A kultúra tesz várossá

Emlékezetes lesz az idei január 22-e, a Magyar Kultúra Napja Jászapáti városában. Nemcsak a felemelő ünnepség és az ünnepi műsor miatt, ami már magában is szívmelengető volt. Nem is azért, mert ezen az ünnepségen adta át a város egyik legkiválóbb kulturális műhelyének legrangosabb elismerését, a Pájer Antal díjat a Jász Alkotók Körének.

Az időrendet alaposan felborítva – hiszen az élet is felborított mindent – ide tartozik, hogy a JAK vezetői Farkas Ferenc polgármesterrel és Pócs János parlamenti képviselővel az élen otthonában felkeresték Szalkári Rózsát, felköszöntötték a város egyik legismertebb kulturális személyiségét. A Jászsági Civil Vándordíjjal kitüntetett Jász Alkotók Köre és a JAK Jászapáti Művésztelepének tagjai kitüntetésük alkalmával Szalkári Rózsának, a Jász Alkotók Köre örökös tiszteletbeli elnökének a JAK Jászapáti Művésztelepe örökös tiszteletbeli művésztelep-vezető címet adományozta. Az ezt bizonyító oklevelet vitték köszönetképpen és a művésznő több évtizedes munkássága elismeréséül.

A díszes oklevélen a kör és a művésztelep tagjainak nevei sorakoznak: Balogh János, Barta Babett, Bobák László, Bója Gréta, Budai Szilvia, Danczák István, Deli Julianna, D. Kovács Júlia, Elter Tibor, Gara Gizella, H. Bekes Viktória, Horváth Bence Tamás, Kiss Bertalan, Kökény Gáborné, Magyar Ari, May Mária, Molnár János, Pásztorné Győr Mária, Radics Márta, Réti Andrea, Szabari Zoltán, Terjékiné Mozsár Magda, Törökné Rusvai Mária, Végert Ágnes, Vozáry Viktória.

A bensőséges hangulatú találkozón Csontváry Kosztka Tivadar gondolata vonult végig vezérfonalként: „Akinek megadatott a képesség az alkotásra, annak megadatott a képesség a hallhatatlanságra.”

Január 27-én – micsoda ellenpontozás – életének 80. évében elhunyt Szalkári Rózsa. A város saját halottjának tekintette és temetését február 10-én 13 órakor méltó pompával szervezte meg a Jászapáti temető ravatalozójában.

Visszakanyarodva a Magyar Kultúra Napja művelődésiház-beli eseményéhez, nem lehet a műsort és az elhangzott ünnepi beszédeket a fentiek ismeretében másként értelmezni, mint az egész város tisztelgését a JAK és személy szerint annak egykori vezetője, Szalkári Rózsa előtt. Pócs János, a Jászság parlamenti képviselője a megszokottnál is nagyobb ívű kulturális történeti háttérbe helyezte Jászapátit és kultúráját. Idézte a történelmi nagyságokat és hamar mai emlékezetünk időszakához ért. Török Sándor mondását idézte – akinek a vezetése alatt 1989-ben Apáti újra megkapta a városi címet –, örüljünk, de tudjuk, nem a pecsét lecserélése, hanem a kultúrája teszi várossá a települést. Sorra köszönetet mondott az ezen a napon kitüntetett művészeknek, de másoknak is: a Kökény család tagjainak, akik évtizedek óta végzik áldozatos tevékenységüket a városban. Elmondta, hogy alkotó művésznek tekint mindenkit, orvost, kőművest, festőt, ha a munkájuktól valami jobb lett, valami megváltozott a városban. A Jásztánc Alapítvány táncosai és a szólóénekre lassított táncoló pár is ebbe a sorba illett.

Ezt követően Farkas Ferenc polgármester és Pócs János rövid laudáció kíséretével átadták a Pájer Antal díjat a JAK két regnáló vezetőjének, D. Kovács Júliának és Deli Juliannának. A két alkotóművész megtisztelte a jelen lévő közönséget tevékenységük, több évtizedes pályaívük bemutatásával.

JAK. Jász Alkotók Köre, illetve Jászságból Elszármazott alkotók Köre. A tagok többsége a Jászság valamely településén született, azonban mára már a kistérségtől távol élő (így elszármazott, esetleg már visszatelepült alkotó emberek. Ami fontos: jász emberek.

A Jász Alkotók Köre 1995. július 28-án rendezte első nagy sikerű kiállítását a budapesti Gellért Szállóban.

A jász Redemptio 250. évfordulójára készülődve Szalkári Rózsa és Kiss Bertalan festőművészek keresték meg a Jászságból elszármazott művészeket, hogy közös kiállítást szervezzenek az ünnepségekre. A kezdeményezéshez huszonegy művész csatlakozott.

Még az év decemberében megalakították közösségüket a Jászok Egyesülete tagszervezeteként. A csoport tagjai grafikusok, festők, iparművészek, tanárok, költők, írók. Célul tűzték ki, hogy évente több kiállítást rendeznek, s megismerik egymás alkotó környezetét.

A Jász Alkotók Köre művészeti közösség az egyéni és közös kiállításokkal hozzájárul a jászsági gyökerű képzőművészek elismertségének gyarapításához, ezért méltán megérdemelte a 2016-ban kapott Jászsági Civil Vándordíjat. Örömmel tesznek eleget minden meghívásnak, szívesen viszik el ősi gyökereikből táplálkozó műveiket az érdeklődőknek.

A JAK alapító vezetőjétől, Szalkári Rózsa művésztanártól 2005-ben vette át a csoport irányítását Elter Tibor festőművész, majd 2015-től D Kovács Júlia festőművész.

A képzőművész csoport működésének fontos állomása a nyaranta Jászapátin megrendezett művésztelep. A telep működésének alapja a klasszikus természetelvű látásmód szerinti alkotó munka. Felépítésében pedig az önállóan alkotó alapító és törzstagokon, meghívott művészeken kívül fontos szempont, hogy a délelőttök során oktatói munkával fiatalokat vonjanak be a telep szellemiségébe. A jászapáti művésztelepen ma már nemcsak a képzőművészet kap helyet, hanem más társművészetek is, például a fotózás művészete és a színjátszás egyaránt.

A művészek azóta évente két hétre találkoznak Jászapátin, ahol jászsági tájakat, életképeket örökítenek meg. A JAK tagok emellett művészeti tábort szerveznek a rajz, festészet iránt érdeklődő jászsági fiatalok számára. Az ifjú tehetségek többek között Szalkári Rózsa művésztanártól tanulhatták meg a különböző festészeti, rajzolási, ábrázolási technikákat. Az elkészült alkotásokat fiatalok és felnőttek egyaránt egy kiállítás keretén belül mutatják be az érdeklődők számára. A JAK tábor ideje alatt nagy hangsúlyt fordítunk Vágó Pál, Jászapáti szülötte munkásságának bemutatására is.

Halász Lajos

Halász Lajos

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé főszerkesztője.
Halász Lajos

Halász Lajos

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé főszerkesztője.

Vélemény, hozzászólás?