Tartalmas találkozó reggeltől estig

Program dömping volt a XXII. Jász Világtalálkozón. Jászárokszállás városa kitett magáért, egy óra sem telhetett el tétlenkedéssel. A kézműves és hagyományőrző bemutatók a jászok múlt és jelen életvitelét tárták szemünk elé. A gyermekek és felnőttek egyaránt megtalálták a kedvükre való szórakozást.

A XXII. Jász Világtalálkozó a Jászsági Gazdakörök találkozójával kezdődött. Kapás Mariann irodavezető tartott előadást a pályázati lehetőségekről, azonban időszűkében nem nyúlt hosszúra a találkozó, hiszen ezen a napon nemcsak az életet ünnepeltük, hanem hősi halottainkra is emlékeztünk. Az I. világháborús emlékmű avatását eredetileg 2014-re tervezték, de az anyagi akadályok miatt mostanra valósult meg. Az Árokszállásiak Baráti Köre négy helytörténeti kutató segítségével 438 árokszállási áldozat nevét azonosították, melyek felkerültek az emlékműre. Az este színvonalas programja a Fortuna TSE táncgála volt, melyet Kovácsné Tősér Zsuzsanna tanárnő állított össze. Hortiné dr. Bathó Edit a Jász Múzeum igazgatóasszonya nyitotta meg az eseményt, aki beszédében felelevenítette a jászok táncos múltját és kultúráját.

A szombati díszünnepséget követően a jászsági települések adtak számot tudásukról és tehetségükről. A Kocséri Népdalkör kezdte a rendezvényt, majd őket tizenöt fellépő követte. A szebbnél szebb népdalok és táncok még közelebb hozták hozzánk a jász hagyományokat. Vasárnap is folytatódott a hagyományőrző csoportok bemutatója: ekkor 13 csapat mutatta meg  magát. Ha valaki nem bírta tétlenül nézni a népi tradíciókat, akkor a Tarisznyás Műhely Alkotó és Rendezvényházban kézműves foglalkozásokon kipróbálhatta, hogyan állta volna meg a helyét a múlt században. A programon asztalosok, ácsok, kádárok, kárpitosok, lakatosok, sírköves és textilművesek képviseltették magukat. Régi szerszámokkal és a múltat idéző műhellyel mutatták be a mesterségek sokszínűségét. A hölgyeket mi más, ha nem a textil érdekelte, így ők a jász motívumokkal díszített ruhadarabokat tekinthették meg. Már reggel nyolc órától lehetőségünk volt a galamb, díszmadár és baromfi bemutatót is végigjárni, amit a Csörsz vezér Galamb, Díszmadár és Kisállattenyésztők Egyesülete szervezett. A délutáni programokhoz az OTP Fáy András Alapítvány is hozzátett, hiszen játékos, pénzügyi feladatokkal kötötték le az érdeklődőket.

Az íjászkodásnak az 1882-ben épült Jászház adott otthont. Ha valaki közben megéhezett kemencében sült pogácsát is kóstolhatott Csécsei Tamás és csapata jóvoltából. Ezen az eseményen lehetőségünk adódott megnézni a Jászházat, ami hűen tükrözi a polgárosodó parasztcsalád létformáját. A házban láthattunk egy kuriózumnak számító tüzelő berendezést, tisztaszobát annak minden tartozékával. A kamrában háztartási eszközöket néztünk meg,  például hurkatöltőt és krumplinyomót. Ami mégis a legérdekesebb lehetett, hogy Kaszab Anna, Görbe Sándor és Pethes Imre színészek, valamint Jász Faragó Sándor karikatúrista hagyatékát is megcsodálhattuk.

A világtalálkozó utolsó napján kötetlen programokon vettek részt az érdeklődők. A sétakocsikázás és a lovaglás sok pónit imádó kisgyermek elmaradhatatlan városnapi tevékenysége volt. Aki viszont hűsítő elfoglaltságot keresett, jól tette, ha a Tűzoltó napot választotta. Az idén 125 éves önkéntes Tűzoltók Egyesülete szervezésével kipróbálhatták a tömlővel célzást, de a magas légtéri levegőbe is beleszippanthattak a résztvevők az óriási mászófal tetején. Ezek mellett mentőkutyás bemutatóra került sor, ahol a kiképzett kutyusok szórakoztatták a közönséget. Gondolták volna, hogyha felszólítják a kutyusokat az üdvözlésre, akkor azok heves ugatásba kezdenek?! Pedig így volt. Ez persze csak a kezdet, sok trükköt megmutattak az okos házi kedvencek.

A rendezvények végén, volt szerencsém Gergely Zoltán polgármestert kérdezni, aki elmondta lapunknak, hogy a sok program lebonyolítása mögött közel négyszáz ember állt, akiknek hálás a munkájáért. Kék pólóval különböztethettük meg a szervezőket, készségesen segítettek, vizet adtak a tikkasztó hőségben, és a nyolc órás munkaidő helyett tizenkettő, vagy tizenhat órát dolgoztak. Nem volt olyanra példa, hogy valaki ne végezte volna el a rá kiszabott munkát. A jász összefogás abban is megnyilvánult, hogy rengeteg segítséget kaptak a többi jász várostól. Az asztalok, székek, standok mind a jászsági településeknek voltak köszönhetőek. Közösségépítő erővel bírt a rendezvény, a siker az összefogás jegyében rejlett.

Szabó Lilla

Szabó Lilla

A jászberényi Jászkürt Újság és a BerényCafé újságírója.

Vélemény, hozzászólás?