Mindennapi ügyek a közmeghallgatáson

Jászberény Városi Önkormányzat képviselő-testülete szeptember 20-án, kedden 18 órától évi rendes közmeghallgatását tartotta a Déryné Rendezvényház dísztermében. A nagyterem több, mint elegendőnek bizonyult a rendezvény lebonyolítására, a jelenlévők azonban aktívak voltak, és nagyon konkrétan a város apróbb-nagyobb megoldandó feladatait sorolták.

A közmeghallgatáson Juhász Dániel és Szatmári Anikó képviselők kivételével a város teljes vezetése megjelent, kormánypárti és ellenzéki képviselők egyaránt. Részt vett a fórum munkájában Pócs János, a Jászság parlamenti képviselője, a polgármesteri hivatal teljes tisztikara, és első ízben üdvözölhettük nyilvános városi rendezvényen dr. Tóth Péter ezredest, a Jászberényi Rendőrkapitányság megbízott vezetőjét.

Mint köztudott, a közmeghallgatáson az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben, – még pontosabban, helyi önkormányzati ügyekben – a képviselő-testülethez, a polgármesterhez, az országgyűlési képviselőhöz és a jegyzőhöz intézhetnek kérdéseket, illetve közérdekű javaslatokat tehetnek.

A közmeghallgatás a demokratikus Magyarország kialakulásának első időszakában semmivel nem pótolható fontos intézménye volt Jászberénynek is. Súlyos kérdések, szenvedélyes viták jellemezték, még a kettővel ezelőtti ciklusban is. Szabó Tamás polgármester azonban már az első ciklusában ígéretet tett arra, hogy az évenként egyszeri közmeghallgatás mellett folyamatos információs kapukat nyit. Ezáltal felgyorsulhat az információáramlás a város polgárai és vezetői között. A hamarabb megismert problémák, feladatok feltérképezése így folyamatos lehet, és a forrásoktól függően a megoldás is felgyorsulhat.

Az információáramlás új eszközei a kihelyezett véleményládák, az egyéni képviselők rendszeres körzetbejárásai és fórumai. Más oldalról pedig a helyi vállalkozók telephelyeinek ugyancsak rendszeres felkeresése a képviselő-testület által. Szintén idetartozik a gazdasági vezetők, társadalmi szervezetek, egyesületek képviselőivel való rendszeres egyeztetés, a költségvetést és más fontos városi ügyeket illetően. Így érthető és természetes, hogy az éves közmeghallgatáson kevesebben vetnek fel problémákat. Megoldásra váró gondja azért a keddi fórum alapján is bőven van a városnak.

Summázatként előre vethető, hogy a képviselői körzetbejárásokon tapasztalt témák kerültek elő főleg, mint a csapadékvíz, a közlekedésszervezés, a szennyvíz és a köztisztaság, valamint városunk egyik fő jellegzetessége, a kerékpáros közlekedés anomáliái. Volt, aki csak egy-két témát vetett fel, és olyan is akinek a felvetéseivel lesz gondja a jegyzőkönyv készítőknek. Oláh János például a fél várost utcáról utcára, sarokról sarokra elénk varázsolta a biciklis közlekedés közben tapasztalható nehézségeket felsorolva, javaslatokat is megfogalmazva. Sebőkné Német Katalin két friss és egy akkut problémát említett. Szeptember 15-én a Jókai utcában bezárt a CBA üzlet és mivel a közelben csak a Pesti úti kis üzlet működik, nehéz helyzetbe kerültek az ott lakók. Az idegenforgalmi-adó bevezetésének okairól is érdeklődött, és felvetette, hogy a fórum helyszínét lift hiányában mozgáskorlátozottak, idősebbek nehezen, vagy sehogy sem tudják megközelíteni. Szabó Tamás polgármester végig konkrét válaszokat adott, alkalmanként az apparátus szakértői segítségét is igénybe véve. A boltbezárásról elmondta, keresik a lehetséges vállalkozásokat, felvetik az üzletnyitás ötletét, de ennél többet nem tehetnek, az önkormányzat kompetenciája szociális bolt működtetése, amit viszont az egész város érdekében központi helyen lehetne megnyitni. Az idegenforgalmi adó bevezetése országosan nem kötelező, de bizonyos pályázatoknál előírás. Jászberény esetében a költségvetés egészéhez képest néhány millió forint nem számottevő, és azt is az idegenforgalomba forgatják vissza. A lift létesítése jogos, több változat is elképzelhető, azonban ehhez a forrást meg kell találni. Sajnos a polgármesteri hivatal házasságkötő terméhez is csak nemrég sikerült ezt a költséges beruházást megvalósítani. A folyamatban lévő Malom-projektben viszont már eleve betervezték a liftet.

