Együtt – egymásért kultúra és gazdaság

Immár harmadik alkalommal rendezték meg a csángó fesztivál betétrendezvényeként a Kárpát-haza Magyar Konferencia és Üzletember Fórumot. A rendezvénynek július 21-23 között a Szikra Galéria adott otthont.

Nem voltak jók az előjelek a fórum indulásakor, a gazdag programról tanúskodó díszes meghívón szereplő tizenkét védnök és fővédnök közül négyen érkeztek meg a tanácskozásra. Ők viszont kiemelt szerepet játszottak, de legfőképp a minden eddiginél több résztvevő aktivitása, őszinte tapasztalatcseréje különleges alkalmat teremtett, amelyre az elkövetkező években lehet építkezni. Szikra István, mint házigazda az emeleti tárgyalóteremben helyet adott régi barátja, Elekes Gyula székelyudvarhelyi zománcművész kiállításának. Ugyanitt Csángóvilág címmel megtekinthető volt egy moldvai életképszerű tárlat. A kultúra és a gazdaság összetartozását jól reprezentálta a Tinta kiadó erdélyi kiadású könyveinek bemutatója, valamint a Co-op áruházak polcairól már jól ismert kerámiák.

Pócs János, a Jászság parlamenti képviselője köszöntötte elsőként a tanácskozás résztvevőit, köztük külön tisztelettel az Eszterházy Károly Egyetem rektorát, dr. Liptai Kálmánt, akinek jelenléte bizakodással töltheti el a jászberényi campus sorsa iránt eddig aggódókat. Pócs János gyakorlati példákkal világította meg a Jászsági gazdasági élet erejének, összefogásának hátterét. Kiemelte azt a példaadó szellemet, amellyel a már megerősödött itteni nagyvállalkozók segítik a kicsiket és a kezdőket.

Szabó Tamás polgármester tréfásan megjegyezte, hogy immár visszatérő hagyományos feladata házigazdaként köszönteni a fórum résztvevőit. – Ha pedig visszatérő a feladat – hangsúlyozta –, akkor ez a rendezvény értékeket teremtett, és amennyiben így folytatódik, egy idő múlva hagyománnyá lesz. Történeti visszatekintésében a polgármester szembe állította a rendszerváltozás előtti időszakot napjainkkal. Meggyőző példák nyomán felvetette: a fejlődés nem egyenletes és nem mindig egy irányú. Lehet, hogy ma többet tudunk a világról, mint akkoriban, másrészt eltűnőben van az akkori mindennapok tudása, gyakorlata. Azért is fontos ez a fórum az együttműködés, a kulturális „árucsere”, hogy ne feledjük el múltunk értékeit, ne menjünk el sorra a lehetőségek mellett.

Az igazsághoz tartozik, hogy a távol maradó notabilitások többsége az egyik legfontosabb határon túli szabadegyetem munkájában vettek részt, köztük Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutató Intézet elnöke is, akinek üdvözletét az NSKI igazgató-helyettese dr. Péti Márton tolmácsolta.

Az első nap levezető elnöke Papp Imre, a konferencia és fórum rendezője volt, az előadások pedig a tudástranszferről és a Kárpát-medencei egységes gazdasági térről szóltak. Pénteken Szikra István elnökletével a szakképzés, munkaerő-gazdálkodás, szülőföldön-maradás témakörét járta körbe hét előadás. Ezen a napon a késő délutáni vitafórum előtt a résztvevők meglátogatták a Jász Plasztik kft egyik gyárát.

Szombaton Ilonka Boldizsár elnökletével az anyanyelv-védelem, a szellemi örökség-védelem és a pályázati lehetőségek szerepeltek az előadásokban. (Beszámolónkban legrészletesebben a szombati eseményekre térünk ki.)

