Tempóváltásra van szükség a csapadékvíz-elvezetésnél

Szabó Tamás polgármesterrel a város 2017-es költségvetésének előkészítő szakaszában kértünk interjút. A költségvetést megalapozó koncepcióról érdeklődtünk, de szóba kerültek más aktualitások is a sporttól a kultúrán át a közbiztonságig, sőt az épp most zajló bizottsági ülések és az általuk előkészített testületi ülés legfontosabb témái is. Ám kimondva, kimondatlanul minduntalan visszajutottunk a pénzhez, a költségvetéshez.

Több éves tapasztalatunk alapján tudjuk, hogy a jövő évi városi költségvetés ebben az időszakban még igen képlékeny. Mégis milyen megfontolások mentén alakítják?Most Jászberény jövő évi költségvetésének koncepcióján dolgozunk. Nem véletlenül az a megnevezése, hogy a 2017-es költségvetést megalapozó gondolatok. Törvény és rendeletek nem írják elő, magyarul nem kötelező eleme a költségvetés el(ő)készítésének. Mi mégis úgy gondoljuk, hogy fontos szerepe, helye van az előkészítő munkálatok során. A város életének számtalan területén léteznek közép és hosszú távú koncepciók, ezek közül kiemeljük azokat, amelyek jövő évi megvalósítása nem csak kívánatos, de lehetséges is.

Milyen körben cserélnek most gondolatokat?
Többfordulós, bonyolult, időigényes előkészítő munka ez, de nyilván arra gondol, hogy szokásunkhoz híven a gazdasági élet szereplőit is megkérdeztük-e? Abban a tekintetben feltétlenül igen, hogy az évek során a város fejlesztésének, működtetésének víziójáról, a közép és hosszú távú tervekről többször egyeztettünk, már szinte nem csak félszavakból, de olykor szavak nélkül is értjük egymást. A költségvetés előkészítése majd januárban lesz olyan fázisban, hogy konkrét számokkal a gazdálkodó egységeket is megkeressük és formálisan is egyeztetünk velük.

Kívülálló számára ez még az elképzeltnél is képlékenyebb folyamatnak tűnik. Milyen fogódzóik vannak?
A parlament jövő évi gazdasági életet érintő döntései nagyobbrészt megszülettek, ezeket mindenképpen gondolataink fókuszába kell emelni. Ilyen például a bérek kérdése. Ahogy országosan, úgy nálunk is jelentős plusz terhet fog jelenteni a városnak a kormány, a szakszervezetek és a munkaadók közötti megállapodás alapján tett nagymértékű béremelési ajánlat. Tudomásul vesszük a béremelési igényt, hiszen itt a városban mi is azt tapasztaltuk, hogy a gazdálkodó szervezeteknél, de a kulturális életben, a közszolgáltatást végző saját cégünk berkeiben is egyre élesebb a verseny a munkaerő megtartásáért. Mondhatni igazi kihívás. Reméljük, hogy az általunk betervezett béremelés más szegmensekben is hatást gyakorol majd a város és környéke gazdasági életére.

A béremeléshez plusz bevételek is kellenek. Ezzel hogy kalkulálnak?
Most vesszük számba az államtól érkező forrásokat és a saját bevételeket. Különösebb változást nem vizionálunk, szeretnénk megtartani azt a bevételi volument, amit elértünk. Azt tudjuk például, hogy január elsejével az állam az iskolarendszer fennmaradó feladatait is átveszi. Ez a változás plusz forrásterhet nem jelent a város számára. Az eddigi önként vállalt kiadásainkkal számolunk a jövőben is, magyarul magunkénak érezzük az iskolarendszert, és noha a forrásokat az állam a feladatokkal együtt magához irányítja, erőnkhöz mérten továbbra is gondoskodunk saját tanulóinkról. A tervezés során elsődleges szerepe az iparűzési adó bevételünknek lesz jövőre is. Tovább folytatjuk azokat a támogató programjainkat, amelyek a gazdaság élénkítése, a munkaerő megtartása érdekében az elmúlt években már beváltak, ide értve a telekprogramunkat és az ösztöndíj programot is. Újdonság az eddigiekhez képest, hogy mezőgazdasági profilú szereplőkre is kiterjesztjük támogatásunkat.

Mennyire befolyásolják a tervezést a városlakók jelzései, igényei?
Röviden: döntő mértékben. Egyrészt úgy, hogy elfogadjuk és egyetértünk a város lakóinak azzal a kívánságával, hogy Jászberény legyen élhető város, amiben jól érezzük magunkat. Ehhez pedig szükség van a sportra és kultúrára külön-külön fordított 400-450 millió forintra, ami a költségvetésünk 12, illetve 15 százaléka, együttesen több mint negyede. Másrészt a költségvetésről gondolkodva nem mehetünk el amellett a tény mellett, hogy nincs olyan fórum a városban, ahol ne kerülne elő fájdalmasan a csapadékvíz-elvezetés problémája, és a szennyvízhálózat fejlesztés előtti részének gondjai. Eddig saját és TRV Zrt által juttatott forrásból ötven millió forintos nagyságrendben fordítottunk erre a területre. Úgy látjuk, hogy tempóváltásra van szükség a csapadékvíz elvezetésnél, mert érdemben csak több száz milliós invesztíció segíthet a városon.

