A humánum festője

Miért éppen Rudnay Gyula festményére esett a választás 2017 első Hónap műtárgya bemutatóján, január 10-én a Szikra Galériában? Ennek több oka is lehet, illetve van.

Rudnay Gyula Menekülő anya című festménye egy karácsony előtti aukción került Szikra István tulajdonába. A hónap műtárgya januári rendezvénye jó alkalmat teremtett az új szerzemény bemutatására is. A választást megerősítette az a tény, hogy Rudnay születésének és halálának dátuma is januárra esik. Igen közel egymáshoz, amiről azt tartják, hogy a két dátum egybeesése nagyon szerencsés életet jelent. Ez a festőművésznek meg is adatott, hiszen munkásságát nemcsak itthon, de külföldön is, főképp Olaszországban csodálták, elismerték.

A műkedvelő közönségnek Velkeiné Pócz Ilona művésztanár ismertette Rudnay Gyula művészeti pályáját, és szakszerű elemezést hallhattunk tőle a kiválasztott alkotásról is.
A festő művészi pályafutása során 1941-ben megkapta a kor legmagasabb kultúra kitüntetését, a Corvin-láncot, illetve azt megelőzően az Állami Nagy Aranyérmet. 1949-ben Kossuth-díjjal, ’54-ben a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze címmel tüntették ki.

1895-től Hollósy Simon tanítványa volt Münchenben és Nagybányán, rövid tanulmányúton járt Rómában, képezte magát 1903-ban Párizsban is. Fiatalkora vidéken töltött élményeinek hatására fordult a népélet tanulmányozása és a realizmus felé. Sajátos nemzeti stílű magyar művészetet akart, ezért több alföldi városban is alkotott. Első műveit 1910-ben mutatta be nagy sikerrel, Budapesten. 1918-ban az Ernst Múzeumban rendezett gyűjteményes kiállítása hozta meg számára az elismerést. Egyre többet festett nyári rezidenciáján, Bábonyban. Tanított, később rektori tisztet is betöltött a Képzőművészeti Főiskolán. 1926-ban készítette el az Országház részére a Pusztaszeri Országgyűlést ábrázoló, nagyméretű goblein tervét. Ez idő tájt a magyar kuruc kor emlékét idéző történelmi hangulatú kompozíciók egész sorát festette meg. 1947-ben Baján megalapította a jelenleg is a nevét viselő művésztelepet. Több műve került külföldi, európai, és tengeren túli gyűjteményekbe. Művészetére Goya és Munkácsy volt meghatározó hatással.

A háború megrázó, drámai kompozíciókat váltott ki belőle, a menekülőket ábrázoló képek egész sorát festette. Ezekben az években a felvidéki Losoncon élt és alkotott. A háború kegyetlen epizódjai mélyen megrendítették, és egyértelmű tiltakozásra késztették a hátországi szolgálatot teljesítő művészt. Szeme előtt zajlott le az otthonából elűzött lakosság menekülése, asszonyok, gyerekek keserves sírása. Rudnay látta a céltalan háború embertelenségét és festészetével tiltakozott ellene.

A menekülő anya című festménye mély humánumának szinbóluma is. A műfaja zsánerkép, népi életkép, ábrázolásmódja realista festmény. Egy asszony a kebléhez szorítja kisdedét, szorosan mellette, hozzásimulva egy másik egynéhány éves gyermek. A kép ki van feszítve, nagy részét kitölti a női alak. Az anya átlósan, kicsit előredőlve jelenik meg, mozdulata jól érzékelteti a futás, menekülés izgatott sietségét, a gyermekeit féltő asszony kétségbeesését. Az alacsony horizont még jobban látszik, ami felmagasztalja a szereplőket. Az anya testtartása feszült, arckifejezése drámai, kimerült, riadalmat fejez ki. A segélykérő, kétségbeesett arc meggyőző erővel ábrázolja az átélt élményt. A táj leegyszerűsített drámai hatásra utal, szemünk előtt megjelenik a kis ház, a kifosztott otthon. A meleg barnák, zöldek árnyalatait látjuk nagyon érzékeny tónusgazdagságban. A mély pirosak, vörösek és a háttérben lévő zöld komplementer ellentéte telitalálat. Tudatosan élt ezzel az eszközzel, nagyon erőteljes hatást elérve. A háttér és az asszony ruhájának mély, telített színeiből kivillanó fények emelik ki az arcokat. A sötét színek mellett nagyon finoman, nagyon jó aránnyal használja a fehéreket vagy az egészen világos színeket, melyek csak a sötét háttérből tudnak kiragyogni. A karon ülő gyermek egész alakja kivilágosodik a képből, felmagasztalja, felemeli, eszményíti.

Munkálkodásának egy nagyon bő területe, amelyben a képzelet csak másodsorban jut szóhoz, a képek létrehozója, táplálója – az élmény. A humánum megjelenése izgalmas festőtémát jelentett számára.

Demeter Gábor
Latest posts by Demeter Gábor (see all)

Demeter Gábor

A Jászkürt Újság és a BerényCafé újságírója, szerkesztője.

Vélemény, hozzászólás?