A sok szemnyitogató előadás és a fórumok vitái valójában egy kisebb kötet után kiáltanak. Dr. Liptai Kálmán egyszerre tudományos alapossággal és gyakorlott előadóként könnyen befogadhatóan járta körül a szervezők által megjelölt témát, a tudástranszfert. Mindjárt megfogalmazta a gazdaság és kultúra/tudomány együttműködésének helyi lehetséges kereteit. Valójában a tánc is tudástranszfer, amennyiben a népi kultúra organikus átadása – utalt a fórumot hangulatilag megalapozó ifjú táncosok produkciójára. Ő nem a táncról beszélt, ami egy más nyelv, nem is az oktatásról, ami az anyanyelve, hanem arról miben tud az egyetem segíteni kutatás-hasznosításban, szakemberek helyben maradásának ösztönzésében. Óva intett az elbizakodottságtól és a realitások figyelmen kívül hagyásától. Szemléletes példaként megemlítve az idehaza „világhírű” Fradi focistáit, akiknek a továbbjutás albán ellenféllel szemben sem ment. Az egyetem szolgáltatás portfólióval közeledik a gazdasági élet szereplőihez, alázatos szolgája kíván lenni a régiónak. Borászatban, szőlészetben, a rövid élelmiszer-ellátási lánc támogatásában, az egri és a tokaji borvidék tudományos háttereként.

Kuti Mihály, a Kód kft. ügyvezető-igazgatója a gazdasági élet egyik innovatív szereplőjeként mutatta meg a jelenlegi helyzetet, majd azt meggyőzően hat-nyolc évvel előre kivetítette. Alaptézise szerint a gazdaság és az ember is valahol közös alapról, a kultúráról szól. Ezt a tényt megközelítette a munkahely igényei felől, például milyen az az „emberállomány” amiből meríteni tudnak, mik a tartalékok, hová vezet a motiválatlanság és a képzetlenség. Látványosan mutatta be a négy ipari forradalom egyre erősebb és egyre gyorsabb hatásait. Az első ipari forradalomban a gőzgép Angliát évszázadokra vezető hatalommá tette. A második, a villamosság Európát röpítette száz évre világhatalomra, a harmadik, a számítógép világa az USA-val cselekedte ezt ötven évre, a negyedik, az internet forradalma pedig az egész világot átalakítja. Már látható a villamosenergia-termelés átalakulása, a megújuló energia térnyerése. Érdekes, hogy az északi fekvésű Dánia energia exportőr lett, a nem túl napsütéses Németországban pedig a naperőművek részesedése ötvenkét százalék az energia termelésben. Az eddigi megoldhatatlan villamosáram-tárolás is a múlté, hárommillió elektromos autó akkumulátora kezdetnek, első lépésnek biztató. Kitekintésében rávilágított arra, hogy öt év alatt a teljes autógyártás átalakul, megszűnnek a belső égésű motorok és a hajtásláncok. ezek azok a fejlesztési irányok, amelyekhez Magyarország és a Kárpát-medence vagy tud csatlakozni vagy lemarad.

Pénteken dr. Paládi-Kovács Attila akadémikus a hungarikumok szerepét vizsgálta a Kárpát-medencében. Nem tekint nagy múltra vissza a hungarikumok története. az erről szóló 2008-as országgyűlési határozatot valójában a környező világ gazdasági szereplői kényszerítették ki. Például a tokaji elnevezésre szemet vetettek az olaszok és a szlovákok, civil köntösben vitézkedő szervezetek tönkre tették a hazai libamáj ágazatot, a tömés embertelen voltára hivatkozva. Gazdasági és szellemi értékeinket egyaránt meg kell védenünk, a magyar értéktárban jelenleg 150 tétel szerepel, a hungarikumok között pedig hatvan. A számba vett védett értékek meglehetősen heterogén képet mutatnak. A Mohácsi busójárástól a makói hagymán, a szódavízen és az akácmézen át, a Csíksomlyói búcsúig megtalálhatóak a listában. Érdekes, hogy a sportban egyelőre Puskás Ferenc életútja szerepel egyedül. Az akadémikus előadásának egyik konklúziója, hogy alaposan meg kell válogatni az értéktárba kerülő javaslatokat. Nem biztos, hogy az Erős Pistáért és a Piros Aranyért nagyon érdemes küzdeni. Múltunk jelenünk értékei változóban vannak, s addig van létjogosultságuk, amíg mögötte áll a közönség.

