Élj másképp, élj tovább!
Szabó Gyuri bácsin, a bükki füves emberen nem fog az idő. Egy évvel ezelőtt járt Jászberényben, hogy megossza ősi tudását az érdeklődőkkel. Most esztendő elteltével ismét köszönthettük. Jöttek érdeklődők Jászapátiról, Fényszaruról, az egész Jászságból, és úgy tűnt csak mi, egészségünket őrizni, visszanyerni vágyók öregedtünk az utolsó találkozó óta.
Hétfő este az Ifjúsági Ház színpadán előttünk álló 89. évét taposó népi gyógyító ismét korát meghazudtoló fittséggel és lelkesedéssel tanította a termet zsúfolásig megtöltő közönséget. „Élj másképp, élj tovább!” – idézte Gyuri bácsi egy újság szlogenjét. Valószínűleg ebben a mondatban rejlik a titok, a hosszú élet vágyálmának beteljesülésére. Ahhoz, hogy sokáig élvezhessük az egészséges élet adta szépségeket, változtatnunk kell. Fel kell hagynunk testünk, lelkünk mérgezésével, vissza kell térnünk az őseink birtokában lévő, majd méltatlanul elfeledett, megtagadott népi bölcsességek befogadásához és alkalmazásához. Az Európai Unió arra hivatott szakemberei – és sajnos a magyar orvostársadalom nagy része is –, kézzel-lábbal tiltakoznak a természetes gyógymódok alkalmazása ellen, holott a WHO 2008-as pekingi nyilatkozata világos ajánlást tesz.
„Az akadémiai gyógyítók becsüljék meg a népi gyógyítók tudását, használják e tapasztalatokat, a kormányok pedig tegyék a nemzeti egészségügy részévé a hagyományos gyógyítást” – olvasta fel Szabó György a dokumentum összefoglalóját előadása kezdetén. Majd a szomorú tényekkel folytatta: százezer lakosra vetítve hazánkban hal meg a legtöbb ember rákban, Magyarországon kiemelkedően magas a szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedők aránya, és Európában nemzetünk tagjai a leginkább elhízottak.
Magyarországon egy 1578-as feljegyzés szerint 578 gyógynövény volt található. Ezeket a füveket a nép háromezer éve használja gyógyításra, és most az emberek igényeivel mit sem törődő, a gyógyszergyárak érdekeit szem előtt tartó bürokraták ki akarják törölni a bennük rejlő segítséget a köztudatból. A növényekben rejlő orvosság a hozzáértő tudással párosítva szinte bármely betegségre gyógyír lehet – hangsúlyozta a füvesember. Bizonyíték erre saját példája, amikor melanómából kezelte ki saját magát a nagymamájától örökölt gyógyteák receptjei szerint. A csodálatos gyógyulásoknak se szeri, se száma Gyuri bácsi emlékeiben. Kenőcseivel, tinktúráival, főzeteivel kikezelt már számos olyan beteget, akiről az orvosok már rég lemondtak. Szabó György Magyarországon egyedüliként átvehette a népi gyógyítás műveléséért a Magyar Örökség díjat, ám nem győzte hangsúlyozni: nagyon fontos, hogy rendszeresen felkeressük az orvost szűrések, vizsgálatok elvégzése céljából. Így tesz ő maga is, aztán az már más kérdés, hogy a gyógyszereit az erdőből, a mezőről szerzi be.
Ahhoz, hogy egészségesek maradjunk, tennünk is kell valamit – figyelmeztetett az előadó. Nem véletlenül találták ki a nagy vallások a böjtöt, amikor megtisztítjuk szervezetünket a lerakódott méreganyagoktól. Napjainkban, amikor szertelenül kenjük magunkra és esszük, isszuk a vegyi anyagokat, fokozatosan szükségünk van tisztítókúrákra. Elengedhetetlen a máj és vese tisztítása, a verejtékmirigyek megdolgoztatása, az elegendő folyadékbevitel, az emésztés rendben tartása. Ezeket segítik a gyógyteák, melyekről részletesen mesélt Gyuri bácsi. Adott tanácsokat a már fennálló betegségek kezelésére. Tud megoldást vérnyomás problémákra, menstruációs és prosztatabajokra, meddőségre, koleszterin rendbetételre, szív- és érrendszeri panaszokra, reumára, köszvényre, rákra, immunerősítésre.
A hallgatóság – ki a székeken helyet foglalva, ki ülőhely híján a falak mellett állva – jó diák módjára rögzítette az idős mester szavait. Sokan jegyzetfüzettel, hangrögzítővel érkeztek, mert bizony az olyan felröppenő varázsszavak, mint a tejoltó galaj, katáng, zsurlófű, tyúkhúr, apróbojtorján, cickafarkfű nem biztos, hogy megmarad az emlékezetben. Bár Gyuri bácsinak biztosan erre is lenne javaslata.
a BerényCafé újságírója.
