A bölcs király

Igazságosságáról híres királyunk életének főbb állomásaira kalauzolta a népes kisiskolás társaságot a Márkus Színház a Főnixben.

A bábmese – ami talán nem is volt mese – ötszáz évvel ezelőttre röpítette vissza a gyerekeket, amikor még nem volt divat a nőkön a nadrág, de annál inkább a férfiakon klepetus. A virágzó középkorból két időutazó, Hunyadi János és felesége, Szilágyi Erzsébet pottyant elő, akik korhű ruházatban és díszletben vitték magukkal a nézőket Corvin Mátyás udvarába. A muzsikáról a szótlan, de annál szebben zenélő és csilingelő apród gondoskodott.

A történelemkönyvekben sokszor unalmasnak tűnő leírásokat a pécsi Márkus Színház élettel, vidám mókázással töltötte meg úgy, hogy észrevétlenül is belevésett egy-egy évszámot, nevet és fontos eseményt a hallgatóság szürkeállományába. Ez jól jöhet a töri dolgozatoknál, amikor kérdezik, mikor és hol koronázták meg Mátyás királyt, hogyan járt-kelt országában, milyen felejthetetlen csatákat vívott, vagy kit vett el feleségül. A paraván tetején ékeskedő fekete holló, mint a Hunyadi dinasztia címerállata, jövendőmondóként vállalt szerepet. Ő károgta el a szörnyű véget, amit a mesében egy mérgezett füge okozott és lelkének égbe szállását két angelus kíséretében „Azóta se volt olyan királya Magyarországnak, mint bölcs Mátyás.”

Az interaktív, látványos terepasztalon zajló csatákkal és tűzijátékkal tűzdelt előadást nemcsak a gyermekek hálálták meg vastapsukkal, de megkapta az Üveg-hegy Díjat, és a III. Országos Gyermekszínházi Szemle I. Díját is.

Gergely Csilla

Gergely Csilla

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.
Gergely Csilla

Gergely Csilla

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?