A fájdalom nemesre ötvöz

2016-12-012016-12-01 Taczman Mária 0 Comments

A Jó Szó Esték beszélgetéssorozat őszi meghívott vendégei Szemerédi Bernadett és Széplaky Géza színművészek voltak városunkban november 23-án, szerdán este. Az eseménynek hagyományosan a Jászberényi Katolikus Iskola Nagyboldogasszony Tagintézményének ebédlője adott otthont.

A sorozat mottója „Ahol az Ég és Föld összeér”, és ehhez mérten olyan közéleti vagy szakmájukban elismert előadók találkoznak a jászsági közönséggel, akik hitelesen és hűen tudnak vallani hitükről, istenkapcsolatukról, magyarságukról, emberségükről.

Az est háziasszonya, Molnár Györgyné a művésznő egy riportjából vett szavaival köszöntötte az egybegyűlteket: „ – A művész – még akkor is, ha nem hívő – szolgál. Hiszem, hogy egy szerep megformálásakor, éneklés, versmondás közben csatornává, „üres edénnyé” válunk, amely a mennyei Atya által telítődik meg. Nekem ebben az a dolgom, hogy ezeket a felsőbb tartalmakat tehetségemhez mérten, magamon átszűrve továbbadjam. A színház, az előadóművészét szolgálat, és minden egyes szolgálat ünnep, mely az embert nemesíti, magasabb régiókba emeli.”
Szemerédi Bernadett művésznő egy kis bánáti településről, Hódegyházáról indult el, hogy Szeged érintésével Budapesten kössön ki. Vallomásában elmondta, hogy pályakezdő, szabadúszó, hívő színészként állt a gyógyító művészet szolgálatába, hogy felsőbb, érzékszervekkel nem tapasztalható tartalmakat közvetítsen hallgatóságának. Irodalmi zenés összeállításában irodalmunk istenes tematikájú alkotásait idézte fel, többek között szavalt Sík Sándor, Reményik Sándor költeményeiből.

A megidézett verssorokat személyes ars poéticájával fűzte egésszé az előadó. „A nyelv ma néktek végső menedéktek” – vallotta Reményik Az Ige című versében a vérzivataros 20. század eleji Erdélyben, amikor tényleg élet-halál kérdése volt a magyar szó. Ennek kapcsán beszélt Szemerédi a kimondott és leírt szó felelősségéről. A szavak ereje nemcsak mindennapi, személyes ügyünk, egy színművésznek ez a kenyere, felelőssége, vállalt hivatása. „A színházkultúra összefonódott a magyar nyelv ügyével, így a színésznek még súlyosabb feladata, hogy a jó szót hangoztassa és hozza el közönségének” – vallotta bemutatkozójában. A szavakkal kapcsolatban nem megkerülhető kérdés a csend retorikája, amire szintén kitért az egyórás előadás. Nemcsak a megidézett művészeti alkotásokban hallhattunk a csend erejéről, nehézségéről, hanem személyes élettörténetéből is a hallgatók elé tárt két olyan epizódot, amikor a „jó Atya” – ahogy ő hívta –, egy időre elhallgattatta. Az egyik egy súlyos gégebetegség időszaka volt, a másik egy erdélyi turné, amikor pedig a természet fensége intette csendre. Ezekben a küzdelmes időszakokban türelemmel, alázattal tanulta a szolgálatot, azt, hogy a fájdalom nemesre ötvöz.

Egy másik személyes epizódban beszámolt jótékonysági munkájáról. Egy fellépés alkalmával megismerkedett Kiss Márton erdélyi atyával, aki elhívta Bélfenyérre, egy Nagyvárad melletti kis településre. Miután belelátott az atya munkájába és az általa vezetett gyermekotthon mindennapjaiba, felajánlotta, szívesen énekel a javukra. Ha kapta ezt az adományt a Jóistentől, akkor szerette volna jótékony célra is fordítani. Életének ezzel a szeletével talán többet kapott a gyerekek hálája által, mint amit adott. A nemcsak prózai műfajban jeleskedő színésznő varázslatos, simogató énekhangja, dísztelen, minden allűröktől mentes, őszinte előadásmódja igazán elért a hallgatóság szívéhez. Elhangzott Celine Dion és Andrea Bocelli világhírű dala magyarul Nézz rám, Istenem címmel; valamint az Egyiptom hercege című meséből a Mert Ő küld száz csodát című dal; Leonard Cohen Hallelujah-ja egy sajátos fordításban; Zorán szerzeménye, a Kell ott fenn egy ország, és a kántor nagyapától tanult ének, az Itt vagyok most, jó Uram.

A színésznőt lélekemelő előadására vőlegénye, Széplaky Géza színművész is elkísérte. A megidézett Tóth Árpád- és Ellen Nitt-sorokon kívül menyasszonyára pillantva csak ennyi személyes vallomást tett: „Ugye értik, hogy miért kértem feleségül?” Az este hagyományosan a jelenlévők között CD-sorsolással ért véget. A legközelebbi beszélgetésre a következő év tavaszán kerül sor. A színésznőnek ezzel nem ért véget jászberényi tartózkodása, másnap az Udvari Kamaraszínház produkcióját, a Kié ez az ország? című történelmi drámát hozta el színésztársaival a jászberényi közönség elé.