Az én cégérem a termékem

2017-02-242017-02-23 Gergely Csilla 0 Comments Gál Ádám, gazdaság, sajtkészítés

A kézműves, hagyományos eljárással előállított élelmiszerek egyre népszerűbbek napjainkban. Térségünkben is számos vállalkozás, őstermelő részesíti előnyben a manufakturális technológiát termékeik előállításához, köztük Gál Ádám is, aki a fiatal gazdák részére induló pályázattal tovább szeretné bővíteni sajtüzemét. Az ifjú sajtkészítő mestert őstermelői tapasztalatairól és jövőbeli elképzeléseiről kérdeztük.

–A Gál család neve nem ismeretlen a jászberényiek számára, hiszen már évek óta gazdálkodnak a Hajtán. Jász felmenőkkel is büszkélkedhet?
–A családom Budaörsről származik, és sváb tőről fakad. Hatéves voltam, amikor ideköltöztünk, tanyára. Édesanyám juhász dinasztia sarja, így nem volt kérdés, hogy mi is továbbvisszük a családi hagyományt. Hatan vagyunk testvérek, és mindnyájan a családi gazdálkodásban tevékenykedünk. Kezdetben száz hízónk és háromszáz birkánk volt, ma már harminc hektáron gazdálkodunk és az állatállomány is folyamatosan bővül. Az elmúlt húsz év alatt igyekeztünk mindig visszaforgatni a hasznot a gazdaságba, így sikerült a tanyánk tőszomszédságban lévő földeket is megvásárolni. Tizennyolc éve vannak teheneink, azóta készítünk sajtokat is.

–A sajtkészítés hagyományát is édesanyja vitte tovább a családi gazdálkodásban?
– Igen, már ő is a szüleitől tanulta a sajtkészítés fortélyait, amit én is hamar elsajátítottam és meg is szerettem. Az ő példájára sajátítottam el az alapokat, majd magam is kísérleteztem az alapanyagokkal. Végzettségem szerint szakács vagyok és biogazda, így az iskolapadból szerzett tudásomat is jól tudom hasznosítani a sajtkészítés során.

– Milyen sajtokat készítenek?
– Édesanyám először gomolyát készített, ami azóta is igen kelendő a vásárlók körében. 1995 táján a boltok polcain és a piacokon is igen ritka volt a házi készítésű sajt, ezért kuriózumnak számított. A gomolya után egyre több sajtfajta felkerült a palettánkra, melyeket túlnyomó többségben füstölve árulunk. Igen kedveltek a lilahagymás, fokhagymás, medvehagymás és sonkás termékeink is.

– Van saját receptje, amiről megismerik?
– Hagyományos, jól bevált receptek alapján készítek sajtot, és ami különösen fontos, természetes gyomoroltóval, borjúbendőből kivont enzimmel dolgozok. Az egész gazdaságra jellemző ez a természettudatosság, ezért nálunk a csomagolóanyag is papír. Újítani a fűszerezéssel és a formával szoktam. Ilyen például a töltött batyu (paranyica ordával töltve), vagy a sajttorta, de a boltival ellentétben a paranyicát is fordítva szoktam tekerni, mert úgy jobbnak találom. Készítettem már sajttortára Magyarország címerét, ami azért volt nehéz, mert az orda melegedett a kezemben és úgy már nehezen volt kezelhető. Sok idő és türelem kell hozzá, de megéri, mert nemcsak a vásárlók, de a szakma is elismeri a kreatív munkát.

– Ilyen elismerés volt tavaly ősszel a IV. Magyar Sajtmustra Sajtversenyen egyedüli jászsági nevezőként elnyert bronzérem. Ez volt az első országos kitüntetése?
– Nagy örömmel fogadtam ezt a díjat, hiszen 260 sajtkészítő közül kerültem a legjobbak közé. Emeletes sajttortával neveztem a megmérettetésre, amit kézzel készített rózsák is díszítettek. Hét évvel ezelőtt a budapesti Mangalica Fesztiválon kaptam az első elismerést: az év legfiatalabb, legkreatívabb sajtkészítő oklevelét. Itt figyeltek fel ugyanis a rétes sajtomra, amit én készítettem először. Ez egy olyan sajttekercs, amibe bármilyen ízesítést tehetünk, majd a füstölés után nyeri el végső állagát és formáját. Ennek a terméknek a népszerűsége nagy lökést adott, hogy van értelme a folytatásnak és az innovatív ötleteknek. De számomra mégis a legnagyobb elismerés a tapasztalt mesterektől való tanulás. Ezen a fesztiválon figyelt fel rám Kis Ferenc európai szintű sajtmester, aki fantáziát látott a munkámban. Ma is sokat tanulok tőle egy-egy műhelyfoglalkozás során. Szintén büszkeséggel tölt el, hogy tavaly sikerült megszereznem a Magyar Sajtkészítők Kézműves Céhének céhlevelét is.

– Hol találkozhatnak a portékáival a vásárlók?
– Hetente háromszor járunk piacra, Budapestre és környékére, de szállítunk éttermeknek is, azoknak, amelyekkel az előbb említett fesztiválokon és sajtmustrán kerültünk kapcsolatba. Körülbelül ötven kiló sajt fogy el hetente, de tagjai vagyunk a termelőket összefogó Szatyor Egyesületnek is, ahová kéthetente szállítunk.

– Hiányolom a listáról a jászsági, jászberényi piacokat.
– Néhány éve még Jászberényben, a Magyarok Vásárán is árultunk, de a sok kereskedő megjelenésével a helyi termelők kiszorultak, és a vevők száma is lecsökkent. Ezért olyan lehetőségek után kellett néznünk, ahol elismerik a munkánkat, és el tudjuk adni a termékeinket, amit úgy gondolom, sikerült is elérnünk.

– Milyen terveik vannak, terveznek-e bővítést, korszerűsítést gazdaságukban?
– Persze, mindig van mit tökéletesíteni. Igyekszünk minden állam adta lehetőséget is kihasználni, így hallottunk a fiatal gazdák támogatásáról is. Március elejétől lesz lehetőség a pályázat benyújtására, amit – mondhatni jó gazda módjára – felkészülten, kész pályázati anyaggal várok. A támogatásból hűtőkocsit szeretnék beszerezni, érlelő helyiséget és hűtőkamrát kialakítani, valamint a húsmarhatartást fejleszteni. Ez utóbbira különösen nagy igény lenne, mert az országban kevés a húsmarha. Bizakodó vagyok, mert a százból 96 pontot sikerült elérni.

– Nyertes pályázat esetén miben szeretne előre lépni?
– Ilyenkor, télen például nem tudunk krémsajtot készíteni az alacsony hőmérséklet miatt. A fűthető helyiség nagy segítségünkre lenne, hogy többféle termékkel állhassunk vásárlóink rendelkezésére. A féléves sajtok érlelése is gondot okoz jelenleg, így ez is megoldódhatna. Mivel az én reklámom, azaz cégérem a termékem, amit árulok, így különösen fontos, hogy egész évben széles termékpalettával várhassam a vevőimet és tökéletesíteni, fejleszteni tudjam a sajtkészítés gyakorlatát. A pályázatban foglalt feltételnek szabott járulék, a pályázatíró díja ugyan mind-mind kiadások, és csökkentik a támogatás összegét, de úgy gondolom, hogy még így is nagy segítség a meglévő gazdaságok fejlesztésére.