 40 milliárd forint értékben előzetes döntését.

Első körben tehát a megyei önkormányzat apparátusának felterjesztése alapján mi tettünk ajánlást, ezt követte a DEB már említett ülése, amelyen a kb. 40 milliárd forintról még előzetes döntés született. Ennek a szűk körű bizottságnak Kovács Sándor megyei elnökünk, valamint az irányító hatóság államtitkára, Oláh Gábor a tagja. A pozitív döntéshez az ő kettőjük egybehangzó szavazata szükséges. Ezt követi időben a miniszterelnökség ellenjegyzése (Vitályos Eszter uniós fejlesztésekért felelős államtitkár), és a támogató levelek megküldése az érintettek számára.

Mikor értesülhetnek a pályázók jó hírről?
A hivatali ügymenetet ismerve úgy gondolom, hogy a támogató levelek az első félév végéig érkezhetnek meg az önkormányzatokhoz, illetve a többi pályázóhoz. Ez egyben azt is jelenti, hogy ahol a kiviteli tervek már készen állnak, és nem a legbonyolultabb közbeszerzési eljárás alá esnek volumenükből adódóan, már ebben az évben megindulhatnak a munkálatok. Természetesen van olyan nagyságrendű pályázat, amely a közbeszerzési összeghatár feletti, így azok a fejlesztések később indulhatnak és nyilván később is fejeződnek be, de még a legnagyobbak is minden bizonnyal a 2020-as cikluszárás előtt átadásra kerülhetnek.

Ahogy említette jó pár milliárdos különbség van az igények és a döntés-előkészítő bizottság 40 milliárdja között. Mennyire mennek „ölre” a megye városai, nagy területi egységei egymással?
Az elmúlt évek tapasztalata, – amikor az igényekhez képest ugyancsak forráshiány volt –, azt mutatja, hogy kiváló az együttműködés a megye térségei között és önkormányzatai között is.

Mondhatom, hogy a megye összetart, a szinergiát keresi mindenki. Az is elfogadott gyakorlat, hogy az egyes kistérségek, települések fejlettségi szintje alapján prioritási arányszámot alkalmazunk, ami – leegyszerűsítve –, a kevésbé fejlett települések, térségek javára 60-40, illetve 55-45 százalékos előnyt jelent. Miközben jelentősek az igények a szociális alapellátás, az oktatás, az egészségügy, nem utolsósorban a gazdaságfejlesztés területén, valamennyien tudjuk, hogy egyszerre mindenre nem jut elég forrás, ezért önmérsékletet gyakorlunk. Az is nyilván csökkenti az ütközési pontokat, hogy Szolnoknak, mint megyei jogú városnak, saját 15 milliárd forintos kerete van. Erre a megyeszékhelynek is pályáznia kell, de a többi térséggel és településsel nem kell vetélkednie.

Milyen szempontokat vett figyelembe a Megyei Döntés-Előkészítő Bizottság a pályázatok, az igények ragsorolásánál a gazdasági fejlettségen kívül?
A településvezetőkkel és más érintettekkel alapos igényfelmérést végeztünk az elmúlt években, és összesen közel húsz prioritást határoztunk meg a pályázati pénzek elosztását segítendően. A teljesség igénye nélkül néhány prioritást említenék, mint a zöld város kialakítása, a barnamezős területek rehabilitációja, a helyi gazdaság fejlesztése, vagy az önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése.

Mennyire érezték meg a pályázók ezeket a prioritásokat? A Jászsághoz közelítve: Jászberény négy-, Jászapáti kétmilliárd körüli fejlesztést tervez erre és a következő évre a TOP-on belül. Jászapáti például hétszáz milliós iparipark-fejlesztést kíván megvalósítani.
A titoktartási kötelezettségen túl – a fenti folyamat miatt – részleteket nem mondhatok. Ismereteim szerint a Jászság 90-95 százalékos sikerrel pályázhatott ebben a fordulóban, és ez nemcsak a két előbb említett városra, hanem a térségünk minden településére vonatkozik. Ez azt bizonyítja, hogy a jászok tudnak közösen gondolkodni, a pályázati kiírásokba beleillő igényeket megfogalmazni és ezáltal erősíteni a térséget.