Keresztény szellemiségű családpolitika

Csütörtök este a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Jászberényi Csoportjának meghívására az Idők jelei 2016 című konferenciasorozat városunkba érkezett.

Jobbára idősebb érdeklődőkkel telt meg ez alkalomból a Déryné Rendezvényház, ahol Osztie Zoltán plébános, a KÉSZ elnöke, Spéder Zsolt demográfus és Veresné Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár tartottak előadást az egyház és a család összefüggéseinek témájában.

A vendégeket Vargáné Deme Katalin, a jászberényi KÉSZ Csoport elnöke üdvözölte, majd átadta a szólás lehetőségét Szabó Tamás polgármesternek. „Büszkék vagyunk a jászberényi KÉSZ tevékenységére, városunk lelkiségére, hagyományaira” – hangsúlyozta a polgármester. A továbbiakban kifejtette, hogy az egyház és a család az európai önszerveződés, a magyar közösségszervezés fundamentuma. Egyház és család nélkül nincs jövőnk itt a Kárpát-medencében. „Az élő hit valóban mindennél fontosabb, hiszen hatékony közösségi cselekvésre csak az Istenben bízó ember képes. Ahol egyházi és családi segítség érkezik, a nehézséggel küzdő ember számíthat a Teremtőre, maga mellett tudhatja szüleit, házastársát, gyermekeit is.”

Pócs János, a Jászság országgyűlési képviselője szintén üdvözölte a találkozót. „A mai konferencia legfontosabb üzenete, hogy azt a tudást, amit szüleinktől, nagyszüleinktől kaptunk, át tudjuk adni az utánunk jövő generációnak.” Hajlamosak vagyunk sok mindent előtérbe helyezni a család helyett, ám rá kell döbbennünk, hogy a bajban a család az, amelyik elsősorban megsegíthet minket. A képviselő beszéde zárásaként a KÉSZ csoport egyik mozgatórugóját, Suba Györgyné Kocsis Juliannát az elismerés virágaival köszöntötte.

Az előadások sorát Osztie Zoltán atya szavai nyitották. A KÉSZ országos elnöke elmondta, hogy Az idők jelei című kiadványt tavaly október 30-án mutatták be. A dokumentum célja, hogy teret adjon napjaink jövőbe mutató társadalmi kérdéseire adott válaszoknak keresztény gondolkodású szakemberek, szakpolitikusok tollából. A kiadvány tizenhat témában foglalja össze azokat a pilléreket, amelyek életünket meghatározzák, iránytűként szolgálnak a jövő felé. A dokumentum hatására a társadalmi párbeszéd elindult és külön öröm, hogy fiatalok jelentkeztek szólásra véleménymegosztó szándékkal. A témák között megjelenik többek között a nemzetpolitika, gazdaság, egészségügy, kisebbségügy, kultúra, tudomány, média, környezet. Jászberényben az egyház és a család témáját helyezik a fórum fókuszába. A kiadvány ősszel megjelenő folytatásában terv szerint külön fejezetet szentelnek a sport, a migráció, a korrupció, az ifjúság témájának.
Szabó Jánosné, KÉSZ tag a kiadvány helyi fogadtatásáról számolt be a hallgatóságnak. Elmondta, hogy szakmailag magas színvonalú írással találkoztak, melynek tartalmát a csoport megpróbálta átkonvertálni térségünk viszonyaihoz igazítva. Az egyház és a család kapcsolatához hozzáfűzte a KÉSZ csoport véleményét, mi szerint a keresztény szellemiség a legnagyobb összetartó erő, a legerősebb kapcsolat a családtagok és a társadalom tagjai között. Hiányosságként tapasztalták a napjainkra oly jellemző mozaik-család iránymutatásait, a szülőtartás lehetőségeit, valamint a paphiányra vonatkozó megoldási javaslatokat.

A következőkben Osztie Zoltán a paphiány égető problémájáról tartott előadást. Kiemelte, hogy elengedhetetlen az egyház szolgáinak magas szintű képzése a kántoroktól kezdve a diakónusokon át a papokig. Fontos a papok közéleti szerepvállalása,– ahogy fogalmazott –, kötelező politizálniuk, de természetesen nem pártpolitikai szinten. Világos választ kell adniuk olyan fontos kérdésekre, mint a migráció problémája. A küldetés része a nevelés és az oktatás a nemzeti felelősségvállalás tükrében.
Spéder Zsolt, egyetemi tanár a demográfiai mutatókkal demonstrálta hazánk és az európai család aggodalomra okot adó jövőképét. Ismertette, hogy az elmúlt negyedszázad tükrében a házasság egyre inkább népszerűségét vesztette. A fiatalok elutasítják, ósdinak tartják. A házasságkötések ideje egyre inkább kitolódik, az első gyermek vállalására a nők 28-29 évesen szánják rá magukat. A tervezett második, harmadik gyermekek egyszerűen nem férnek bele az időbe. A magyar termékenységi arányszám hasonlóan alakul az 1,3%-os európaihoz. A válások száma egyre inkább növekszik, egyre gyakoribb a húsz év együttélés utáni válás is. Korunk társadalompolitikai kihívása a mozaikcsalád.

Veresné Novák Katalin államtitkára hivatása mellett három gyermekes édesanya, így hiteles előadást hallottunk tőle a család társadalomban betöltött szerepéről. Az előadó a kormány munkáját egy tengerjáró hajóhoz hasonlította, ahol az állam vezetői a kormányosok, a KÉSZ tagjai pedig a legénység szerepét töltik be, iránymutatást adva a vezetők felé. Az államtitkár asszony három témát járt körül, úgymint a demográfiai helyzet, a család érékessége és a családpolitika felelőssége. Hangsúlyozta, hogy 1981 óta drámai módon fogy a népesség. Az eltelt 34 év alatt 850000 fővel számlálunk kevesebb hazánk fiát, míg Afrika népessége néhány év alatt várhatóan megduplázódik. A népességfogyásra nem lehet válasz a bevándorlás. Helyette a kormány a fiatalok támogatásában, az anyagi biztonság megteremtésével, a munka-család egyensúlyának biztosításával, az otthonteremtési programok kidolgozásával kívánja megoldani a helyzetet. A társadalomnak egyfajta szemléletváltásra is szüksége van a siker érdekében. El kell fogadunk és meg kell becsülnünk a gyerekeket, a gyermekes családokat. A családpolitika leghatékonyabb eszköze a nőpolitika. A nőknek adott kedvezményekkel támogatja az állam leginkább a gyermekvállalási kedvet. A kereszténység és a család érékeinek mentén kell az ország hajóját irányítani, hogy haladjunk előre és biztosan révbe érjünk.

A fórum hozzászólásokkal és kérdések feltevésével, az azokra adott válaszok meghallgatásával, majd azt követően uzsonnával ért véget.