Pillantás kincses múltunkba

Őseink legendákkal átszőtt világába tehetünk képzeletbeli utazást a Jász Múzeum Oszvald Nándor ötvösművész alkotásaiból összeállított időszaki kiállítást szemlélve. A tárlatot Scholtz Róbert régész ajánlotta a megnyitóra érkezett népes vendégsereg figyelmébe.

A múzeum udvarán helyet foglaló érdeklődőket Hortiné dr. Bathó Edit köszöntötte. Az intézményvezető kiemelte, hogy a most nyílott kiállítás különlegességét fokozza, hogy helyi művész történelmi leletanyagokra alapozott tárgyai alkotják. Oszvald Nándor munkáit mindannyian ismerjük, ékszereit vásároljuk, ajándékba adjuk, viseljük. A kiállításon munkásságának egy másfajta szeletébe kapunk bepillantást, mely ötvözi a makett-készítő hobbit és az ékszerész foglalkozást. A tárlat messze nyúló történelmünk rejtelmeiből, múltunkból merítve, az ötvösművészet technikáját használva varázsolta elénk jász elődeink titkokkal átszőtt motívumvilágát – mondta az igazgató asszony.

Kincses múltunkra való ráhangolódást a Yeniszej együttes vezetője, Zsirmik István muzsikája tette teljessé. Ázsiai hangszerei hangján megszólaltatott zenéje több ezer év és kilométer távlatába repített vissza. Jártunk Belső-Mongólia sztyeppéin, a Bajkál-tó vidékén, az Altaj csúcsain. Hangszereiből titkos üzeneteket küldve őseink szóltak hozzánk.

Scholtz Róbert a régész szemüvegén át, elsősorban szakmai szemmel láttatta velünk azt az ősi tudást rejtő anyagot, aminek érzelmeket kiváltó, kíváncsiságot ébresztő tárgyait a tárlaton megtekinthetjük. A másolatok eredetije Belső-Ázsia, az Ural vidék és a Fekete-tenger környékének leletei alkotják. Szkíta, szarmata, amazon népcsoportok használati tárgyai, fegyverei, ékszerei váltak láthatóvá a leszármazottak számára az ötvösművész keze nyomán. Ezek a mesés tárgyak évezredekig pihentek sírokban, rejtette őket a föld mélye. Újrateremtésükkel bepillantást nyerünk őseink hiedelemvilágába, képet kaphatunk mindennapjaikról. Olyan legendának hitt népek rajzolódnak ki előttünk és öltenek testet a tárgyakban, mint az amazonok, akik a legújabb kutatások szerint valóban létező harcos nők voltak. Az előkerült leleteknek köszönhetően a barbárnak hitt szkítákról, szarmatákról is vázolódik egy nagyon is fejlett kultúrájú népcsoport képe. A régész felhívta a figyelmet az Afganisztánban lelt kusán arany korona mívességére és a ragyogó szépségű nyakékre. Buzdított a görög kapcsolatokat idéző, úgynevezett szkíta aranykorból származó tárgyak, aranyba foglalt legendák megtekintésére, a jászok rokonaiként jegyzett szarmata kincsek másolataival való ismerkedésre is.

A múzeumigazgató örömének adott hangot, amiért az intézmény március közepéig otthont adhat a kiállításnak. Megköszönte Oszvald Nándornak, hogy felajánlotta bemutatásra csodaszép munkáit, illetve szintén köszönetet mondott Fábián-Rigó Attilának, aki tevékenyen részt vett a kiállítás létrejöttében. A hála szavait kiegészítette munkatársai, a pártfogók és támogatók névsorával. A megnyitó ünnepélyes pillanatait tradicionális magyar szokás szerint koccintással koronázták meg a résztvevők. Ezúttal az alkalomhoz méltón aranyló pezsgő került a poharakba.

Oszvald Nándort a gratulációk fogadása közben kérdeztük, árulja el, mi ösztönözte e távoli múltba pillantás felé. A művész kifejtette, hogy amikor 2002-ben a Jászságba költözött, elvarázsolta a jászok identitástudata. Utána akart járni a titoknak. Úgy gondolta, saját eszközeivel, az ötvösművészet segítségével hozzátehet valamit az ősi kultúra, hagyományok megismertetéséhez. A művész hozzáfűzte, munkáinak alapját képzi a távoli vidékekről ismert leletanyag, ám nem egy az egyben utánzatokról van szó. Ezek az alkotások a mai kor értelmezésében újragondolt tárgyak, melyek magukba foglalják őseink tudatvilágát, legendáikra, művészetükre építkeznek. Nándor érdekességképp megemlítette, hogy a Jászok című produkcióban is valami hasonlót láthatott a közönség, amikor a gyökerekhez visszanyúlva a mai ember számára modernizálva adtuk át a múltat a jelennek s a jövőnek. Az idő a művészet értelmezésében sem áll meg, egy folyamatos tudati létben élünk, ahol feladatunk a hagyományokat megőrizni, ugyanakkor újrateremteni.

Fábián-Rigó Attila, bár megpróbált szerényen kitérni faggatásom elől, annyit sikerült kideríteni, hogy sokat segített a kiállítás létrehozásában, a tárgyak születésénél is bábáskodott. Szakértelmével, tudásával, a tárgyak előkerülésének helyszínről hozott nagyfelbontású fotókkal, számtalan dokumentummal és könyvvel segítette a munkát.

A múzeum kiállítóterében egy misztikus világ fogadja a látogatót. Értő magyarázó szövegek, fotók egészítik ki az önmagában is lenyűgöző alkotásokat. A háttér információk tanulmányozásával lesz kerek egész az a gazdag, múltba pillantó kép, ami elvisz bennünket gyökereinkhez, távoli őseink és rokon népcsoportjaink útján kísérőnkké válik múltunk egy szeletének megismerése közben.

Kárpáti Márta
Latest posts by Kárpáti Márta (see all)

Kárpáti Márta

A jászberényi Jászkürt Újság és a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?