Egy jász iparosfalu emlékei

Jászjákóhalma iparos elődeinek állít emléket az Öreg Iskolában kialakított állandó kiállítás, ahol két egykori tanteremben rendezték el az asztalos és cipész mesterség kellékeit, dokumentumait bemutató tárlatot. A kiállításon 1075 eszköz és tárgy, valamint 148 dokumentum tekinthető meg.  Az előtér falán közel 900 asztalos, cipész, csizmadia és cipőfelsőrész-készítő nevét tartalmazó két tabló látható.

Jászjákóhalma az ország azon falvainak egyike, amely rangos iparosmúlttal rendelkezik, már a XIX. század eleje óta. Különösen az asztalos és lábbelikészítő szakma virágzott: 1925-ben például 31 asztalos és 41 csizmadia működött a településen. Utóbbi nem azonos a cipésszel, az önálló csizmadia szakma úgy 50 éve kezdett megszűnni, és azóta a csizmát is cipészek készítik. Eredetileg ezek a mesteremberek még a varrócérnát is maguk sodorták és a faszegeket is maguk készítették.  Az egykori lábbeliket 5-6 évig is lehetett javítás nélkül hordani, köszönhetően készítőik nagy mesterségbeli tudásának. Fränkl Jenő felesége nevén cipőgyárat is létesített Jászjákóhalmán, amihez 1944-ben a gépek is megérkeztek, a vállalkozás azonban nem tudott kibontakozni, mert alapítóikat lágerbe hurcolták.

Nem köztudott, hogy a martfűi cipőgyár a jákóhalmi cipészek tudására alapozódott, akik az ötvenes években költöztek oda.

1960-ban már asztalos és cipész KTSz is működött a faluban, 77 taggal, a magániparosok száma pedig 176 volt. Ezek tevékenysége túlnőtt a község határain, az Eger, Gyöngyös és Vác közötti területre szállítottak már a kezdeti idők óta. A II. világháború után azonban sokan elmentek innen, mivel túladóztatták őket, és a KTSZ-ek is csak keveset tudtak fizetni a munkájukért.

Cipészmesterek munkaeszközei-fotó-Bognár Mária

Az asztalosok nagy része Budapesten keresett és talált magának munkát építőipari vállalatoknál. A jákóhalmiak egész brigádokat alkottak. Szaktudásukhoz képest gyakran méltatlan munkát végeztettek velük, így például nagy lakóházak lakóházaiban zárakat javítottak. Sokat persze nem kerestek, és kegynek számított, ha ugyanannyi pénzért igényesebb munkát végezhettek, így például felújíthatták egyes vezetők intarziás bútorait.

A tárlat kincsei között van csizmadiaasztal, jobbkaros stoppológép, egy kisebb és egy nagyobb csizmaszállító láda, mintapolc, szabóasztal, 3 féle varrógép, így Pfaff, Singer és Minerva márkájú, egyelőre azonban hiányzik még a Kayser típusú. Láthatjuk az asztalos szakma fontos mai és egykori eszközeit is, így gyalupadot, idomgyalukat, szögellőket, fűrészeket, szorítókat, furdancsokat, ún. padszolgát, enyvezőbakot. Nem hiányoznak az egykori mesterlevelek, segédlevelek, iparosigazolványok, és a míves munka elismeréseként kapott kitüntetések sem.

A kiállítás megálmodója Szöllősiné Kiss Katalin népművelő, könyvtáros, aki az év végéig további adatokat, kiegészítéseket vár mindazoktól, akiknek vagy elődeiknek valaha köze volt ehhez a két szép szakmához.

A kiállítás szerda, szombat és vasárnap de: 9-12, du: 14 és 17 óra között van nyitva, megtekintése ingyenes. Ettől eltérő időpontokat a 06-70 771 1363-as számon lehet egyeztetni.

Bognár Mária

Bognár Mária

külsős újságíró at Jászkürt Újság, BerényCafé
A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé külsős újságírója.
Bognár Mária

Latest posts by Bognár Mária (see all)

Bognár Mária

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé külsős újságírója.

Vélemény, hozzászólás?