Berény török emlékeinek nyomában

Október 19-én, szerdán dr. Fekete Lajos turkológus emlékének adózva találkoztunk a Jász Múzeumban, hogy előadás keretében megismerkedjünk a kutató munkásságával, valamint képet kapjunk a Jászság török kori életéről.

A vendégeket Hortiné dr. Bathó Edit múzeumigazgató köszöntötte. Kiemelten üdvözölte többek között dr. Selmeczi László régészt, dr. Bartha Júlia néprajzkutatót, valamint a meghívott előadót, dr. Hegyi Klára professzort.

A török kor évszázadaiba történő utazáshoz Zsirmik István török hangszeren előadott muzsikája segített ráhangolódni. Később egy ciprusi török mesét is hallhattunk előadásában.
Dr. Hegyi Klára tanítványa volt dr. Fekete Lajosnak, így személyes élményeit is beleszőtte előadásába, amikor a történész személyiségéről, munkamódszereiről mesélt. A neves turkológus, bár nem jász születésű, de alaposan feltérképezte a Jászság török kori történelmét. Talán nem volt véletlen, hogy kutatásait itt is végezte, hiszen felesége Nagy Rozália jászberényi lány volt. Sírja az Új temetőben a nemzeti sírkert része. Fekete Lajos imádott Berényben lenni, különösen a Neszűrt kedvelte, mert mint mondta, ott nincs villany, így tud pihenni is.

Dr. Fekete Lajos nagyságának titka, hogy nem akart nagy lenni. Szerénysége, emberszeretete, a munka iránti tisztelete tette naggyá – mondta az előadó. A tanár úr rendhagyó módon, az orosz fogság alatt ismerkedett meg a török nyelvvel és az arab írással, török tisztek közvetítésével. Hazatérte után török nyelvészetet tanult, szaktanári vizsgát tett és a tanítás mellett levéltárban dolgozott. A török kormány felkérésére az 1930-as években az isztambuli levéltár rendezését végezte.

Munkái világosak, egyértelműek, visszakereshetőek, pontosan dokumentált igényes anyagok. Könyveit tankönyvként és forráskiadásként szerte a világban használatosak. Vaskos kötetei Törökországban például „valuta értékkel” bíró eszközök az egyetem számára ma is. A Hatvani szandzsák adókimutatásának magyar nyelvre fordítása is az ő nevéhez fűződik. Ebből a kiadványból számos ismeretet kapunk Jászberény akkori történelméről. Hegyi Klára előadásának második részében az egykori Berényben található török vár életéről hallhattunk. Részletesen beszámolt a törökök által kivetett adók változásairól és a kor mindennapi életéről.

A megemlékezés az Új temetőben folytatódott, majd a társaság ellátogatott a Ferencesek terén nemrégiben felújított török emlékműhez, ahol megkoszorúzták a magyar és török harcosok csontjaira épült szobrot.

Kárpáti Márta

Kárpáti Márta

A jászberényi Jászkürt Újság és a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?