A céllal mindenki egyetért, aki eső után sétált már a városban, de óhatatlan a kérdés, hogy miből lehet ezt finanszírozni?
Mivel az évi 150 millió forintos útalapunkkal az elmúlt években jó eredményt értünk el, úgy gondoljuk, hogy százmillió forintot át kellene csoportosítani onnan az immár nagyobb gondot jelentő csapadékvizes/szennyvizes területre. Önmagában még ez is kevés, ezért érdemben meg kell fontolni önfinanszírozott hitel felvételét. Erre természetesen mindenki felszisszen, aki itt él a városban és emlékszik a korábbi városvezetés két és fél milliárdos felvett hitelére, a kétszázmillió forintos hitelszolgálati mértékre. A rossz tapasztalatot nem szabad elfeledni, de legfőképpen megismételni bűn lenne, azonban a hitel felvétel nemes célja, és az, hogy pontosan tudjuk, hol van az erőnk határa, megnyugtató. Évi ötven, hatvan, hetven millió forintos adósságszolgálatot ez a város elbír. Ehhez természetesen még osztani, szorozni kell, és miután törvény kötelezi az önkormányzatokat, hogy az újbóli eladósodás megakadályozása érdekében csak a kormány engedélyével vehessenek fel hitelt, számunkra is csak ez a többszörösen biztosított út lehet járható.

A sportra fordított százmilliókat nem szokták nehezményezni fórumokon, háttér beszélgetéseken? Nyilván nem a mai napra gondolunk, amikor sportöltözőt adták át a futballistáknak, mert ez ünnep volt.
Volt már példa arra, hogy javasolták nekem, hogy hány milliót kellene inkább másra fordítani, én meg elmondom, hogy a sport révén a fő cél a fiatalok egészségre nevelése, számukra jó minták felmutatása a közösségekben, nem utolsósorban szórakoztatás is, s ezzel a város közösségi szövetének erősítése, s erről az útról nem kívánunk letérni. Ezzel nincs is különösebb vita. A kevésbé tájékozott bírálóknak elkerekedik a szeme, amikor a kiemelt sportágak állami támogatása kapcsán felsorolom, hogy a nálunk érintett öt kiemelt sportágnak a létesítményrendszer-fejlesztésben milyen kiemelkedő szerepe van. Olyan források érkeznek a városba, amelyekkel mi nem rendelkezünk. A kosarasok révén készült a Bercsényi úti multifunkcionális sportcsarnok és iskolai tornatermek is, a kézisek révén modernizálódhat a Lehel Csarnok, a hokisoknak köszönhetjük a jégcsarnok befedését, a most százmilliós nagyságrendben készülő öltözőt és szociális helyiségeket. Ugyanígy a foci segítségével kerülhet szóba nemcsak az öltöző felújítás, de fedett lelátó megvalósítása is. A nemrég megszerveződött vízilabdások révén pedig az elkövetkező években az uszoda és a fürdőrész fejlesztése is reális célunk lehet.

A költségvetéstől távolabbra kerültünk, de nyilván kalkulálni kell a nyertes pályázatokkal, azok önerejével a kultúrában és másutt is.
Tulajdonképpen ugyanaz a helyzet, mint sport esetében, de a kulturális intézmények saját kezünkben vannak. Információink szerint az összes TOP-os pályázatról február végéig döntés születik, sőt lehet, hogy egy részükről már decemberben. Mi a magunk részéről felkészültünk, beadtuk a pályázatainkat a Malomra, a piac és a buszpályaudvar környékére, az állatkert fejlesztésére, s a kerékpárutakra. A tervek készen állnak, a döntést várjuk. Még ide sorolhatjuk az új bölcsőde építését is.

Nem lennénk meglepve, ha az elmúlt időszak történései miatt a közbiztonság az érdeklődés homlokterébe kerülne. Mit tehet a város ebben a tekintetben?
Saját eszközeinkkel hozzájárulunk mi is a rendőrség munkájához, a közbiztonság fokozásához. Az általunk életre hívott közterület-felügyelet bevált, jól működik, állománya feltöltött, a kapcsolata a rendőrséggel és a polgárőrséggel példamutató. Rájuk bizton számíthat a város lakossága. Az elmúlt évek tapasztalatait elemezve arra a következtetésre jutottunk, hogy a város kamerái elrettentő erővel bírnak a bűnözőkre, ezért a piac környéki kamerákat is bevonjuk a rendszerünkbe. Ettől ezen a területen is a közbiztonság megerősödését várjuk.

Teljesen más téma, de az előzőhöz hasonlóan bizottsági és testületi téma is lesz a napokban a hulladék-kezelés. A város kötelező önkormányzati feladat-ellátási kötelezettségét átengedi. Mi van ennek a hátterében?
Azt mindenki tapasztalhatja, hogy a hulladékkezelés átalakult országosan és Jászberényben is. Egy-egy nagy közszolgáltató, esetünkben a Regio-Kom Kft. látja el a Jászság és Dél-Heves hulladékkezelését. Ezen települések közül 29 már átadta a szolgáltatási kötelezettségét. A fennmaradó négy – Jászberény, Jászkisér, Jászapáti, és Heves –, akik maguk is szállítók voltak, pedig mostanában hoz erről testületi döntést. A mi cégünk a J.V.V. Nonprofit Zrt. eddig is alvállalkozó volt, és az EU-s pályázaton nyert új eszközeivel továbbra is velük találkoznak a város lakói. A különbség az, hogy egy állami cég számláz, aki adott esetben az állam segítségével a nem fizetők összegeit is megfinanszírozza a szolgáltatónak. Így nem fordulhat elő az, mint a múltban, hogy a nem fizetők miatt a sor végén álló szállítók, így a mi cégünk is szenvedte el a sokmilliós veszteséget. A rendszer így stabilan, kiszámíthatóan működik, az állam pedig a maga eszközeivel, adott esetben adó módjára behajtja majd a kintlévőségeket.

Halász Lajos

Halász Lajos

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé főszerkesztője.
Halász Lajos

Halász Lajos

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé főszerkesztője.

Vélemény, hozzászólás?