A záró napon, szombaton az Erdélyből érkezett asszonykórus zenés, táncos produkciója után, eredeti recept alapján készült erdélyi galuskával vendégelték meg a résztvevőket. „Megtisztelő számomra, hogy vállalkozóként részt vehetek főleg a mai napon mikor az anyanyelvről lesz szó. (…)A múltunk meghatározza a jelenünket, a jelenünk pedig meg fogja határozni a jövőnket. A fiatalok egyre többen elvándorolnak Magyarországról, pedig a magyar nyelvre igen is nagy hangsúlyt kell fektetni, abból adódóan, hogy jelenünk van és azért, hogy jövőnk is legyen.” – ezekkel a szavakkal nyitotta meg Ilonka Boldizsár a napot.

Az első előadó dr. Kész Margit néprajzkutató a Kárpátalján használt magyar nyelv tereiről és lehetőségeiről, valamint a határon túli oktatásról számolt be. Kárpátalja magyarsága főként vidéken él, a rendszerváltás után több magyar óvoda is létesült, ám még így is hátrányos helyzettel indulnak a magyarok Ukrajnában. A gyerekek először a családban hallanak a magyar nyelvről, mesék, mondókák formájában. A magyar tannyelvű iskolában integrált irodalomoktatás történik, viszont nincs plusz óra, az ukrán nyelvet pedig második anyanyelvként oktatják, így végeredményben egy nyelven sem tud tökéletesen a diák. Azonban, ha a diák tovább akar tanulni, kötelező az ukrán nyelvű emeltszintű érettségit megcsinálni, mely csak keveseknek sikerül. Így sok szülő eleve magyarországi gimnáziumot választ a gyermek érdekében. Magyarországról rengeteg támogatást kapnak a határon túli magyarok, ilyen például a Géniusz program, pályázatok, a KMPSZ és a KMKSZ támogatása. Az anyaország támogatása mellett helyi civil szervezetek is szívügyüknek tekintik a magyar gyökerek erősítését, így a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolában minden terem magyar városról kapta a nevét. Kész Margit szerint ilyen módszerekkel is segítenek a diákoknak megismertetni a magyar tájakat.

Dr. Felföldi László néptánckutató a Kárpát-medencei kulturális közösségek és nemzetközi szervezetekhez fűződő lehetséges kapcsolatainkról tartott előadást. A kisebbség kulturális értékeit igyekeznek megőrizni, hiszen a nemzeti kultúra homogenizálására törekszik minden állam, amivel csökkentik a figyelmet a kisebbségről, valamint megsemmisítik azok kultúráját. A szolidaritás mindannyiunk számára kötelező és viselnünk kell az általános felelősségből ránk eső részt. Elhangzott, hogy „bármely népcsoport kulturális sajátosságainak tagadása egyenlő a méltóság tagadásával”. A többségi kultúrának nagy felelőssége van, fontos a nemzetközi kapcsolatteremtés. Legelterjedtebb a testvérvárosi kapcsolatok építése, melyek jól működnek és akár gazdasági együttműködések is létrejönnek. Ezeket erősíteni és jó irányba kell felhasználni. Valamint fontos a Nemzetközi Örökségvédelmi Szervezetekhez való csatlakozás, ahova bárki jelentkezhet, civil szervezetként is. Magyarországon Pécs és néhány falu vesz részt ebben a programban.

