Legyen vonzó a szakképzés!

A Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrum jászberényi munkatársai, helyi vállalkozók és az önkormányzat képviselői találkoztak péntek este a Klapka György iskola Kossuth úti intézményében, hogy ezúttal fehér asztal mellett tájékozódjanak a szakképzésben történt változásokról, megkeressék az együttműködés lehetőségeit.

A vendégeket – akik közül a meghívás ellenére hiányzott a szolnoki vezetőség – házigazdaként Tamás Zoltán iskolaigazgató köszöntötte.
A találkozó apropóját az is alátámasztotta, hogy az Unió az Európai Szakképzés hetének december 5. és 9. közötti időszakot jelölte ki, amely időintervallumban a témába illeszkedő programok megrendezését írta elő a tagországok számára. Jászberényben tehát szakmai fórum keretében tettek eleget az ajánlásnak.

Az országban létrejött 44 szakképzési centrum egyikeként a jászberényi Klapka György Szakgimnázium és Szakközépiskola öt tanintézménnyel karöltve 2015. július 1-től tagja a Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrumnak. A megyében három centrum létesült, kettő Szolnokon, egy pedig Karcagon. Az ipari jelentősége szerint országosan is kiemelkedő Jászság sajnos nem kapott lehetőséget önálló szakképző iskolaközpont létrehozására. Térségünk Újszásszal és Árokszállással közösen sem éri el a kétezres tanulói létszámminimumot, ami lehetővé tenné berényi központú szakképző centrum kialakítását. Így a hatszáz diákkal rendelkező jászberényi szakképző egy újszászi és négy szolnoki iskola mellett a Szolnoki centrumba tagozódott be. A centrum önálló költségvetési szervként, többcélú intézményként működik, ahol az NSZFH tölti be a fenntartói feladatokat. Három településen, tíz telephelyen, 12 ágazatban, 39 szakmát tud indítani a szolnoki centrum, valamint országos vizsgaközpontként is működik.

A centrumok létrejöttének célja a munkaerőpiachoz igazodó koncentrált szakmunkás képzés. A központ irányítja a beiskolázást és a területi megosztást, kiterjeszti a duális szakképzést. A duális képzés lényege, hogy a diákok három évig saját tanműhelyükben kapják meg az alapképzést, szintvizsga után 10-11. osztályban tanulószerződés keretében vállalkozóknál gyakorolhatják a szakmát. Ez év szeptember 1-től szakgimnázium-szakközépiskola mellékneveket vett fel az intézmény. A tartalom sok mindenben nem változott. A szakgimnáziumi képzés keretében a hagyományos négy tantárgyas érettségi kiegészül egy szakmai tantárgyból tett vizsgával, ami a műszaki felsőoktatásban továbbtanulni szándékozóknak plusz pontokat jelent. Öt év alatt az érettségi mellett OKJ-s bizonyítványt is szerez a szakgimnáziumot végző tanuló, tehát már szakmával a kezében hagyhatja el az intézményt. A szakközépiskolát választó tanulók számára a régi gyakorlatnak megfelelően maradt a hároméves szakmunkás képzés, negyedik-ötödik évfolyamon pedig érettségit adó tanulmányokban részesülhet a diák. A Klapkában a következő tanévben a munkaerőhiány enyhítése érdekében két új szakmát szeretnének indítani cukrász és női szabó szakirányokban.

A centrum legnagyobb előnye, hogy a felnőttoktatás területén új lehetőségek nyíltak. A szolnoki centrum valamennyi nappali képzésben megtalálható szakmáját felnőttképzés keretében is el lehet sajátítani itt Jászberényben.

