Van jövője a jászsági bornak

A szüret a különböző történelmi korokban mindig többet jelentett egyszerű munkánál. Ünnepnek számított és számít ma is, hiszen az egész évi munka gyümölcsével szembesül a szőlőművelő. Most zajlik a szüret Jászberény szőlőiben is.

Jászberény nem tartozik a kifejezetten szőlőjéről és boráról ismert területek közé – egyébként a kunsági borvidék része –, azonban mégsem elhanyagolható ilyen téren. Már a törökök is műveltettek szőlőt Berény határában. A századelőn nagy kiterjedésű virágzó szőlőbirtokokat létesítettek, a II. világháború után, pedig a szövetkezetek létrejötte, majd a nagyüzemi gazdálkodás megváltoztatta a szőlőtermesztés és borelőállítás módját. A rendszerváltást követően szinte teljesen megszűnt a szőlővel való foglalatosság. Bár több évszázados hagyománya volt, úgy tűnt nem sikerül megmenteni, átmenteni azt a jövőnek.

A Túri Pincészet az egyetlen jelentős szőlőtermesztéssel és borászattal foglalkozó vállalkozás. Túri Zoltán tulajdonos mesélt a kezdetekről.
Atyai sugallatra kárpótlás útján vásároltunk meg tíz hektár szőlőt Újerdőn. Ez volt a kezdő lépés a Túri Pince történetében. A valamikori Jászsági Állami Gazdaság szőlészetébe dolgozó szakemberek segítették az elindulást, tanáccsal láttak el, hogy milyen gépeket, eszközöket vásároljak. Ezek egy része még ma is megvan. A pince már megvolt – igaz még fóliával letakarva, szalmabálákkal lefedve – mellette egy kis fészer, ahol a nappal leszüretelt szőlőt éjszakánként préselgettem.

Mekkora területen gazdálkodnak most, és milyen fajtákat termelnek?
Tíz hektár termőterület mellett három hektár új telepítésen gazdálkodunk. A termelt szőlőfajták nagy többsége fehér, a megörökölt Királyleányka, Ottonel muskotály és Zalagyöngye régi ültetvények. Volt még Olaszrizling, de már olyan öreg, hogy ki kellett vágni, helyére 2004-ben cserszegi fűszeres került. 2010-ben a vörös fajták lettek megerősítve, Néró, Cabernet Savignon, Kékfrankos telepítésével. A legújabb 2015-ben elültetett vesszők két év múlva fognak teremni, attól függően, hogy metszem őket.

A jellemzően fehér boros területen, mi a vörös fajták története?
Vörösborokat is szerettek volna a borkedvelők, de itt az Újerdőn ilyen nem volt. Eleinte a mátrai borvidékről megvásárolt szőlőkből készítettünk vörösbort és rozét. De sokkal jobb saját birtokon megtermelt szőlőt feldolgozni, végig követni és dédelgetni annak növekedését. A szőlő azért is különleges növény, mert szinte mindennapos figyelmet, törődést igényel. Nem túlterhelni a tőkéket, hogy arról szép érett fürtöket lehessen szüretelni. Általános érvényű állítás – de itt is igaz – jó alapanyagból lehet jó bort csinálni.

A palackok címkéjén biobor megjelölés olvasható. Ez mire utal?
Az egész ültetvényen biogazdálkodás folyik 2000 óta. Ez azt jelenti, hogy csak szerves trágyával trágyázunk, nem gyomirtózzuk a sorokat, permetezésre pedig csak kontaktszereket használunk – ami ha megázik, lemosódik –, ez a réz és a kén. Ennek hátránya, hogy többször kell permetezni. Más nem megengedett, de az így termelt alapanyagból magasabb minőségi szintet képviselő termékek készülnek.

A megtermelt szőlőből milyen borok lesznek?
A fehér boraink reduktív eljárással, hidegen erjesztéssel készülnek. A vörösek oxidatívan – meleg erjesztéssel – és fahordókban érlelődnek. Hat éve nyílt meg a pince, ahol hat fajta bort kínálunk: félédes muskotályt, királyleánykát, cserszegi fűszerest, rozét, félédes és száraz vöröseket. Fontos a vevőkkel való kapcsolattartás, ennek legjobb formája a direkt értékesítés. Nagyon sok a visszajáró vendégünk.

Hol tart a szüret, milyen az idei termés?
Szép a szőlőtermés, különösen a kékfrankos és a cabernet. A szüret lassan a befejezéséhez közeledik. A különböző szőlőfajták szerencsésen eltérő érési idejűek, így egymás után lehet őket szedni, ezért a feldolgozásuk is folyamatos. A tavalyi és tavalyelőtti jó év volt, az idei is jónak néz ki, de szükséges rátartással dolgozni – hiszen megeshet, hogy az egész termés elfagy – bort pedig akkor is kell, hogy tudjunk kínálni a vevőinknek.

Van-e már újbor a pincében?
A Néró rozéja készen van, lágy, zamatos, kellemes illatú. Márton napja előtt már palackozunk újbort, mert mutatkozik érdeklődés a friss, könnyű borokra. Már kevés akad a 2014. évi borokból, ami értékesítésben van, rövidesen csapra verjük a tavalyi hordókat is.

Követhető divat a borivásban?
A rozénak nagy divatja lett, igen nagy rá a kereslet. Erősödő új piaci igény a gyöngyöző és habzó borok előállítása. Az itt termő fajták alkalmasak ezek előállítására, ezért terveinkben szerepel technológiai fejlesztés. Olyan berendezés beszerzése, amelyel szénsavazható a bor. Úgy, hogy annak illat és zamatanyagai benne maradnak. Friss gyümölcsös borokat készíthetünk, magas élvezeti értékkel.

Van jövője a szőlő és bortermelésnek a jászsági löszhátakon?
Van, határozottan van jövője! Mi erőnkhöz és lehetőségeinkhez mérten fejlesztjük a helyi szőlő – és bortermelést. Bővítjük szaktudásunkat, követjük a piaci trendeket, hogy magas élvezeti értékű borokat kínálhassunk a fogyasztóknak. Ahogy Hamvas Béla írja: „A bor lényege az ember, aki termeszti a szőlőt, félti, gondozza, mint egy gyermeket, majd elérkezvén a várva várt pillanathoz, kellő tisztelettel kóstolja az új termést.” Talán a rövid idézetből is érzékelhető, hogy a szőlő őriz valami titkot, ami nem csupán a végeredményben, a pohárban csillogó borban ölt testet, de a vele foglalkozó ember érzelmi viszonyulását is meghatározza.

Demeter Gábor

Demeter Gábor

A jászberényi Jászkürt Újság és a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?