A szeretet körbeért Jászladányban

2016-07-212016-07-25 Munkatársunk 0 Comments búcsú, dr. Várszegi Asztrik, Jászladány

A jászság aprócska településének, Jászladánynak nevét csupa aranybetűkkel írták a krónikás könyvek július harmadikának lapjára. Sarlós Boldogasszony, templomunk névadójának ünnepét, amely egyben a búcsú napja, méltán nevezhetnénk a találkozások ünnepének is a Bibliában leírt események alapján.

A katolikus egyház ezen a napon a Boldogságos Szűz Mária Szent Erzsébethez való látogatására emlékezik. A két nő találkozásának csodája, ahogyan Mária hangjára, Lukács evangélista szavait idézve, Erzsébet „méhében megmozdult a magzat”, mintha Krisztus Jézus előhírnöke, Keresztelő János maga köszöntötte volna ujjongva a Szent Szűz szíve alatt hordott Megváltót, a Világnak Világosságát. Ezt a magasztos pillanatot őrzi az örök időknek, a jászladányi Sarlós Boldogasszony templom csodálatos oltárképe, amely előtt ezen a napon, Főtisztelendő dr. Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi bencés főapát celebrálta az ünnepi szentmisét. Ez a találkozás mérföldkő a település, és a Jászság életében is, hiszen a történelmi feljegyzésekből egyértelműen kiderül, hogy az itt élőket a ferences szerzetesek ismertették meg a katolikus hittel a 15. században. Ők építhettek Jászberényben rendházat és templomot. Az ezt követően eltelt hosszú időszakban, jelentős események alkalmával szintén e rend tagjai közül érkeztek szerzetesek, hogy az ünnepi szertartásokon Isten nagyságát dicsőítsék.

Jászladány lakóinak, adatott meg, jászok között először, ez a nem mindennapi lehetőség. Felemelő találkozás volt a messziről érkezett bencés szerzetesessel. Általa egy számunkra eddig ismeretlen világ nyújtotta felénk kezét. Nem hétköznapi értelemben történő egymásra tekintés volt ez. Szívek dobbantak egy ütemre és forrtak össze abban a végtelenné tágult pillanatban, amely a Főapát templomunkba történt belépésétől távozásáig tartott. Az egyéniségéből áradó béke, szeretet és derű minden egyes, a szertartáson részt vevő buzgó vagy csak jeles események alkalmával templomba járó hívő keresztény szellemi és testi valóját egyaránt átjárta, mert főtisztelendő püspök szavai megtalálták az utat lélektől lélekig.

A főpapi bevonulás, a köszöntések után a liturgiában is nagy találkozásokról beszélhetünk. A hagyományos férfikórust kísérő orgonajáték, egyetlen napra kiegészült a fiatalos gitárszóval és lendületes találkozásukból született harmónia, varázsolta szárnyalóvá és tette még emelkedettebbé a szertartás menetét.

Főapát prédikációjában a krisztusi szeretetről és megbocsátásról egyaránt említést tett. A földi lét során sokszor ér minket vélt vagy valós sérelem, amelyet feldolgozni lehetetlennek tűnő vállalkozás, ha terhünkkel egyedül akarunk megbirkózni. Ám ha a Jézus által élénk állított példát tartjuk szemünk előtt, és hiteles keresztényként irgalmasak leszünk, életünk megnemesedik. Az Ő kiáradó szeretete válogatás nélkül körbefog minket, azokat is akik „családi batyu nélkül” érkeznek a keresztény közösségbe. Előítéleteinket félretéve kövessük a krisztusi irgalmasság, és alázatosság példáját, mert így saját, keresztünket is könnyebben hordozzuk a mindennapok során. Amikor megtorpanunk utunk során, mindig Jézus legyen a viszonyítási pont, és merjünk félrevonulni, elcsendesedni, mert az Ő hangja mindig a helyes irányba indítja szívünket, elménket és tetteinket. Szavaival a ki nem mondott kérdésre is választ adott, hogy miért épp Jászladány egyházközségét ajándékozta meg látogatásával.

Kevesen tudják azt a tényt rólunk, hogy bár aprócska település vagyunk a Jászság nagy térképén, hívő közösségünk napról – napra gyarapszik, fejlődik, és tagjai elől járnak, ha a rászorultak megsegítéséről van szó. Az utóbbi idők egyházi adománygyűjtések felhívásaira, Jászladány egyházközösségének tagjai adták a legtöbbet.

Tekintsük úgy erre az eseményre, mint, ahogyan azt Bertalanné Drávucz Katalin, településünk polgármestere köszöntő beszédében is megfogalmazta: „… azt hiszem a Mindenható vezérelte ide.” Szeretetünk mellett, Lehel – kürtjének másolatát magával is vitte, amelyre ránézve az öntudatos jászok jutnak eszébe, és ígéretéhez híven visszatér még közénk.

Kun Adrienn