Ízlenyomatai ma is jelen vannak

2016-11-30 Gergely Csilla 0 Comments Balázs mester, gasztronómia, Jász Múzeum, Jászsági Vendéglátók Egyesülete, Koha Csaba, megemlékezés, Népi ételek főzőversenye, pandúrgulyás

A Jász Múzeum és a Jászsági Vendéglátók Egyesületének tagjai minden évben megemlékeznek dr. Draveczky Balázs muzeológusról, gasztronómusról. Idén különleges apropója is volt a megemlékezésnek: Koha Csaba mesterszakács emlékét is felidézték, aki idén ünnepelte volna 70. születésnapját.

November 18-án, pénteken délelőtt a Kossuth úti tanétteremben gyűltek össze az emlékezők a szépen megterített fehér asztal mellett. Bobák József, a Jászsági Vendéglátó Egyesület elnöke köszöntötte a megjelenteket. Végignézve az asztaltársaságon viccesen meg is jegyezte, hogy akár újra is indíthatnák a Lehel Gyöngyét, annyi ismerős arcot lát az ott együtt dolgozó gárdából. Egy hiányzó van csupán, Koha Csaba (1946-1991), aki az égi asztal mellől figyeli a rá emlékezőket. Bizonyára ott ül mellette Balázs mester is, akinek tiszteletére minden évben összegyűlnek.

Dr. Draveczky Balázs (1938-2003) sokat tett a magyar népi gasztronómia hagyományainak megőrzéséért, a jászsági vendéglátókat is számos hasznos szakmai tanáccsal látta el. A sors fintora, hogy az általa alapított Népi ételek főzőversenyén, Jászberényben hunyt el 2003-ban. A megnyitó beszédet még tőle hallhatták a jelen lévők, de a végeredményt már nem tudta elmondani. Hagyatékát hűen őrzi özvegye, Dr. Draveczkyné Gondos Mária, aki személyesen is megtisztelte a megemlékezést.

Koha Csaba mesterszakács, üzletember, a jászberényi Lehel SC jégkorong szakosztálynak sportszervezője idén lett volna 70 éves. Bobák József sajnálatát fejezte, hogy ő nem dolgozhatott a keze alatt, de különös becsben tartja azokat a szakembereket, aki tőle tanultak. „Ízlenyomatai ma is itt vannak a Jászságban”, köztük a nevével fémjelzett pandúrgulyással, példát állítva az utókor számára. Ő alapította a Lehel Gyöngye Éttermet majd a Hotel Lehel Gyöngyét. „Úgy irányította beosztottjait, hogy a szomszédos állatkertben is visszahúzódtak az oroszlánok.” – hallhattunk egy hasonlatot határozott jelleméről.

Koha Csaba alakját Szórád Tamás, egykori üzlettársa elevenítette fel, visszaemlékezve közös munkájukra, barátságukra egy-egy felejthetetlen momentummal. Ilyen emlékezetes pillanat marad az első találkozás 1984-ben, amikor megkérte, hogy legyen jégkorongozó fiaik csapatának mecénása. Szívesen elvállalta a felkérést, és két évvel később üzlettársak is lettek. „A sportban is jó vezető volt és az üzlethez is nagyon értett… mennyire jó ötletei voltak!” Egyre súlyosbodó betegsége azonban megtörte pályáját.

A szomorúan végződő, ám maradandót alkotó élettörténete felelevenítése után a jászberényi vendégfogadás történetéről hallhattunk érdekességeket Hortiné dr. Bathó Edit múzeumigazgató előadásában „Vajha volna már egy tisztességes mulató helyiségünk!” címmel. Megtudtuk, hogy 1789-ben már hét kocsmája volt Jászberénynek: a Morgó, a Zöldfa, a Kőpince, az Alvégi, a Felvégi, a Háromrózsa és a Serkocsma. A XIX. században a Homoki, a Hajtai, a Kerekudvari, a Kakasos és a Fehérló csárdák működtek városunk határában, ahol a fáradt vándor álomra is hajthatta a fejét. Szintén fontos szerepet töltött be a Jászkürt fogadó, amelyet 1731-ben építettek és 1895-ig szolgálta a jászberényi vendégfogadást. Jelenleg a Csányi Alapítvány használja. Nagyobb része az Állami Vagyonkezelő Zrt. tulajdona, kisebb része a pártok és a város tulajdona.

A nevezetes Pannónia Szálló a mai Lehel vezér tér és a Táncsics Mihály utca sarkán épült 1832-ben. A főtéri épületét 1972-ben lebontották, de a Táncsics Mihály utcai épületrész megmaradt, ahol később disco működött az 1990-es évek végéig. A Pannónia Szálló vendégkörét később az impozáns látványt nyújtó Lehel Szálló és Kávéház vette át, amelyet a városi tanácsban zajló hosszú viták és tanakodások sora után 1893-ban kezdtek építeni. Kapuit 1895 februárjában nyitotta meg, első bérlője Verseghy Károly volt. 1972-től működött Déryné Művelődési Központként, ma pedig a Déryné Rendezvényház nevet viseli. A vendégszobák számát 1977-től a Touring Hotel is gyarapította, de ma már ez a szálloda sem működik. Mint az előbb említett szálláshelyek sem. Ez a tény remélhetőleg tettekre bátorítja a jászberényi vendéglátás felvirágzásáért tenni akarókat.