Munka és szókimondás a titok nyitja
Szeptember 7-én volt kilencvenöt éve, hogy Jászberényben világra jött a Kövér család hetedik lánya, Rozália. A jeles nap alkalmából pénteken délután fiával és a körzet képviselőjével köszöntöttük Szent Imre herceg úti otthonában.
Csengetésemre fia nyitott ajtót, aki, amíg bekísért elmesélte, hogy édesanyja három hónappal ezelőtt elesett, melynek következtében csípőtörést szenvedett. Meglepetésemre az ünnepelt, Hídvégi Béláné Rózsika néni a szobaajtóban álldogálva fogadott. Mozgását járókeret teszi könnyebbé, de a fotózás idejére fürgén elhagyta a segédeszközt; nem kell ország -világnak látni a baleset következményeit! Rózsika néni vasakaratáról, elszántságáról ily módon hamar meggyőzött. A miniszterelnök és a városvezetés üdvözletét tolmácsoló Tamás Zoltán képviselővel nem győztünk csodálkozni minden bajt legyűrő erős szervezetén, töretlen életkedvén, tiszta szellemi állapotán.
Rózsika elmesélte, hogy kilenc testvére közül már csak ő van életben. „Nagyon tisztességes becsületes család volt a miénk, válás, családi perpatvar véletlenül sem fordult elő nálunk.” Az élet két gyermekkel, egy fiúval és egy lánnyal ajándékozta meg, akiknek köszönhetően immár négy unokával és öt dédunokával bővült a család.
Férjével, a pékmesterrel viszonylag későn tudtak házasságot kötni, családot alapítani, mert a háború vihara hosszú időre elválasztotta a szerelmeseket egymástól. Béla, a férje először amerikai fogságba esett, majd az oroszok vitték messze földre. Az ifjú Rozália is sokat szenvedett a front alatt. Akkoriban a fiatal lányokat el kellett rejteni a katonák szeme elől. A család nőtagjai a papa földbe vájt vermében rejtőzködtek sokáig, ennek rovására tudható be, hogy Rózsika térde a nedves pincében való tartózkodást annyira megsínylette, hogy egész életében gyötörte a fájdalom.
A térdproblémák azonban nem rettentették vissza a munkától. Egész életét végigdolgozta, vezette a háztartást, gondozta a szőlőbirtokot, a kertet. Kilencven évesen még ő maga meszelte körbe a házat, a múlt héten kalácsot sütött. Bevallása szerint a hosszú élet titka a szorgos munka és a szókimondás. „Mindig őszintén megmondtam, ami a szívemet nyomta, azt sem bántam, ha az engem kezelő orvost kellett rendre utasítanom.” Elmondta, hogy nem fél semmitől, néhány éve még az éjszakai betörőket is egyedül zavarta ki a házból.
Hosszú életének legszebb emlékei a szakszervezeti üdülések voltak. Repesve várta azt a két hetet, amikor idegen tájakon múlathatta a jól megérdemelt pihenés idejét.
a BerényCafé újságírója.
