Mindenkinek el kell menni szavazni!

A város vezetőjével készült interjúk sorában a mostani mindenképpen rendkívüli. Szabó Tamás polgármestert egyetlen kérdéskörről kérdeztük az október másodikai népszavazás kapcsán.

Országos kampány zajlik, és itt a Jászságban is számos fórumot tartottak pro és kontra népszavazás ügyben, beleértve olyan végső döntéseket is, hogy talán el sem kellene menni. Mi erről elvi alapokon a véleménye?

A rendszerváltozás óta – régi óhajunknak megfelelően –, demokratikus állami berendezkedésben élünk, ezt építjük, fejlesztjük, ezen vitázunk olykor. Abban nincs vita, hogy a demokráciának „csúcs intézménye” a választás helyben, meg országosan, tehát önkormányzati vagy parlamenti képviselő választáskor, és a népszavazás is ebbe a sorba illik bele. Ez utóbbi ritkábban alkalmazott formula, nem politikai ciklusokhoz vagy kurzusokhoz, hanem valami elevenbe vágó témához igazodva. Aki a demokráciában hisz, és a saját szerepét nem kicsinyli végletekig, a véleménynyilvánítással él, és azt most is gyakorolja.

A város polgármestereként kiket kíván megszólítani elsősorban?

Természetesen a város egészének vallom meg hitemet és elgondolásomat a népszavazás témájával kapcsolatban. Úgy gondolom, hogy a politikailag semleges állampolgárok – akiknek az eddigi választások tapasztalatai alapján a legkisebb az aktivitása –, inkább a politikai kérdésköröktől határolódnak el. A kérdőívben feltett kérdés, mint tudjuk így szól: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” Ez most nem baloldal – jobboldal kérdése, hanem nemzeti ügy. Hazánk jövőbeni státuszáról szól, sőt Európát érintő kérdésről döntünk. A 18-30 év közötti fiatal korosztály különösen érintett, az ő életük hosszú évtizedei alatt a mostani döntésünknek a hatása fokozottan érzékelhető lesz. Úgy vélem, hogy mindenkinek el kell menni szavazni.

Személy szerint milyen érvek, ismeretek alapján alakította ki a véleményét?

Elfogadom, hogy az érkezők egy része az életét menti, nagyobb részük azonban gazdasági menekült. Az ő szempontjukból a jobb élet iránti vágy emberileg ugyancsak érthető, azonban ahogy jönnek törvénytelenül, névtelenül, másokra való tekintet nélkül, határokat semmibe véve, követelőzve – ez valószínűleg nemcsak számomra visszatetsző. A genfi menekültjogi egyezmény azt is rögzíti, hogy a menekülteknek, illetve migránsoknak a befogadását, ellátását illetően tekintetbe kell venni a befogadó ország helyzetét. Az érkezőknek pedig tiszteletben kell tartani az illető nemzet státuszát és törvényeit. Az is nemzetközileg rögzített, hogy menekültnek addig tekinthető valaki, amíg az első olyan országba nem ér, ahol az élete már nincs veszélyben.

Mindebből a magyar határnál, a Keleti pályaudvarnál és a befogadó állomásokon nem sokat tapasztaltunk?

Valójában menekültállapotnak álcázott gazdasági bevándorlás zajlik. Ennek kapcsán rengeteg érv elhangozhat, lehet vitatkozni számokról, költségekről, a Magyarországra háruló plusz teherről, de nem ez a lényeg, emiatt nem is kértünk segítséget Európától. Nagyobb baj, hogy az európai értékeket támadó vallási indíttatású folyamatról van szó, amelytől nem távolítható el a rend megzavarásának szándéka, adott esetben összekapcsolódása a terrorizmussal. Úgy gondolom, hogy ezekből alakítsa ki mindenki a maga véleményét, és az annak megfelelő választ jelölje be.

Legvégül térjünk ide vissza, de még két európai és egy jászsági vonatkozást beszéljünk meg. Az egyik, hogy vannak, akik elutasítják a népszavazás gondolatát is.

Az Európai Unióban – még a briteket is ideértve –, huszonnyolc tagállam szövetkezett bizonyos eszmék és értékek mentén. Magyarország is sokat köszönhet az uniós csatlakozásnak, ezzel együtt nem gondolom, hogy tévedhetetlenek és csalhatatlanok a felmerülő súlyos kérdésekben, adott esetben a migránskérdésben döntéseket hozók. Az unió egy család, amelyen belül pedig szóvá lehet tenni az egyet nem értést is. Konkrétan a demográfiai és a munkaerő helyzetet az unió vezetői szerint így kell megoldani, szerintünk azonban nem, mert az alapgondolat hibás. Nemcsak az az érzésünk, hogy a realitástól, a valóságtól, a tömegektől elszakadt az unió vezetése, de ezt az európai felmérések, közvélemény-kutatások hónapról hónapra egyre jobban igazolják. A mi népszavazásunk különösen fontos figyelemfelhívás lehet az Európai Unió mai vezetői számára.

Többen azt is felvetik, hogy hálátlan Magyarország, mert 1956-ban Európa befogadta a menekülteket.

Ez teljesen értelmetlen felvetés, nagyon kilóg a politikai lóláb. A levert forradalom után menekülők arcukat, nevüket vállalva kértek menekült státuszt. Elfogadták, hogy táborokba kerültek, ahonnan hosszas adminisztratív és jogi procedúra, alapos vizsgálat után kerülhettek ki dolgozni vagy utazhattak tovább egy másik befogadó célországba, ugyancsak dolgozni. Mindenütt betartották az illető ország törvényeit, szívükkel a hazájukban ők igazodtak az ottani társadalmakhoz, az ország gazdaságához, kultúrájához értékteremtéssel járultak hozzá. Menekült státuszukban nem követelőztek, hanem azt nézték, hogy miben segíthetnek.

A jászsági vonatkozású kérdés pedig a következő: van, aki szemünkre veti, hogy a jászok is gyüttmentek!

Ez az utóbbi feltételezés agyrém, vagy a teljes tudatlanság bizonyítéka. A jászok a mongolok elől menekültek, fegyveresen érkeztek és engedéllyel telepedtek le. Biztonságot garantált nekik a magyar király, ők pedig vérükkel is védték az országot. Történelmi távlatban tekintve rövid idő alatt magukévá tették ezt a kultúrát, és beilleszkedtek, noha múltjukra, eredetükre ma is büszkék.

Végezetül egy kérdés, amit talán nem is illő feltenni, hogyan szavaz október másodikán?

Ha az eddigiekből nem derült volna ki, akkor megmondom. Nemmel!

Halász Lajos

Halász Lajos

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé főszerkesztője.
Halász Lajos

Halász Lajos

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé főszerkesztője.

Vélemény, hozzászólás?