Derzsi László az EU-s gazdasági és kulturális finanszírozási közvetlenül Brüsszelből előadással készült. Kezdetekben az volt a cél, hogy minél több brüsszeli eurót hozzanak be Székelyföldre. Lehetőség volt különféle támogatási rendszerekre pályázatot benyújtani Brüsszelbe. Több mint tíz program létezik, amely a támogatási keretet, 960 milliárd eurót hivatott szétosztani. Itt van arra lehetőség, hogy a Kárpát-medence különböző településein élő magyarság akár együttesen formáljon konzorciumot. A Horizon 2020 programban  80 milliárd euró áll rendelkezésre mely kutatási és innovációs projekteket finanszíroz. Ebben az eszközökre, infrastruktúrára nem ad támogatást csak a kutatási folyamatra. Három pillérre épül, kiváló tudomány, vezetőipari szerep és a társadalmi kihívások. Kis-, és nagy vállalatok valamint civil szervezetek, egyetemek, sőt állami intézmények is pályázhatnak rá. A megvalósulás rengeteg pénzt és energiát igényel, a projekt végén pedig már fel kell mutatni az eladható terméket. Derzsi László elmondta, hogy ő és kollégái a projekt ötlet kialakulásától kezdve a felépítésig részt vesznek benne, és ha a pályázat nyer, akkor a projekt menedzsment is az ő feladatkörük lesz.

Dr. Kiss Patrícia a Magyar Fejlesztési Központ tanácsadója is részt vett a konferencián, szabadságát megszakítva. Elmondta, hogy jelenleg irodájuk 16 uniós pályázattal foglalkozik. Minden nyelven be lehet adni a pályázatot, de célszerű angolul, hiszen a fordítás különböző eredményeket hozhat. Bővebben kifejtette a Kreatív Európa programot. A médiában tizenöt, míg a kultúra területén négy pályázati lehetőség van. Az Európai Kulturális Együttműködés a legkönnyebben pályázható, bármilyen kreatív illetve kulturális iparágban tevékenykedő személy tud pályázni. A kisebb együttműködésre 200 ezer euróra a nagyobbnál pedig 2 millió euróra van lehetőség. Minden pályázatnál a konzorcium vezető szerződést köt a bizottsággal és a tagok felé ő osztja el a pénzt. Ha többen pályáznak nem feltétlenül azonos a támogatási arány. Nagyrészt az ERASMUS + programban van 80 illetve 100 százalékos támogatás. Határon túli magyar szervezetek is pályázhatnak erre a lehetőségre. A program sikerességét az is igazolja, hogy több magyar is nyert már ilyen pályázatokon.

Dr. Pávai István népzenekutató a régi székely népzene a mai székely köztudatban című előadásával a népzene értékeire hívta fel a figyelmet. A székelység volt az első erdélyi magyarság másodsorban pedig Kalotaszeg. Később a Mezőség és Moldva felkutatása háttérbe szorította a székely népzenét. Apor Péter írta le, hogy milyen népzene hagyományok voltak. A társadalmi szokások átalakítják a népzenét is, így például a duda hangszer mára teljesen eltűnt a székely zenéből. Nagy lépést jelentett a 19. században Bartók Béla felfedezése, hogy létezik pentatónia, ez egy régi dallam, ami az ősi zenékben volt jelen ezért érdekes, hogy a székelyföldön fennmaradt ilyen dallamok. Bartók és Kodály népzene kutatása is erre alapozódott. A keleti székelyeknél a dallamhangszer-ütőhangszer kombinálódik helyenként cimbalommal gazdagodva, a nyugati székelységnél pedig harmónia kíséretes zenék is elterjedtek. Leginkább Gyimesben és a csíki székekben maradtak meg az úgynevezett táncpárok. Románia területe, minden tájegységben gazdag népzenei múltnak örvend, ezt szeretnék visszahozni a Székelyföldre az együtt gondolkodással és a különféle támogatási lehetőségekkel.

