Városunk népessége számokban

2016-07-28 Munkatársunk 0 Comments KSH, népesség

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Jászberényi Járási Hivatalának tájékoztatása szerint a 2015. év végi adatok alapján Jászberény lakónépessége 26 601 fő. Ezzel Jászberény a megye második legnépesebb városa.

A városban állandó lakóhellyel rendelkezők közül 1270 személynek volt az ország más részén is tartózkodási helye, többségében Budapesten vagy Szolnok megye más településein. Berényi tartózkodási hellyel nagyrészt Szolnok, Heves és Pest megye lakosai rendelkeznek. Jászberény külterületén 2231 személy él, legtöbben a Neszűrben, Újerdőn és Portelken. Érdekesség, hogy míg a város belső területén az állandó lakosok 53%-a nő és 47%-a férfi, addig a külterületeket nézve ez az arány fordított.

A KSH adatait vizsgálva látható, hogy míg az 1980-as években a város lélekszáma meghaladta a 30 ezret, a 90-es évektől a lakosság nagysága már folyamatosan csökken. A fogyás hátterében nagyobb részt a természetes népmozgalmi folyamatok – élve születések és halálozások –, és kisebb részben a vándorlás áll.

Az elöregedés folytatódásával változott az öregedési index: a száz aktív lakosra jutó időskorú lakosok aránya növekedett. A legtöbbet a 45-49 éves korosztály lélekszáma csökkent, de egyre többen érnek meg 75-nél idősebb kort. A különbség a nemek arányában is tetten érhető, míg 40 év alatt a férfiak vannak többségben, ez az arány később teljesen megfordul.

A gyermekvállalások számának változását több összefüggő körülmény vizsgálatával világíthatjuk meg. Egyrészt egyre több fiatal választja a továbbtanulást, ezzel kitolva az önállósulás, munkavállalás és családalapítás idejét. A házastársi kapcsolat helyét elkezdte átvenni az élettársi forma, de a „szingli” lét is terjed, a válások száma pedig a 30-as évek óta a tízszeresére növekedett. A nők esetében kitolódott a szülés ideje és a vállalt gyermek száma is jelentősen csökkent, aminek okaként gyakran a hagyományos családi életforma háttérbe szorulását jelölik meg. Összességében elmondható, hogy a házasok aránya 6,7%-kal csökkent, a nőtlenek és hajadonok aránya 3,6%-kal, az elváltaké 2,9%-kal növekedett a 2001 és 2011 közötti időszakban.

A gyermektelenek mellett az egy gyermekesek, illetve a gyermeküket egyedül nevelők aránya is növekedett. A gyermekes családok többségében csak egy vagy két 15 évnél fiatalabb gyermek van. A házastársi és élettársi kapcsolatokat nézve 43,3% a gyermek nélküli kapcsolat és 17,7% az egyszülős család, amelyek többségében az anya neveli a gyermeket.

A város önkormányzata a népességfogyás mérséklésének és a letelepedés előmozdításának feltételeként látja a települési támogatások fenntartását és a helyi igényekhez igazodó hatékony működtetését. A népességfogyás mérséklése az élve születések és ideköltőzök számának növeléséből következhet, amennyiben ezek együttes mértéke meghaladja a halálozások számát.

A város a fenti szempontokat szem előtt tartva szociális helyzethez kapcsolódó támogatások mellett lakhatáshoz kapcsolódó támogatásokat is nyújt, amelyek elsősorban a lakásfenntartáshoz szükséges állandó kiadásokhoz és a letelepedés elősegítéséhez kötődnek. Fontos a munkahelyteremtések támogatása, és a tanulók számára nyújtható ösztöndíjak rendszere is. De az önkormányzat a munkába való visszatérést is segíti: a gyermekek napközbeni elhelyezésének támogatásával, az egészségügyi alapellátás színvonalának emelésével, legutóbb a gyermekek számára ingyenes védőoltások biztosításával. Az idős vagy állandó gondoskodásra szoruló személyek megsegítését szociális alapszolgáltatások és szakosított ellátások keretében igyekszik biztosítani a város.

Szűcs Alexandra