Pillantás kincses múltunkba

Őseink legendákkal átszőtt világába tehetünk képzeletbeli utazást a Jász Múzeum Oszvald Nándor ötvösművész alkotásaiból összeállított időszaki kiállítást szemlélve. A tárlatot Scholtz Róbert régész ajánlotta a megnyitóra érkezett népes vendégsereg figyelmébe.

A múzeum udvarán helyet foglaló érdeklődőket Hortiné dr. Bathó Edit köszöntötte. Az intézményvezető kiemelte, hogy a most nyílott kiállítás különlegességét fokozza, hogy helyi művész történelmi leletanyagokra alapozott tárgyai alkotják. Oszvald Nándor munkáit mindannyian ismerjük, ékszereit vásároljuk, ajándékba adjuk, viseljük. A kiállításon munkásságának egy másfajta szeletébe kapunk bepillantást, mely ötvözi a makett-készítő hobbit és az ékszerész foglalkozást. A tárlat messze nyúló történelmünk rejtelmeiből, múltunkból merítve, az ötvösművészet technikáját használva varázsolta elénk jász elődeink titkokkal átszőtt motívumvilágát – mondta az igazgató asszony.

Kincses múltunkra való ráhangolódást a Yeniszej együttes vezetője, Zsirmik István muzsikája tette teljessé. Ázsiai hangszerei hangján megszólaltatott zenéje több ezer év és kilométer távlatába repített vissza. Jártunk Belső-Mongólia sztyeppéin, a Bajkál-tó vidékén, az Altaj csúcsain. Hangszereiből titkos üzeneteket küldve őseink szóltak hozzánk.

Scholtz Róbert a régész szemüvegén át, elsősorban szakmai szemmel láttatta velünk azt az ősi tudást rejtő anyagot, aminek érzelmeket kiváltó, kíváncsiságot ébresztő tárgyait a tárlaton megtekinthetjük. A másolatok eredetije Belső-Ázsia, az Ural vidék és a Fekete-tenger környékének leletei alkotják. Szkíta, szarmata, amazon népcsoportok használati tárgyai, fegyverei, ékszerei váltak láthatóvá a leszármazottak számára az ötvösművész keze nyomán. Ezek a mesés tárgyak évezredekig pihentek sírokban, rejtette őket a föld mélye. Újrateremtésükkel bepillantást nyerünk őseink hiedelemvilágába, képet kaphatunk mindennapjaikról. Olyan legendának hitt népek rajzolódnak ki előttünk és öltenek testet a tárgyakban, mint az amazonok, akik a legújabb kutatások szerint valóban létező harcos nők voltak. Az előkerült leleteknek köszönhetően a barbárnak hitt szkítákról, szarmatákról is vázolódik egy nagyon is fejlett kultúrájú népcsoport képe. A régész felhívta a figyelmet az Afganisztánban lelt kusán arany korona mívességére és a ragyogó szépségű nyakékre. Buzdított a görög kapcsolatokat idéző, úgynevezett szkíta aranykorból származó tárgyak, aranyba foglalt legendák megtekintésére, a jászok rokonaiként jegyzett szarmata kincsek másolataival való ismerkedésre is.

A múzeumigazgató örömének adott hangot, amiért az intézmény március közepéig otthont adhat a kiállításnak. Megköszönte Oszvald Nándornak, hogy felajánlotta bemutatásra csodaszép munkáit, illetve szintén köszönetet mondott Fábián-Rigó Attilának, aki tevékenyen részt vett a kiállítás létrejöttében. A hála szavait kiegészítette munkatársai, a pártfogók és támogatók névsorával. A megnyitó ünnepélyes pillanatait tradicionális magyar szokás szerint koccintással koronázták meg a résztvevők. Ezúttal az alkalomhoz méltón aranyló pezsgő került a poharakba.

Oszvald Nándort a gratulációk fogadása közben kérdeztük, árulja el, mi ösztönözte e távoli múltba pillantás felé. A művész kifejtette, hogy amikor 2002-ben a Jászságba költözött, elvarázsolta a jászok identitástudata. Utána akart járni a titoknak. Úgy gondolta, saját eszközeivel, az ötvösművészet segítségével hozzátehet valamit az ősi kultúra, hagyományok megismertetéséhez. A művész hozzáfűzte, munkáinak alapját képzi a távoli vidékekről ismert leletanyag, ám nem egy az egyben utánzatokról van szó. Ezek az alkotások a mai kor értelmezésében újragondolt tárgyak, melyek magukba foglalják őseink tudatvilágát, legendáikra, művészetükre építkeznek. Nándor érdekességképp megemlítette, hogy a Jászok című produkcióban is valami hasonlót láthatott a közönség, amikor a gyökerekhez visszanyúlva a mai ember számára modernizálva adtuk át a múltat a jelennek s a jövőnek. Az idő a művészet értelmezésében sem áll meg, egy folyamatos tudati létben élünk, ahol feladatunk a hagyományokat megőrizni, ugyanakkor újrateremteni.

Fábián-Rigó Attila, bár megpróbált szerényen kitérni faggatásom elől, annyit sikerült kideríteni, hogy sokat segített a kiállítás létrehozásában, a tárgyak születésénél is bábáskodott. Szakértelmével, tudásával, a tárgyak előkerülésének helyszínről hozott nagyfelbontású fotókkal, számtalan dokumentummal és könyvvel segítette a munkát.

A múzeum kiállítóterében egy misztikus világ fogadja a látogatót. Értő magyarázó szövegek, fotók egészítik ki az önmagában is lenyűgöző alkotásokat. A háttér információk tanulmányozásával lesz kerek egész az a gazdag, múltba pillantó kép, ami elvisz bennünket gyökereinkhez, távoli őseink és rokon népcsoportjaink útján kísérőnkké válik múltunk egy szeletének megismerése közben.

Kárpáti Márta

Kárpáti Márta

A jászberényi Jászkürt Újság és a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?