A magányos festő vívódása

Vuics István festőművész születése és halála is szeptember elejére esik. E napokhoz kapcsolódóan választotta a Szikra Galéria A Hónap műtárgya sorozatban témájául, Vuics Mózes imája című festményét szeptember első keddjén.

Szikra István elmesélte, hogy B. Jánosi Gyöngyi segítségével ismerkedett meg a festővel, sokat beszélgettek művészetéről, képeket is vásárolt tőle, de a Mózes imája festményre legalább 7 – 8 évet kellett várnia, hogy hozzájuthasson. A jó képektől nem tudott „Pista bácsi” megválni, mert sajnálta őket, ott voltak vele, úgy volt jó, velük nyugodott, velük kelt.

Talán a jászsági festők bemutatásának lehetősége, ígérete segített a kép megszerzésében. Telek Béla tanár úr, Vuics egykori tanítványa, kollégája, majd utóda a katedrán, nem utolsó sorban barátja, vállalta el a műelemzést. „Legilletékesebb erre az alkotó volna” – mondta, és nem is kívánta művészettörténeti szempontból elemezni a festményt, inkább saját gondolatait, érzéseit, benyomásait próbálta szavakba önteni.

Azt, hogy mikor készült a mű, mit akart kifejezni az alkotó és miért, sohasem került köztük szóba. Vuics életművében egyedi, különleges helyet foglal el a kép, tartalmánál, formájánál, megoldásánál fogva is. Ilyen témájú képe nincs másik: gondolatkeltő, érzelemkeltő hatása más, mint vízpartokat, vidéki tanyai élet harmóniáját bemutató művei. Talán megragadhatta Mózes története, élete, hatása, élhetett lelkében a téma. Mi sem jellemzi jobban, mintha ő fohászkodna ott a képen. Ez fejezi ki legjobban az alkotónak a világról alkotott szemléletét, lelkének bánatát is, egyben tisztaságát, szerénységét.

Az emberi segítség megnyilvánulását véli felfedezni a festményben B. Jánosi Gyöngyi, akinek restaurátori munkája adta vissza annak harsogó pasztell színeit. Vuics István igazán jó ember volt, de meglehetősen sértett és megbántott. Ezt egész élete során nem tudta feldolgozni. Magányos volt, de nem gyűlölködő. Nehezen barátkozó, de emberbarát. A hallgatóságból többen megosztották gondolataikat a képről. Abban megegyeztek, hogy valószínűsíthetően saját lelkét és önmagát festette meg a Mózes imájában. Olyan ember volt ő, akit az élet nem kényeztetett el, de ezt a sorsot fegyelmezettséggel, nemes türelemmel viselte.

Demeter Gábor
Latest posts by Demeter Gábor (see all)

Demeter Gábor

A Jászkürt Újság és a BerényCafé újságírója, szerkesztője.

Vélemény, hozzászólás?