Aminek van közönsége, az jó műfaj

Kicsoda is Vásáry André? Nehéz erre a lényeget pontosan tükröző választ adni. Mert ha én jellemzem, önmagam biztos mást mondok, mint a barátaim vagy a nagyközönség. Azt gondolom, hogy különleges hangfekvésben éneklő előadóművész, akiből nincs sok. Ezt advent negyedik vasárnapján adott koncertjén is megtapasztalhattuk a Szentháromság téren. Utána adott interjút lapunknak.

Többféle műfajban is énekelt, eljutott nagyon magas szintekre. Melyik műfaj nehezebb Önnek, és melyik a könnyebb?
Mindegyik műfajnak megvan a maga nehézsége. Lehetne kultursznoboskodni, hogy az opera a műfajok királynője, de nem mindenki tud komolyzenét énekelni, mert ehhez éveket kell tanulni, elsajátítani a technikát. Azt gondolom, hogy nem véletlenül vannak világklasszis könnyűzenei énekesek is. Ebben a műfajban én nem vagyok annyira otthon, alapjában véve komolyzenei énekes vagyok. Nem is lényeges kérdés, hogy melyik műfaj könnyebb vagy nehezebb. Amit az emberek szeretnek, ami eljut hozzájuk, tehát aminek van közönsége, az jó műfaj.

Kipróbálni magát a könnyűzenében, ez kihívás?
Abszolút! Ezért indultam az év elején az Eurovíziós válogatáson és a Sztárban sztár műsorában. Most jelent meg egy új popdalom Run! Run! címmel, ez kifejezetten olyan hangzóanyag, amit biztos, hogy nem sokszor fogok előadni. Teljesen más technikát igényel, más lelkületet, de mindenesetre nagyon élvezem. A minap volt Debrecenben egy komolyzenei koncertem, ahol mikrofon nélkül, zenekarral énekeltem, ez is nagyon izgalmas dolog. Jó érzéssel tud eltölteni, mikor olyan nehéz feladatot tudok megoldani „hangtechnikailag,” amire nem feltétlenül képes mindenki.

A legnagyobb színpadokon és koncerttermekben lép fel itthon és külföldön. Milyen ezek után egy vidéki város kis színpadán szerepelni, énekelni?
Számomra tényleg nem az számít, hogy mekkora a színpad. Persze jobban szeretek egy tele térnek énekelni, mint néhány embernek. Más a hangvétele egy karácsonyi vásár advent vasárnapi koncertjének, ami szabadtéren van. Másképpen kell hozzáállni. Nem úgy, hogy életem legnagyobb művészi teljesítményét akarom megmutatni, elmélyülten és nagyon ráfeszülve, mert itt az emberek, ezekben a vásárokban forralt borozni, nézelődni jönnek el, ahogy privát emberként én is csak jól akarom magam érezni. A Zeneakadémiára azért ülnek be, mert valami olyan élményt szeretnének, amihez nem jutnak hozzá minden nap, ott az énekes megint máshogy viselkedik. De én ugyanúgy énekeltem egy domb tetején lévő kis kápolnában, Zalában – élveztem és megmaradt az emlékeimben –, mint a hamburgi koncerten, ahol tízezer ember előtt léptem fel.

A koncert alatt, a számok között sokat kommunikált a közönséggel, üzent nekik, elmondta gondolatait. Ez máshol, más alkalmakkor is gyakorlata?
Szoktam a koncerteken beszélni a dalok között, nagyon gyakran, a dalokról mesélek. Egy előadóművésznek, ha van valamilyen gondolata, és azt épkézláb meg is tudja fogalmazni, akkor ez valahol kötelessége. Úgy vettem észre, hogy az emberek szeretik, amikor feléjük fordulok és őszinte a kommunikáció. Nem az a művész vagyok, aki megjelenik, énekel, mosolyog, majd biccent jobbra, balra és lemegy.

Mit jelent az adventi időszak az ön számára?
Nagyon szeretem ezt az időszakot, és nem azért mondom, mert ezt kéne mondanom. Ennek okán van karácsonyi lemezem is. Azt gondolom, advent az az időszak, amiben mindenki megtalálhatja azt, amit szeret. Én nagyon szeretem a karácsonyi filmeket, nagyon szeretem, amikor jótékonykodnak az emberek – sajnos többnyire csak ebben az időszakban –, nagyon szeretem, amikor karácsonyi dalokat éneklünk. Mióta professzionális énekesként működök, ez nagyon elfoglalt időszakom, szinte ráhangolódni sincs időm, a koncertjeimen van lehetőségem kicsit átérezni a hangulatát.

Gyermekkori karácsonyokról mire emlékszik vissza legszívesebben?
Nagyon tisztes, szeretetteljes karácsonyaink voltak. Szerintem gyerekkorban teljesen másról szól a karácsony, mint felnőttkorban. Én jóval huszonöt éves korom után kezdtem érzékelni a karácsonynak a lényegét. Amikor az ország különböző pontjaiból összejön a család, együtt töltjük az estét és nem az ajándékok a fontosak. Pont egy amerikai élmény ébresztett erre rá, mikor először karácsonyoztam az otthonomtól távol, ott annyira átértékelődött bennem a karácsony lényege, hogy azóta szeretem, várom a karácsonyt.

Tervei a jövő évre?
Elkezdtem a Zeneakadémián a második diplomámat. Nagyon izgalmas történet visszaülni az iskolapadba, vizsgáim is lesznek. Rögtön január végén megyek Kínába, Sanghajba, énekelni. A Magyar Kulturális Intézet vendége leszek, és önálló koncertet fogok adni, amire azért készülni is ellene. Jövőre még Chicagóba is van meghívásom és Európában is több helyszínre. Amikor itthon vagyok, akkor meg járom az országot, koncertezem. Szeretnék jövőre kihozni egy második karácsonyi albumot, megérett már annyi anyagom, hogy ki lehessen adni. Nagyon boldog vagyok, ha énekelhetek, és olyan emberek vannak körülöttem, akik segítik a pályámat. Azt gondolom, arra kell koncentrálnom, hogy az elvállalt feladatokat jól megcsináljam.

Könnyűzenei téren van, ami előrelátható?
A legutóbbi könnyűzenei albumom 2014 év végén jelent meg, így éppen aktuális lenne egy új. Van is egy ötlet a fejemben, de erről még nem beszélhetek.

Demeter Gábor
Latest posts by Demeter Gábor (see all)

Demeter Gábor

A jászberényi Jászkürt Újság és a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?