Katona Ilona Észak-Alföldi regionális marketing igazgató a kulturális és gazdasági turizmusról számolt be. A kultúrának, gazdaságnak, turizmusnak köze van egymáshoz. A turizmus és a vidékfejlesztés eszköze az értékek megőrzése. Nagy számban vannak érzékeny turisták, akik a valódi értékeket keresik. A kulturális turizmusnál erre a körre van szükség. A térség fejlődését is szolgálja a turizmus, ezért egyre több város gondolkozik ilyen fajta gazdasági beruházáson. A turizmus a béke iparága, mindenki oda szeret utazni, ahol biztonság van. A jelenlegi helyzetet tekintve több nyugati turista ezért választja a mi térségünket. Mivel nem utaznak, Törökországba vagy Tunéziába. A külföldi turisták száma 2015-ben 17 százalékkal haladta meg a 2014-es adatokat. A szépkártya elterjedésével mindinkább fejlődik a belföldi turizmus is. „Olyan értékeink vannak amit a világgal, de a lakossággal is meg kell ismertetni.” –hangzott el az előadáson. Ott lehet sikeres turizmust csinálni ahol a helyiek is magukénak érzik a település értékeit. A Kárpát-medence erőssége a földrajzi elhelyezkedés, hiszen könnyen elérhető és természeti erőforrásokban gazdag vidék, amit a turisták értékelnek. Az egyedi kultúránkra is büszkék lehetünk, az épített és a szellemi értékek megteremthetik a kultúra vonzerejét. Az előadás végén, a közönség soraiból kérdezték Erdély turisztikai helyzetéről. Melyre az előadó azt válaszolta, hogy szakmai megítélése szerint jó lehetőségek vannak, fejlett a turizmus, azonban a szállások viszonylag drágák Romániában.

Székelyföldről Fazakas Szabolcs a Visus Kulturális Egyesület elnöke érkezett, aki hét év munkáját tárta elénk. Bemutatta a Székelyföldi Legendárium  programot, mely az elfeledett székely legendákat eleveníti fel. Romániában a 90-es évek előtti rendszer megakadályozta, hogy a székelyek helyi történeteiket tanulhassák, teljesen kivonták a tantervből a legendák, hagyományok őrzését. Az utóbbi húsz évben ez sokat változott, ezt kihasználva Fazakas Szabolcsnak és kreatív csapatának az a célja, hogy ne csak Drakula emléke éljen az emberekben az erdélyi és romániai filmipar hallatán, hanem világszerte megismerjék a Székelyföld történelmét, táját. Megjelent társasjáték, térkép, kifestő és könyv, valamint a legfontosabb az animációs mese, mely 156 legendából nőtte ki magát. Lefordították már angol és más nyelvekre, így nemzetközi rajzfilm börzéken keresztül eljut más országokhoz is. Fontos megemlíteni, hogy vak gyermekek hanganyag formájában tudják átélni a mese adta örömöt, így Fazakas Szabolcs igyekszik minden vakoknak fenntartott intézetbe eljuttatni egy példányt. Az előadó elmondta, hogy szerinte a Legendárium még csak most kezdődött el igazán.

Zárszóként Péterbencze Anikó tartotta meg beszédét, aki a kezdetekről, az üzletemberfórum sikerességéről beszélt. Mindig azt tartotta fontosnak, hogy hogyan tudja építeni azt a közösséget, amiben él. Fontos, hogy valójában mennyit tudunk tenni azokért az emberekért, akik ma még hányatott sorsban élnek. Ebben a Kárpát Haza Konferencia is tud segíteni. Papp Imre elmondta, hogy minden konferenciának van egy vezérfonala és azt fogadták meg vezérfonalként feleségével, Anikóval, hogy a civil szervezetek összeadódnak és együtt egymásért szolgálnak. Ez a néhány nap jó lehetőség az információszerzésre és a kapcsolatteremtésre. „Nem önös érdekből vagyunk itt, nem egymás ellen, hanem egymásért, azért, hogy megmaradhassunk a Kárpát-medencében.” – mondta Papp Imrétől majd azzal folytatta, hogy a konferencia megérett egy újabb kiadványra, amely az összes előadást tartalmazza. A záróünnepséget követően Szikra István tárlatvezetésre invitálta a találkozó résztvevőit.

Halász Lajos

Halász Lajos

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé főszerkesztője.
Halász Lajos

Halász Lajos

A jászberényi Jászkürt Újság, a Jászapáti Hírmondó, valamint a BerényCafé főszerkesztője.

Vélemény, hozzászólás?