Az igazgató büszkén számolt be az iskola tanulói által elért kiváló tanulmányi verseny eredményekről, valamint a testvériskolai közös projektekről. Már kevésbé lehet dicsekedni a közelmúltban nyilvánosságra került PISA felméréssel, amelynek elszomorító eredménye nem csak az ipari iskola ifjúságának kudarca, hanem az egész magyar oktatásé. Tamás Zoltán elmondta, hogy sajnos nagy arányban kerülnek hozzájuk funkcionális analfabéták, akik nyolcadik félévkor 6-8 tantárgyból buktak, de aztán év végére mégis megütötték azt a szintet, ami lehetővé tette a ballagást. Velük nagyon nehéz boldogulni bármely szakirányon belül, hiszen olvasni, számolni a pékektől kezdve a forgácsolón át a felszolgálóig, mindenkinek tudni kell. A kilencedik évfolyamon az év eleji felmérések siralmas eredményt mutatnak, tehát nem a szakképzőben butulnak el a gyerekek – hangsúlyozta az intézményvezető.

Az iskola az önkormányzattal karöltve igyekszik a hiányszakmák elsajátításának irányába terelni a pályaválasztó gyerekeket és szüleiket. Vonzó állami és városi finanszírozású ösztöndíjprogrammal, az alapítvány támogatásából befolyt összegek szétosztásával próbálják motiválni a tanulókat a biztos megélhetést jelentő szakmák irányába. A szülőknek azt kell megérteni, hogy szakmát tanulni nem szégyen, egy jó szakmunkást megbecsül és elismer a társadalom.

A továbbiakban Kovács Zsolt pályaválasztási felelős hívta fel a vállalkozók figyelmét egy GINOP pályázat nagyszerű lehetőségeire. A program a 25 év alatti pályakezdőket alkalmazó mikro-, kis- és közepes vállalkozásokat száz százalék bér- és járulék támogatásban részesíti, valamint az elnyert forrásokat felhasználhatják eszközbeszerzésre, illetve infrastrukturális és ingatlan beruházása, telephelyfejlesztésre is. Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege minimum 1 900 000, maximum harminc millió forint.

Pócs János országgyűlési képviselő kiemelte, hogy a szakképzés átszervezése a kormányprogram fontos alappillére. Napjainkban az ígért munkahelyteremtés megvalósult, ma inkább a munkaerőhiány jelent kihívást. A nálunk dolgozók jelentős része nem a Jászságban él. „Feladatunk megtalálni a harmóniát a vállalatok és a szakképzés között, a tanulás irányát pedig a megélhetés irányába kell terelni.”

Szabó Tamás polgármester csalódottsággal vegyes felháborodásának adott hangot, amikor beszédében a szolnokiak képviseletét hiányolta. Egy induló viszony gördülékeny folytatásában elengedhetetlen lett volna a vezetőség megjelenése, a helyi vállalkozókkal az együttműködő partnerség kialakítása, a megoldások közös megkeresése. Hangsúlyozta továbbá, hogy a város nem nyugszik bele abba, hogy a TOP 50-ben előkelő helyen szereplő jászsági vállalkozók jelentőségét nem tükrözi helyben a képzési oldal. A polgármester kiemelte, hogy a PISA felmérés üzenet értékű eredményét nem szabad figyelmen kívül hagyni, ám a közoktatás nem ebben a rendszerben került a jelenlegi szintre, hanem még az önkormányzati fenntartásban gyökeredzik a probléma. Szabó Tamás a település, az iskolák és a cégek képviselőinek összefogásában feladatul tűzte ki, hogy legyen vonzó a szakképzés, alakuljon ki pozitív pályakép. Szükséges a konzultáció lehetőségét megteremteni a családok és az intézmények, munkahelyek között. Az ösztöndíjrendszer folytatása, adott esetben hatékonyabbá tétele is lehetséges. A vállalkozók számára fontos változás, hogy a jövő évi költségvetésben az iparűzési adó két százalékát felcímkézhetik ilyen célokra, valamint további három százalék megjelölhető a városi élet civil, sport vagy kulturális területeinek támogatására.

A megbeszélés a terített asztal mellett folytatódott, ahol az iskola vendéglátós tanulói bebizonyították, hogy szakmunkásként is lehet kiválót alkotni.