László Miklósné a kutyasétáltatók felelőtlen magatartására és az elektromos kerékpárok veszélyes, gyors suhanására hívta fel a figyelmet, a Rákóczi út és Thököly út sarkán eső után folyamatosan álló víz problémája mellett. A polgármester elmondta, hogy a csapadékvíz általános városi probléma, megnyugtatató megoldásához kétmilliárd forintos forrásigényre lenne szükség. A Thököly és

Rákóczi út kereszteződéséről biztatóan nyilatkozott. A város egyik pályázata a buszpályaudvar és hozzá csatlakozóan a Rákóczi út fejlesztését célozza meg. Ennek keretében az említett helyszín lámpás kereszteződés lenne, olyan átépítéssel, ami a víz elvezetését is megoldaná.

Simon Ferenc a Kossuth utca 79 szám alatti volt Áldomás kocsma szomszédjaként arról értesült, hogy háromállásos autómosót tervez oda egy zagyvarékasi vállalkozó. Ezt az ott élők határozottan ellenzik. A környéken három autómosó már van, így indokolatlannak érzik az újabb nyitást. Érdeklődött, hogy meg tudja-e az önkormányzat akadályozni a mosó létesítését. A főépítész nem biztatta a felszólalót, emlékeztetett arra, hogy a Kossuth Lajos szolgáltató jellegű utca, ahová az ő tízéves gyakorlata alatt lakóház építési engedélyt egyszer kértek, a vasút melletti sarokra. Hatósági eszközökkel akadályt gördíteni a vállalkozás elé nem lehet. Ehhez Szabó Tamás hozzáfűzte, majd a piac eldönti életképes e az autómosó.

A Szövetkezet utca 6-ban lakó hölgy a pincéjükben eső után feltörő húsz centis szennyvízre panaszkodott, és unokája kapcsán az esti órákban buszjárat nélkül a kinti sportcsarnokba járó fiatalokat féltette. Utóbbihoz a polgármester kifejtette, hogy a TAO-s és városi önerős sportcsarnok fejlesztések lendületet adtak a sportnak, és még inkább így lesz ez a Jász-Plasztik által építendő újabb sportcsarnok belépését követően. Ugyanakkor szerencsére a sportolni vágyó gyerekek száma is nő a városban, így a Lehel csarnok hosszabb távon is a sportolók egy részének otthona lesz. Segíthet a városi helyi buszközlekedés optimalizálása, aminek jelenleg akadálya a meglévő Volán szerződés. Ez azonban hamarosan lejár, így a város lehetőségei megnőhetnek a valós igényekhez való járatigazítás tekintetében.

Molnár Csaba a Bajcsy utca környékének közlekedéséről szólva a jelzőtáblák kihelyezését hiányosnak találta. Ugyancsak ő vetette fel, hogy a nagy rendezvények idején nincsenek illemhelyek és a forgalomszervezés is átgondolatlan. Elmondta, hogy hétvégén és szünidőben sokan nem tudnak hol sportolni, és jelen állapotában erre a Margit-sziget sem alkalmas. Szabó Tamás elismerte a felvetések jogosságát, és kifejtette, hogy a Déryné Rendezvényház és a polgármesteri hivatal illemhelyeinek bevonását is át kell gondolni. A nagyrendezvények forgalomszervezése tíz éves rutin alapján történik, az ősz és a tél jó alkalom arra, hogy a rendőrség, és forgalomszervező szakemberek bevonásával már a jövő évi programokra valami jobb rendszert dolgozzanak ki. A Dózsa György út – Bercsényi utca sarok nagyrendezvények alkalmával kezelhetetlen, és megfontolandó felülvizsgálni az egyes területek lezárásának indokoltságát, például a Zirzen Janka utca esetében

Csík István főleg a közlekedéssel kapcsolatban hozott fel számos konkrét példát hiányos útburkolati jelekről, balesetveszélyes gödrökről, beláthatatlan sarkokról, rossz állapotú buszvárókról.

