Aki szeret, szabaddá tehet

Február 21-én, kedd este került sor a JÓ SZÓ Esték beszélgetéssorozat év eleji előadására a Nagyboldogasszony iskola ebédlőjében. Másodszor üdvözölhettük városunkban Szabó József atyát, lelki vezetőt, az Egri Szeminárium spirituálisát, aki ezúttal Elengedés-növekedés címmel tartott előadást.

Az előadó bevezetőjében felhívta a figyelmet arra az aktuális jelenségre, hogy korunk társadalmában rengeteg éretlen, infantilis, felnőni nem akaró személyiséggel találkozhatunk. Mindnyájan ismerünk felnőtt testben élő gyermeki lelket, aki akár évekig, évtizedekig beleragad egy élethelyzetbe, nem akar felnőni a következő feladathoz. Az atya ezt az állapotot regressziónak nevezte.

De mit is jelent a lelki-szellemi növekedés? Folyamatosan elszakadni a régitől, a megőrzésre érdemeset továbbvinni és kinyúlni valami nagyobb felé – felelősséget vállalni magamért. Utalt az újszövetségi példabeszédre: a búzaszemnek el kell halnia ahhoz, hogy gazdag termést hozzon. Ennek értelmében a felnövekedés fájdalmas lelki munka – de nem hosszú távon! Az, hogy megengedem magamnak, a másiknak, hogy fájjon egy nagyobb jóért, az életre szeretés jele. És igenis tilos álságos-önzetlen módon megmentőként tetszelegni, az önsajnálatban meghagyni a másikat, a szenvedést valakitől elvenni, ha ez az ő növekedéséhez szükséges.

Szabó atya különböző élethelyzeteken keresztül – párválasztás, házasságkötés, a házasélet nehézségei, a függőségektől való szabadulás, a halálra való felkészülés idős korban – illusztrálta, hogy mit is jelent felnőtt énnel élni. A felelősségvállaláson túl az érett személyiség ki tudja fejezni magát, meg tud fogalmazni dolgokat. A „te” hibáztatása helyett „én”-nel kezdődnek a mondatai, fókusza egyes szám első személyű: szerintem sokkal jobb lenne, nekem ez rosszul esik. Itt tért ki az előadó a társfüggőség útvesztőire. Csak akkor tudom emelni a másikat, ha saját magamon elkezdek dolgozni, ha szabaddá válok. Ha visszaszerzem a szabadságomat, akkor tudom a másikat is meghívni rá.

Végül hangsúlyozta, növekedésünk elengedhetetlen része a remény. Az a végső, egész létet átformáló bizonyosság, hogy Istennél fogok lenni, örökké él a lelkem, és odaát hazavárnak. Ahogy XVI. Benedek pápa fogalmazott, a szeretet átnyúlik a túlvilágra: a megdolgozott gyászmunka végeztével haza kell térni szerettünk sírja mellől lelkileg! Mindent átfogó remény csak Istennél kezdődhet.

Ha az iránta való mély, élő szeretetkapcsolatból származó bizonyosság megerősít minket, csak innen fakadhat az embertársam felé is mély, élő, felnőtt szeretet. A felnőtt én pedig abszolút szabad, felfelé tágassá szélesedik, nem játszmázik, szeretetet ad, és ebből élet születik. Amikor elkezdek valakit jól, felnőtt módon szeretni, ha éretlen, először nagyon dühös lesz rám, hiszen hirtelen szerepvesztetté válik. De ez lesz a felemelésének a záloga és végső soron nincs ahhoz jogunk, hogy ne szeressük jól a másikat – zárta le gondolatsorát az előadó.

Az előadás végeztével kötetlen beszélgetés alakult ki és a hagyományokhoz híven kisorsoltak a jelenlévők között egy ajándék CD-t is.

Taczman Mária

Taczman Mária

külsős újságíró at Jászkürt Újság, BerényCafé
A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé külsős újságírója.
Taczman Mária

Latest posts by Taczman Mária (see all)

Taczman Mária

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé külsős újságírója.

Vélemény, hozzászólás?