Adjanak támogatást a vállalkozók!

Amikor 2010-ben először megválasztották Jászberény polgármesterének, Szabó Tamás egyik vállalása a nyilvánosság, az átláthatóság megteremtése, fokozása volt. A politika és azon belül különösen a gazdaságpolitika társadalmiasítása, a köz ügyeinek minél több szereplővel való érdemi megvitatása a döntés előtt.

Ennek a folyamatnak egyik jeles eseménye a város költségvetésének prezentációja. Már bemutatható, de még döntés előtti szakaszban a város gazdasági vezetőivel, cégtulajdonosaival tartott hangsúlyos egyeztetés ez.

A február elsején tartott találkozón a Polgármesteri Hivatal dísztermében az erre az alkalomra összeállított hatalmas íróasztalt a Jászság szinte valamennyi jelentős ipari-, mezőgazdasági-, kereskedelmi-, bankszektorbeli cég és társaság vezetői mellett egészségügyi-, kulturális-, szolgáltató- és kiemelt civil szervezetek vezetői ülték körül.

A mintegy ötven résztvevő előtt Szabó Tamás tartott bevezetést a város költségvetéséről – háta mögött tudva a képviselő-testület, a Polgármesteri Hivatal és az érintett iroda vezetőinek támogatását. Előbb a költségvetést befolyásoló tényezőket vette számba Szabó Tamás. A város adóerő képessége miatti ötszázmilliós elvonást, a közoktatás érdekében bevezetett szolidaritási hozzájárulást, az önkormányzat és cégeinél tapasztalható versenyképességi hátrányt, amit a szakemberek elvándorlását megelőzendő béremeléssel lehet és kell megelőzni. Bizonytalan elemként említette a hulladékszállítás várható állami céghez való kiszervezését.

Újdonságokról is beszámolt, például a helyi iparűzési adónak a befizetők által megcímkézhető két-, illetve három százalékáról, valamint a mezőgazdasági kistermelők ugyancsak új támogatásáról. Megemlítette, hogy a költségvetési főösszeg a feladatváltozások és átadások miatt a korábbi 6,2 milliárdhoz képest csökkent 4,5 milliárd forintra. Pozitívumként említette, hogy a helyi adókra stabilan és tervezhetően lehet számítani, ami segíti a város gazdálkodását. Erre alapozva felvetette, hogy elsősorban a csatorna- és csapadékvíz rendszer gyorsabb ütemű javítása, felújítása érdekében indokolt lehet egy nagyobb, egymilliárd körüli hitel felvétele. A város további fejlesztése érdekében 2017-ben minden szóba jöhető megnyíló pályázatra számít a város, például kiemelt TAO létesítmények önerejére a költségvetés soha nem látott összeget, 185 millió forintot tartalmaz. Ebből remélik a hűtőgépgyári sportcsarnok korszerűsítését, a két strand uszodaszerű fedett bővítését, a jégcsarnok beruházásának továbbvitelét, mindezt a versenysport és a lakossági sport érdekében. Nagyot lépve előre az időben úgy vélte, hogy ezek a fejlesztések más kulturális beruházásokkal együtt segíthetnek annak a távlati célnak az elérésében, hogy 3-3,5 ezer újabb produktív lakója legyen a városnak.

Élénk eszmecsere követte a polgármester ismertetését. Babucs József, az Electrolux Lehel Kft. gazdasági igazgatója úgy vélte, hogy a városban az iparűzési adó stabilizálódása ezen a szinten várható, ha közben nem változnak a jogszabályok. Kiemelte, hogy a fejlesztési hitel és annak említett összege is reális a város számára. Ugyanakkor véleménye szerint prioritásokat kell meghatározni: amíg az ivóvíz, szennyvíz, csapadékvíz rendszere nem teljes, addig ki kell mondani, hogy útépítés nincs a városban. Felhívta a figyelmet – példaként a kultúrát említve –, a duplikációkra, amelyek tekintetében „bátor körülnézésre” biztatta a város vezetőit.

A résztvevők olykor egymással is vitáztak kultúráról, életminőségről, a város lélekszámáról, oktatásról, konkrét ötleteket, kéréseket sem mellőzve. Igen élesen vetődött fel a város, a Jászság és vezetőinek lobbi ereje. Mekkora erő kell a 32-es út továbbépítéséhez, vagy az elkerülő út megépítéséhez? – kérdezték többen is. Szabó Tamás polgármester elmondta, hogy egyszerre mind a két beruházásra bizonyosan nem kerülhet sor, mivel mindkettő nagyságrendje miatt állami pénzeket céloz meg. Itt is prioritást kell meghatározni. – Számunkra az elkerülő út az első – fogalmazott.
Pócs János kifejtette, hogy véleménye szerint a gazdasági és a politikai lobbinak a 32-es út és az elkerülő út megépülése szempontjából nincs akkora szerepe, mint azt sokan gondolják. A Jászság gazdasági erejével a kormány tisztában van, nem véletlenül kezdődik a megye neve is úgy, hogy jász. Arról van szó, hogy az autópálya építkezés elkezdődött Jászberény felé. Ezt azonban csak Hatvan, tehát az autópálya felől kezdhették el, és onnan lehet folytatni Jászberényig. Elmondta, nincs olyan hét, hogy ez a két fontos útépítés ne kerülne a kormányzat valamelyik szintjén terítékre, megvitatásra. A lobbiról megjegyezte, hogy a Jászság gazdasági vezetőinek már több javaslata a kormány elé került, és nem egyből határozat, illetve törvényjavaslat született. A tekintéllyel tehát nincsen semmi baj. Kasza Lajos azt javasolta, hogy a vállalkozók adjanak támogatást a parlamenti képviselőnek és polgármesternek, nevezetesen egy, a város által megfogalmazott határozott kérést nyomatékul lássanak el minél többen kézjegyükkel.

Jegyzőkönyvszerűen ez volt a találkozó utolsó hivatalos momentuma a koccintás és a fehér asztal melletti beszélgetés előtt. Néhány csomópont mellett azonban nem lehet elmenni szótlanul. Rédei István jövőben és városban gondolkodva vetette fel a kérdést, hogy a ciklus elején megfogalmazott koncepció a város szolgálatáért igen helyes, ám ezt az éves költségvetéseknek is tükrözniük kell. A huszonéves korosztályt hiányolja a városból, a pezsgést. Fiataljaink elmennek tanulni, de nem jönnek vissza. Jó lenne egy megerősödő lélekszámú egyetem, netán műszaki szakiránnyal. Ugyancsak ő vetette fel, hogy a települések csinálják a maguk külön-külön költségvetését, ám a régió együttgondolkodása turizmusban és egyéb kérdésekben nem elég erőteljes. Nem szabad csak városban gondolkodni. Ellenpéldaként említette, hogy Fényszaru más irányba épített kerékpárutat, nem a Jászság felé. Szabó Tamás projekteket említett a jászsági összefogásról, amelyben 16 település jórészt együttműködik.

Babucs József más véleményen volt, mint Rédei István. Úgy gondolta, hogy a világtendenciának megfelelően Jászberényt fejleszteni kell a már korábban említett utakkal, a sport- és kultúra nyújtotta életminőség-változással. Így példát teremtve 20-25 év alatt megoldódik a betelepülés, utalt vissza a polgármester által ideálisnak tartott harmincezres lélekszámra.