Megkérdezte, hogy a térfigyelő kamerákat nézi-e valaki a renitenskedők kiszűrése érdekében. Arra is kíváncsi volt, hogy az elkerülő út, illetve az ígért körforgalom megépülhet-e a ciklus végéig.

Szabó Tamás kifejtette, hogy csomópont kialakítására egy pályázati lehetősége látszik a városnak, és ezúttal a buszpályaudvar projekt mellett döntöttek. A renitens közlekedők kiszűrésére azt javasolta, hogy fogjon össze a város, aki ilyet lát, helyszín és időpont megnevezésével jelezze ezt: videón kikeresik a szabálytalankodókat és eljárnak ellenük.

Tulajdonképpen a közmeghallgatás egyetlen politikai pengeváltása az elkerülő út vitájához köthető. Gedei József két ciklussal ezelőtti polgármester elismerve, hogy az utóbbi időszakban fejlődött, szépült a város, elmondta, hogy sajnos az elkerülő út befejező szakasza nem épült meg. Úgy fogalmazott, hogy Magyarország érdeke Jászfényszaruig tart, ezt tudomásul kell venni, és azt is, hogy leveleket „irkálni” jó indulattal miniszternek, akárkinek nem elég. Úgy gondolta, hogy a lobbi erő kevés volt, a városnak önerőt kell gyűjteni a költségvetéséből. Szabó Tamás felvetette, hogy az elődök vajon miért nem az északi, nagyobb műszaki kihívást jelentő drága hidat is igénylő, forgalmasabb szakasz megépítésével kezdtek? Ez mai áron tízmilliárd forintba kerül, ami már országosan is tétel, tehát a kormány támogatása feltétlenül szükséges.

Pócs János parlamenti képviselő emlékeztetett arra, hogy az ország költségvetése is olyan mint a családoké, ahol a fontossági sorrendet akkor is meg kell érteni, ha mást szeretnénk. A kormány váratlan feladatokat kellett, hogy megoldjon, mint az IMF-hitel visszafizetése, az önkormányzatok 2000 milliárd forintos adósságállományának átvállalása, vagy újabban a migránsválság miatti százmilliárdos pluszkiadás is ebbe a sorba illeszkedik. Ha ezek az előre nem látható kiadások nincsenek, már sorra került volna az elkerülő út megépítése. A lobbi erő hiányáról megjegyezte, hogy amikor Szabó Tamás polgármesterrel közösen belevágtak a Dalkia-per 850 milliós veszteségének állami átvállaltatásába, ebben kevesen bíztak, de megvalósult, s ez a tény magáért beszél.

A fórumon a felszólalások újabb és újabb megoldandó feladatokat juttattak a jelenlévők eszébe. Nem egyszer emlékeztetve a korábbi közmeghallgatásokon elhangzottakra is. Egy éve például reálisnak tűnt a Kossuth iskola előtti zebra áthelyezése a Horizont üzletház elé, ahol jóval nagyobb a forgalom. Ferencvári Csaba, a körzet önkormányzati képviselője elmondta, hogy az akkori, jónak tűnő ötletnek utánajártak, azonban forgalomtechnikai okokból az útkezelő egyértelműen elutasította ezt a megoldást.

A közmeghallgatásnak 19.52 perckor lett vége, Szabó Tamás polgármesternek azzal a kérésével, hogy október másodikán mindenki menjen el a népszavazásra, a város és családja érdekében éljen demokratikus jogával.

Szerzők:
Kárpáti Márta
Halász Lajos